A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Pesti János: A forradalmak előzményei Székesfehérvárott
természetesen! — „...az államrendre és a közbiztonságra nézve veszélyes következményekkel járhat", 8 egyik munkás önképző egylet alapszabályait nem hagyta jóvá. A rendőrfőkapitány pedig népgyűlés tartásának engedélyezését kérő levelüket áttette az ügyészségre. Ennek ellenére március 5-én több száz ember gyűlt össze a Törvényház melletti térre, hogy meghallgassa a budapesti szónak szavait, aki az általános választójog kérdéséről beszélt. Kijelentette, hogyha az ellenzék az ígért szavazati jogot nem harcolja ki, az ország összes munkásai leteszik a szerszámot. 9 Nyilván ennek a gyűlésnek a hangulata is hozzájárult ahhoz, hogy március 15 korábbi évekhez hasonló megünneplését nem engedte meg a rendőrség a munkásságnak. A pártelnök levelére így válaszolt a főkapitány: „...a szocialisták a múlt évben is hazafiatlan és államellenes beszédeket tartottak." 1 o A keresztényszociaista sajtó hangja még pökhendibb volt: „Mit keresnek a cokilusták a magyar szabadság ünnepén, amikor a hazánkhoz semmi egyéb nem köti őket, csak a gyomruk." 11 A világ dolgait a „gyomrukon át szemlélő" munkások a rendőri tilalom ellenére megkísérelték megünnepelni a szabadságharc évfordulóját. Számított erre a hatóság is, és a rendőrség mellett egy század katona állt •készenlétben. A tüntetőket leválasztották az Erzsébet ligetnél várakozó tömegről, és valamennyit kiszorították a városból. Ezután egy' másik rendőregység a tömeget kényszerítette feloszlásra. A függetlenség eszméje ebben az évben kénytelen volt megelégedni a kuruckodó hivatalosok ünneplésével. A szabadságharc évfordulójának ünnepe után a keresztényszocialisták tagtoborzással foglalkoztak, legényegyletük számára, „...ez az első lépés, amely alkalmas lesz a szociális bajok orvasására". 12 Az „első lépés" esetére meghirdetett orvoslás kevés embert késztetett az első lépés megtételére. A rendes tagok száma mindössze nyolcvan fő volt. Húsvét másnapján, a keresztényszocialisták közgyűlésén arról beszéltek, hogy néhány évvel korábban a ciszterciták templomát megtöltötték a kőművesek, ácsok, jelenleg viszont izzó gyűlölettel vannak eltelve minden iránt, ami keresztség. 13 Pedig a probléma nem ilyen egyszerű volt, hiszen a kőművesek, ácsok nyilvánvalóan nem a keresztségét gyűlölték, hanem a keresztségét mint eszközt felhasználó társadalmi rendszert. A sztrájkokat, tüntetéseket előidéző okok azonban nem szűntek meg. Nem került ugyan sor május elseje megünneplésére sem, de annál izgalmasabbnak, lényegesen többet mondának ígérkezett a május 13-án hirdetett nagygyűlés. A következő kérdéseket akarták megl^'gyalni: 1. Beszámoló a szociáldemokraták kongresszusáról. 2. A keresztényszocializmus és a szociáldemokraták. 3. A szervezkedés és a sajtó. 14 Nem volt meglepő, hogy a rendőrfőkapitányság az engedélykérésre hosszú ideig nem válaszolt, az utolsó pillanatban pedig betiltotta a gyülekezést. A lehetőségek országos szinten is csökkentek, és ebben nem kis része volt a szociáldemokrata pártközpontnak. Meglátszott ez az orosz forradalomra vonatkozó állásfoglaláson is. A Népszava ugyan változatlanul és folyamatosan reagált az eseményekre, de már csak így:
