Ez Van, 2004 (1. évfolyam, 1-9. szám)

2004-03-01 / 1. szám

Izraeli gésák .► \ u* Zákáj nevű lány drámai beszámolóján át mu­tatja be sok száz társa élményeit, akik a gyors pénzszerzés re­ményében utaztak Japánba. Tokió óriá­si város. Több, mint tízmillió lakosa van. Egyik belvárosi ke­rületének Roppongi a neve. A kaland­vágyó lányok, izra­eliek és egyebek a repülőtérről egye­nesen ide utaz­nak. Az irodahá­zak földszintjén mulatók, loká­lok és kluboknak álcá­zott nyilvánosházak bújnak meg. A férfi­akat kiszolgáló lányokat errefelé ven­déglátó lányoknak nevezik. Róni, mint a többi modern izraeli lány, úgy gondolta, hogy a szégyenérzet ideiglenes félretételével és némi kelle­metlenség vállalásával gyorsan meg­szerez annyi pénzt, amennyi hazatérve fedezi egyetemi tanulmányait. Este delfin vagyok Az egyik szerep, amit a jó alakú, fia­tal lányoknak el kell játszaniuk: nagy, vízzel töltött, üvegfalú akváriumban, i mulató kellős kö­zepén, eltakart arc­cal, minimális ruhá­zatban kell úszkálni­uk. A szerepre idom­ár tanítja be a lá­nyokat, igen, idomár, megtanította Róni Zákájt. Például azt, hogy a kedves vendég kedvéért - no meg zsetonjaiért - miképpen kell a víz alatt elfogyasztani egy banánt, vagy né­hány szem epret, cseresznyét. A lányoknak egész repertoárt kell megtanulniuk. Mindent, amit az éjjeli mulató kínál vendégeinek. Aki egyszer leszerződött, az semmilyen szerepet sem utasíthat vissza. Ezt Igor már az el­ső napon tudatosítja a lányokban. Mert a mulató a Roppongi negyed egyik leg­drágább szórakozóhelye a vendég bu­sásan megfizet az attrakciókért. Róni Zákáj az akváriumban alakított úszó sztriptíz szerepet tartja a legszörnyűbb­nek. Pedig az úszkálást, a víz alatti ba­nánevést akár egyfajta bohóckodásnak is felfoghatta volna. Hogy megalázó? években leszerelése után utazott Tokióba. Vendéglátó lány­ként dolgozott egy lokálban. A vendég kérésére levetkőzött, lehúzta vadonatúj, patyolattiszta bugyiját és az ámuló ven­dég kezébe adta. Három hónap után több tízezer dollárral ment haza. Híre fu­tótűzként terjedt a középiskolás lányok köreiben. Mondják, hogy a többiek az ő sikerét próbálták utánozni. Ki a gésa? A vendéglátó lány a gésa? Vagy sok­kal ősibb foglalkozásról van szó? A gésa szó szerinti fordításban japánul „szép személyt" jelent. Bővebb jelentése: pro­fesszionális szórakoztató, vendéglátó. A gésák szolgáltatásai eredetileg az arisz­Sokan állítják, hogy az izraeli lányok a legszebbek a világon. Ha ez nem is bi­zonyított, egy valami biztos. Legtöbbjük intelligens, kedves, közvetlen. Ezen kí­vül kétéves katonai szolgálat is neheze­dik rájuk, amit egyetlen más nemzet lá­nyai sem mondhatnak el magukról. So­kan, a fiúkhoz hasonlóan, leszerelés után hosszú kirándulásra indulnak Dél Amerikába, Kelet-Ázsiába, kalandra vágyva, a nagyvilág és önmaguk megis­merésére. Chava Schein izraeli filmrendezőnő yj Hrvl/i imon+i imfilmio c\rí\i Dnn! mintha cirkuszi maj­mok, vagy inkább del­finek lennének. A lá­nyok idomárja Igor, egy orosz fiatalember, aki magát tapintatosan trénernek nevezi. A szerep egyszerű: ha a tisztelt vendég bedob egy műanyag zse­tont az akváriumba, a lánynak oda kell úsznia és a vízben fel kell fednie a melleit az akvári­um előtt álló tisz­telt vendég előtt. A zseton ellenér­téke az ő borra­valója. Igor egyébre is Félórás szereplésért kétszáz dollárt ka­pott. Utána már mehetett is haza. Tiszta sor. A lokál akváriumába már egyéb szerepek után érkezett. Azokhoz képes a víz alatti magamutogatás semmiség. Egy másik izraeli lány, a 24 éves Rávid Jiszráéli is végigcsinált egyet s mást Tokió szórakoztató negyedében. „Az akváriumi cirkuszolás ellen a lá­nyoknak tulajdonképpen nem is lehet kifogása. Arra gondolhat, hogy aznap este delfin-szerepet kell alakítania. Minden a vastag üvegfal mögött bonyo­lódik: a kliens semmiféle testi érintke­zésben nincs a lányokkal. Ugyanezt a vendégfogadó lányok nem mindig mondhatják el...” - véli Rávid. Egy tel-avivi lány még a nyolcvanas tokraták számára voltak fenntartva. Ezek a nők igen magas szin­ten sajátították el a hagyományos japán művészeteket. Eleganciájuk, vonzerejük kivételes volt. Harminc évvel ezelőtt még húszezer körül volt a számuk. Mára alig ezer hagyományos gésa él Japán­ban. Értenek a teaceremóniához, re­mektársalgók. „A gésa, az nem kurva” - hangoztatják a hazatérő turisták. Valóban nem az. De a jómódú kli­ensnek, sok pénzért - igenis nyújtottak szexuális szolgáltatást is A gésa alatt rangban és erkölcsökben kevesebbet tudó, de többre kapható vendéglátó lá­nyok következtek. Ezek alatt már csak a testüket alkalmi kapcsolatokra áruba bocsátó szerencsétlenek álltak. i-------------------------------------------------------------------------------------------------:— EZ VAN -1. évfolyam 1. szám, 2004. március fc 6. oldal K

Next

/
Thumbnails
Contents