Evangéliumi Világszolgálat, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
EVANGÉLIUMI VILAGSZOLGALAT ÍROTT istentisztelet (63. szám. Vasárnapra.) ELFELEJTETT EGYHÁZ 1, Előfohász: A mi segedelmünk legyen Istentől, aki Atya, Fiú, Szent Lélek, teljes szentháromság, egy, ötök, igaz Isten. Ámen. 2, Énekkel dicsérjük Istent: (A 84. zsoltár, Óh seregek nagy Istene, dallamára) 1, Óh, mindenütt jelenvaló, Földi szemmel nem látható, Ö- rök Isten, megfoghatatlan! Nézve kezed bölcs munkáit, A te léted) ott világít Kicsinyekben úgy, minit; nagyokban; Én is, bár ha föl nem érlek, Általad és bénned élek. — 2, Te reád néz, boldog felség, Ez az egész nagy mindenség, Mert te birod sorsát mindfeneknek. Lelkem hát az ima szárnyán Zsámolyodhoz odaszállván, Áldásodért én is esengek: Bízva benned, bármi érjen, Napjaimat nyugton élem. 3, Istennek Igéjét hallgassuk meg Mózes első könyve 40.-ik része 1-15 verseiből: “És lön ezek után, hogy az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere vétkezőnek az ő urok ellen, az egyiptomi király ellen. Megharaguvék azért a Faraó az ő két főemberére, a főpohárnokra és a fősütőmesterre. És fogságba veté azokat a testőrök főhadnagyának házában levő tömlöcbe, arra a helyre ahol fogva vala József. A testőrök főhadnagya pedig Józsefet rendelő melléjük és szolgála nékik. És jó ideig valának fogságban. És az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere, akik a tömlőében fogva valának, látának álmot mindketten; mindegyik külön álmot, azon egy éjjel, mindegyik az ő álmának értelme szerint. És beméne hozzájuk József reggel, látá, hogy imé bánkódnak vala. És megkérdő a Faraó főembereit, akik az) ő ura házánál vele együtt fogva valának, mondván: Miért oly komor ma a ti orcátok? És mondának néki: Álmot láttunk és nincs, aki megfejtse azt. És mionda nékik József: A megfejtés nem Isten dblga-e? mondjátok el, kérlek, nekem. Elbeszélő azért a főpohárnok az ő álmát Józsefnek és monda néki: Álmomban imé egy szőlőtő vala előttem; és a szőlőtőn három szál vessző vala s alighogy bimbózék, virágozok és gerezdjei megérlelék a szőlőszemeket. A Faraó pohara pedig az én kezemben vala és én vevém a szőlőszemeket és facsarám a Faraó poharába és adbm vala a poharat a Faraó kezébe. És monda néki József: Ez annak a megfejtése: a három vesszőszál, három nap. Harmadnap múlva a Faraó felmagasztalja a te fejedet és visszahelyez téged hivatalodba és adod a Faraó kezébe az ő poharát, az elébbi tiszted szerint, mikor az ő pohárnokja valál. Csakhogy azután megemlékezzél rólam, mikor néked jól lesz dolgod és cselekedjél, kérlek, irgalmasságot velem, emlékezzél meg rólam a Faraó előtt és szabadíts meg engem e házból. Mert lopva hoztak el engem a héberek földéről és itt nem cselekedtem semmit, hogy a tömlöcbe vessenek”. — A kegyelem Istene tegye áldottá igéjét, hogy beszéde teremjen jó gyümölcsöket a ti életetekben. Imádkozzunk! 4, Ima: Édes Atyánk, jó Istenünk! Milyen jó, hogy bárhol ezen a földön, de mindenütt a Te atyai világodban vagyunk, ahol a Te gondviselő szereteted őrködik felettünk. Ez a gondviselő szeretet virrasztóit fel a mai napra és ez a gondviselő szeretet tartott meg ezer veszedelemben. Köszönöm, hogy nagy árvaságomban nekem adtad Szent Fiadat, hogy társam, barátom, vigasztalóm, de mindenek felett Megváltóm legyen. Bocsáss meg nekem, hogy minden áldásodra hálátlansággal, bűnnel és Ellened való lábadozással feleltem. Bocsásd meg Istenem, hogy jótéteményeidet elfelejtem, hogy megtartott életem ezer csodáját elfeledtem, amik arról beszéltek, hogy Te csodatevő, kegyelmes Istenem vagy, aki azt ígérted, hogy mindeneket megadsz minékünk, ha keressük országodat. Óh Uram, mélységes bűnbánattal valljuk meg, hogy mi elfeledkeztünk országodról, elfelejtettük egyházadat, bűnünkben, nyomorúságunkban vagy jólétünkben még Rólad is elfeledkeztünk. Uram, könyörülj rajtunk, kegyelmezzél nekünk, emlékezzél a Krisztus szenvedéseire és ezért a nagy áldozatért bocsásd meg a mi vétkes könnyelműségünket és feledékenységünket. Könnyíts szívem terhén Istenem, bocsásd meg vétkeimet. Mutasd) meg arcomat Igéd tükrében és Szent Lelked által indíts el az örök élet ösvényén. Szent Fiadért kérünk, hallgass meg minket. Ámen. 5, Énekeljük az Ige hallgatására készülve: (79. zsoltár) 1, Öröködbe, Uram pogányok jöttek, meggyalázták kövét szent küszöbödnek. Kezök a Város falára vetették, Utcáink sorát siralommá tették. Szolgáidnak testek, Akik megölettek, Temetetlen maradtak; Vagy akik megölték, Ételül vetették A mezei vadnak! — 5, Halld meg a foglyoknak fohászkodását, Csak tőled várja mind szabadulását. S kik nem átalltak gyászunkra nevetni: Fizess meg nékik, ki amint éndémli. Hogy mi a te nyájad A szabadulásnak Énekit zenghessük, S hálát hozva néked, Neved, dicsőséged Mindörökké hirdessük! Az Ige, melyen át most Isten szól hozzánk, írva van Mózes első könyve 40.-ik része 23.-ik versében: “És nem emlékezék meg a főpohárnok Józsefről, hanem elfeletjkezék róla”. Igehirdetés: Kedves Testvéreim! ''{ Mai igehirdetésem nem neked szól, aki va-. lamelyik egyháznak hűséges tagja vagy, nem neked, aki hűséggel jársz a templomba és nem neked, akinek egyetlen égő vágya, hogy beletartozzál egy kis magyar lelki közösségbe, aki nem adnád) a világért, hogyha még egyszer test
