Ez Van, 2004 (1. évfolyam, 1-9. szám)

2004-03-01 / 1. szám

Kiváló zeneművész barátom mesélte az alábbi kis történetet. Születésnapi partit rendezett kertes házában, ahova szűk baráti körét, mint­egy 10-12 személyt hívott meg. Az estét a szabadban történő grillsütés és a jobb­nál jobb jazzlemezek hallgatása tették hangulatossá. Egy telefonhívás zavarta napi partit. Mindenki jól szórakozott, mindenki boldog volt. Barátom el is határozta, hogy más­nap, vasárnap estére meghívja a zenekar tagjait, a félbemaradt születésnapi parti összes résztvevőjét és még egy-két bará­tot, hogy az előző esti maradék finomsá­gokat jóízűen elfogyasszák. Egyszóval "morzsa bulira" hívta őket. SZERETETTEL MESSZEBRE a LEHET ■ ■■a meg a kellemes nyáresti együttlétet, egy zenészkollégája kétségbeesve hívta, hogy segítse ki őt nagy bajából. Ő és ze­nekara egy esküvői partin játszik, de ze­nekarának egyik tagja rosszul lett, őt kellene helyettesíteni, vagyis játszani hajnalig. Barátom ódzkodott, jogosan - hiszen teljesen elfogadható érve volt -, mivel a saját születésnapi partiját tartja, teljesen elképzelhetetlen, hogy vendége­it otthagyja. Kollégája szinte rimánko­­dott, végül is azzal győzte meg őt és ven­dégeit, hogy az ünneplő társaság min­denegyes tagját meghívta az ifjú pár be­leegyezésével az esküvői partira. Biztosí­totta őket, hogy jól fogják magukat érez­ni, legfeljebb a szülésnapi ünnepelt nem táncolni, hanem zenélni fog, de ezzel megmenti a már majdnem kudarcba haj­ló esküvői partit így is történt, a társaság három au­tóval elindult a nem nagyon távoli Long Island elején lévő esküvői partira. Bará­tom azonnal "beugrott" játszani, míg a társaság többi tagja evett-ivott-táncoIt, egyszóval mintegy folytatták a születés-Az újonnan meghívottak között volt egy "igazi barát" is, aki az alábbi kedves me­sével szórakoztatta a társaságot. El­mondta, hogy nagyon sajnálja, hogy a tegnap esti partin nem tudott részt ven­ni, de végre megtörtént, amire hónapok óta vár, a gyönyörű J. végre megadta ma­gát szerelmi ostromának és azt még "ho­norálta" is egész éjszaka. A társaság minden tagja majd "el­ájult", ugyanis J. a születésnapi partit rendező házigazda nagy szerelme. Nem éppen elhanyagolható volt az a körül­mény sem, hogy a gyönyörű J. előző nap egész este mind a születésnapi partin, mindpedig az esküvői partin VÉGIG JE­LEN VOLT, mely tényt természetesen a történetet előadó "igazi jó barát" nem tudhatott, mert ő viszont egyiken sem vett részt. J., aki vasárnapon­ként helyettesítő baby-sitterként dolgozik, s emiatt később futott be a morzsa bulira, kicsit elcsodálko­zott, amikor a társaság olyan der­­medten fogadta, hogy az kimondha­tatlan. Persze azután, hogy elmesél­ték neki az "igazi barát" történetét, mindannyian jót nevetettek, bár a megválaszolatlan kérdés ott lebe­gett mindannyiuk előtt MIÉRT? Mi volt az oka, hogy ilyen átlátszó me­sével, pontosabban ilyen szemen­­szedett hazugsággal állt elő az "iga­zi barát"? Riválisok voltak a bará­tommal? Esetleg a sok sikertelen­ség ment az agyára, vagy éppen az alapvető freudi tétel motiválta, és sorolták tovább a legkülönbözőbb feltételezéseket. Amikoris az "igazi barát" megsemmisülve távozott, a társaság egyik "érdes stílusú" tag­ja csak annyit mondott arra a kér­désre, hogy MIÉRT?, hogy CSAK! Vagyis véleménye szerint az "igaz barát" igazi szándéka csak az volt, hogy a má­sik embertársának fájdalmat okozzon. Többen irigységre gondoltak, de aztán a többség kimondta: ez sajnos nem más, mint gyűlölet Ebben az a legszomorúbb, hogy az ilyen és ehhez hasonló megnyil­vánulások sajnos igen gyakoriak. A világ fele olyan emberekből áll, akiknek van mit mondaniuk, de nem tudják kimondani, a másik fele pedig olyanokból, akiknek nincs mit monda­niuk, de csak mondják állandóan a magukét. (ROBERT FROST) ,.egy jó veszekedéshez idő kell! (BRECHT) ■kJ. "A szavazók semmit nem döntenek el. A szavazatszámlálók döntenek el mindent." A XIX. század életformáinál al- | sóbbrendű életformákhoz való vissza­térés • öngyilkosság. (ORTEGA Y GASSET) Nem könnyű dolog utólag kinyomozni egy hevessé, szenvedélyessé vált érzés szelíd eredetét... (SVEVO) Valaki mondta: "Nem lehet akkora marhaságot kitalálni, hogy be ne jönne!" l '------------------------------------------N Nem irigylem a szórakoztató műsorok készítőit Képtelenség minden igénytelenséget kielégíteni. Bella Donna Ismét kudarcot vallott az egyenjogúság Németország ban. A kölni Bella Donna modellügynökség kerekded hölgyeket keres reklámokhoz és áruházi katalógusok­hoz. Már több férfi is telefonált, és nehezményezte a hátrányos megkülönböztetést. A modellügynökség alapítói, a 41 éves Renate Schmidt és a 49 éves Annette Proehl azonban tudo­mányos érvekkel védekeznek. A modellmunkához csak olyan hölgyek, vagy urak felelnek meg, akik arányosan kövérek. A hölgyek általában arányosan molettek - állítja az egyik alapító asszony, aki ebben a szakmában szokatlan módon csokoládéval és süte­ménnyel kínálgatja modelljeit. Nem baj, ha egy nőnek méretes a feneke és dús a keble, ha belefér mondjuk egy 44-es, vagy 48-as konfekcióméretű ruhába. El­lenben kizáró tényező, ha fenékben még a 48-as szok­nya is szorul, mellben pedig a 44-es is lötyög. A férfiaknál éppen az arányossággal van a baj. A kövér férfiaknál főként a pocak tekintélyes, miközben a váll beesett, a mell göthös, a lábak pedig pipaszá­rak. A két hölgy nagy üzletet remél a molett modellek közvetítéséből, elmondásuk sze­rint Németországban ma csupán 20 ke­rekded profi van. Schmidt asszony maga is meglepődött, amikor egy ruhaüzlet számára hiába keresett megfelelő, kövér­kés modellt. A Bella Donna hirdetésére most 350 asszony jelentkezett, 42-es konfek­ciómérettől felfelé, korhatár nélkül. A lényeg, hogy vonzóak és magabiztosak legyenek. Az sem árt, ha sportosak, mert egy di­vatbemutató kimerítő tud lenni, iz­­zadtan és kifulladva nem lehet vé­gigmenni a kifutón. Jön a fotomodeílek új generációja? EZ VAN -1. évfolyam 1. szám, 2004. március 18. oldal ggj

Next

/
Thumbnails
Contents