Ez Van, 2004 (1. évfolyam, 1-9. szám)

2004-03-01 / 1. szám

Cool-túra? ■t Ma már a túlzott ital- és nikotinfo­gyasztás olyan természetes dologgá vált, mint a lélegzetvétel. Ki tudja, egy­két nemzedék múlva lehet, hogy az nem lesz a természetes, ha valaki nem fo­gyasztja ezeket a legális drogokat. Én sem vetem meg a nyári hőségben hűsí­tő söröcskét, vagy egy kiadós ebéd köz­ben az ízletes borocskát, de a túlzott fogyasztás miatt sajnos az alkoholiz­mus terén már ott vagyunk az élboly­ban. Ez csak egy kis lépés volt ahhoz, hogy a mai fiatalság, és a sorban kö­vetkezők már másképp múlassák el idejüket, ha épp vigadni támad ked­vük. Annyi biztos, hogy ma úgy terjed az illegális kábítószerek használóinak száma Magyarországon, hogy hama­rosan ez is olyan természetes dologgá válik, mint az alkoholfogyasztás. Lásd Hollandiát, ahol a drogok fogyasztását legalizálták. Magadnál ugyan nem tarthatsz, de bárokban egy étlapként eléd rakott kínálatból válogathatsz, hogy azon a napon melyik fajtát szeret­néd kipróbálni. S ha éppen nincs ked­ved füstölni, akkor megeheted süte­mény formájában, vagy megihatod al­koholba keverve. Ez a lehetőség turis­ták ezreit vonzza Amszterdamba, hogy ha egy kevés időre is, de részesei lehes­senek a drogszabadságnak, amely any­­nyira elfajult, hogy a rendőrnek már jo­gában sem áll a motozás. A magyarországi felmérések szerint, a tinédzserek több mint 20 százaléka próbált ki valamilyen típusú kábítószert. Ezek általában a viszonylag olcsó és könnyen beszerezhető drogok, mint az extasy, LSD, vagy az amfeta­­min és a marihuána. A szipu ma már nem menő, hiszen azt legfeljebb a "trógerek" csinálják, mivel a néhány al­kalommal elkövetett mélylélegzés után, az agy szinte teljesen leépül. Ma a bu­dapesti fiatalok mintegy 30 százaléka már 16 évesen ki­t "««u. „ hez hozzájárulnak a szülők és a nyugatról beáramló kultúra. Persze nem a nyugat a hi- S&> \ ^ bás, hanem a mi szűrő­f inkkel van a baj' De mivel % 3» A budapesti fiatalok egyharmada már 16 éves kora előtt kipróbált valamilyen illegális drogot próbált valamilyen illegális szert. Hogy miért? Mert ez a menő. Az ő bevallásuk szerint a kíváncsiság hajtja őket, utána meg az, hogy élvezzék a "cuccot". Per­sze már megjelentek a kemény drogok is. Mivel még csak nemrég csapott be ez a villám, így a felkészületlen "hülye­gyerekek" sorra halnak bele a túlada­golásba, és a rosszminőségű, vé­nán át bejuttatott szerekbe. A probléma ott kezdődik, hogy az él­vezet után vágyódó fiatalok korha­tára egyre csökken. Mára a 14-ik életévüket alig betöltő magyar "fe­negyerekek" egyharmadát teszik ki a kiskorú drogot kipróbálok. Elí­rna már a kultúra is üzlet, szabadon adható-vehető, a magyarok ki is próbálják ezt az üzletet. Úgy mint a drognak, a kultúrá­nak is van elosztóhelye. Lassacskán szi­várog befelé a filmvásznon filmekben, a rádión zenékben. Magyarországon már nem illik egy boltot, boltnak hívni. Ha meg akarsz élni, ha azt akarod, hogy fel­figyeljenek az üzletedre, ak­kor "Shop" legyen a neve, és ha 24 órás nyitva tartás szeretnél, mert a gyereknek kell az iskolára, az asszony­nak bundára, akkor "non­stopénak kell hívnod, kü­lönben a kutya sem megy be oda. Vagy a nagyon divatos "discount" feliratról már a 80 éves nagymamák is tud­ják, hogy ott olcsóbban ad­ják az árut. S ahelyett, hogy ezt megtiltották volna, egy olyan törvényt hoztak a hon­atyák, hogy ha angolul kiírod, akkor ma­gyarul is ki kell. Tisztán és világosan is látszik, hogy mi magyarok igen fogékonyak vagyunk. Ha az élet minőségében még nem is, de kultúránkban már beértük Európát. Csak aztán nehogy le is hagyjuk. A frankfurti repülőtéren bevezették az íriszazonosítást A frankfurti repülőtéren ezentúl az utazókat a szemük, pontosabban az íri­szük alapján is azonosítani lehet. A frankfurti biometrikus személyi ellenőrzés rendszerét egyelőre hat hónap próbaidőre avatta fel Otto Schily német belügyminiszter. A személyi ellenőrzés új típusa a sokat utazók számára jelent majd könnyebbséget, a rendszerbe való bekerülést az Európai Unió felnőtt állampolgárainak ajánlják fel. Az ellenőrzésnél az utasnak be kell nyújtania gépi leolvasásra alkalmas fényképes úti okmányát, majd a fényképet a gép összeveti az illető előző­leg beszkennelt íriszmintájával. A szivárványhártya minden embernél más és más, az ellenőrzés elméletileg mindössze 20 másodpercet vesz igénybe. A német belügyminiszter is kipróbálta csütörtökön a rendszert, amely azonban először nem működött, állítólag a fotósok vakulnak villanásai miatt. Az íriszvizsgálatos személyi ellenőrzést azonban bírálják is, mivel az írisz nem csak személyi azonosságvizs­gálatra jó, de elárulja, hogy az illető fogyaszt-e alkoholt, vagy kábítószert, s ily módon személyiségvédelmi prob­lémákat is felvet. ■H “Nekem egyszerre kettővel is megy”, mondja a fotóalany. Ne gondoljunk semmi rosszra: ártatlan “metróakrobatikáról” van szó. Hogy az apró dolgoknak mennyire lehet örülni, arra remek példa egy alaszkai város: lakói több mint tíz éve nem tudnak bugyit és gatyát venni helyben, ám március elején változik a helyzet, s a hírt kitörő lelkesedéssel fogadták. Palmer - ez az 5500 lelkes város neve - új áruházat avathat fel, amelynek lesz végre bugyi- és gatyarészlege is. Mindezt a polgármester, Jim Cooper járta ki választói hatalmas örömére. A gatyátlan és bugyiban esz­tendőkben a palmerieknek leg­alább 30 kilométert kellett utazniuk, hogy beszerezzék al­sóneműjüket, de ha szélesebb választékból akartak válogatni, akkor egészen Anchorage-ig kellett elzarándokolniuk, mint egy 130 kilométerre lakhely­üktől. Amúgy az erősebbik nemmel bánt mostohábban az élet: férfi alsót már a nyolc­vanas évek közepe óta nem árultak Palmerben, míg a bugyikínálat csak a kilencvenes évek elején szűnt meg. Palmer, Alaska. Fotónk nem arra szolgál, hogy a palmeriek alsónemű-ellátásáról bizonyítékkal szolgáljon. SS 19. oldal EZ VAN -1. évfolyam 1. szám, 2004. március Egy alaszkai városban húsz éve nem lehet bugyit kapni

Next

/
Thumbnails
Contents