Evangéliumi Világszolgálat, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
4 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT ház felé, de ezen túl emelkedni nem tudott. De az is lehet, hogy a Mindenható bölcs elrendezése használta fel a kishivatalnok kabzsiságát a magyar református egyház érdekében, hogy megmaradhasson a régi keretekben. A csehszlovák megszállás első húsz évében nem egy Ízben kerültek azok, akik egyházi szolgálatot vállaltak olyan helyzetbe, amely ellen egész lényük lázadozott. így amikor mint újonnan megválasztott kerületi főgondnoknak hűségfogadalmat kellett tennem a csehszlovák állam iránt, a fogadalom szövegének elmondása közben azt éreztem, hogy a szöveget nem én, hanem valaki rajtam kivül eső személy mondja és én csak hallom a más szavait. És bizonyára sok hasonló helyzetbe kerültek a szószéki szolgálatot végző lelkészek, midőn Masaryk elnök születésnapján vagy a köztársaság alapításának évfordulóin hálaadó imádságot kellett elmondaniuk. Hallottunk olyan imádságról, amelyben Masaryknak azt kívánta a lelkész, hogy élje túl minden alkotását. De nem mindenki találta igy fel magát és bizony ezt a szöveget is csak egyszer lehetett elmondani. Lelkészeink évről évre elmondták a republika első húsz esztendejében a kötelező imádságokat, de ezért nem jutott eszébe senkinek őket “becseheléssel” megvádolni, mert egyébként nemzeti érdekeink vezették őket, még talán ebbeli ténykedéseikben is. Az alakoskodást a változott politikai viszonyok követelték meg, kitérni előle nem volt lehetséges. Régen foglalkoztat az a kérdés, hogy az otthoni kálvinista egyháznak Isten milyen különleges rendeltetést adott, hogy a magyar hívek lelki szükségleteit megfelelő módon elégíthesse ki. Nemzetünk rokontalanul éli viszontagságteljes életét a Kárpátok övezte Duna- Tisza medencében, közel egy évezred óta küzdve a nyugati és a keletről fenyegető hóditási vágyak felülkerekedése ellen. Az évszázados küzdelem mindig a haza védelmében folyt, sokszor az élet-halál mesgyéjén, de soha sem külső területek meghódítására irányult. így az otthon, a haza fogalma a magyar lelkületben egészen különleges jelentőségűvé magasztosult. Nem csak lakhelyet, tájat vagy vidéket jelentett, hanem a haza gyűjtőfogalmává lett mindannak, ami az életet értékessé, sajátosan magyarrá avatta, mert mélyen abban a talajban gyökerezett, amelyből minden sajátosságával kisarjadt. A magyar jellem kifejlődésére a genius loci, a lába alatti talaj kisugárzó ereje nem kis mértékben gyakorolt befolyást. Viszont a magyar lelki világban a haza, az otthon nagy szerepet játszik, a Duna-Tiszta táj, a Kárpátok lánca szellemvilágunkat nagy mértékben foglalja le. Talán ez magyarázza meg a nemzet politizálási hajlamát, amikor a közéleti kérdésekre nagyobb figyelmet fordítunk, mert akkor ösztönösen a haza dolgaival foglalkozunk. Vajon irodalmunk sok értékes termékét nem az teszi-e ránk nézve olyan közvetlenül hatóvá és drágává, hogy a honi tájakra vezet vissza, a honi vidékek iránti elolthatalan vágyainkat tolmácsolja? A hazafiságnak a magyarság szellemi és lelki világában való ilyen mély begyökerezettsége a vallási életre sem maradhatott hatás nélkül, mert hiszen a mi egyházi életünk akkor lesz igazán a mienk, ha lelki életünk minden vonatkozására kiterjeszti figyelmét és szellemi életünk képzeletvilágát magasabb lelkiségével gazdagítja meg. A magyar református egyház munkájában a hazafias elem mindig jelentős szerepet játszott és ez a tulajdonsága tette olyan mélyen gyökerezővé a magyar nemzeti élet minden vonatkozásában, a nemzet minden társadalmi rétegében és életszintjén. Magyar kálvinistának lenni életprogrammot jelentett és életformát, mely sajátosan különbözött a más felekezeti és nemzetiségi embertársaktól, mert mélyen benne gyökerezett az éltető talajban. Visszatekintve ma a csehszlovákiai magyar református egyház húsz esztendős életére, úgy látom, hogy annak életében a genius loci, az otthoni táj éltető ereje szintén nagy mértékben érvényesült. Az idegen uralom alá kényszerűéit magyar kálvinistaság öntudatos nemzeti közösséggé fejlődhetett, mert a lélek világa nem emelte ki az otthoni környezet éltető hatása alól; külső hatalmi tényezők erőszakoskodásai visszahullottak, mert a lelki közösség hatalmával szemben erőtelenek voltak. Az ősi földön elszenvedett idegen hatalom ellenséges nyomása a hazaszereteten felül a nemzeti közösségi érzést fejlesztette ki a magyarságban, amely a kálvinista nép lelki életében a testvériség, az egymásért való felelősség érzését, az egymás terhének hordozását teremtette meg, vagy legalább ezeknek csiráit ültette el, amelyek az újabb megszállás újabb megpróbáltatásainak hatása alatt erősödtek meg és váltak életerősen teherhordozóvá. Az Isten kegyelme a csehszlovákiai magyar kálvinistákat igy erősiti a kommunizmus és a pánszlávizmus kettős csapásainak elviselésére. Az egyház egyes képviselői a szükségnek megfelelően viselhetnek kirakati álarcokat, a közösség egészségesen állja a próbát, lelkében megerősödve az Ige tiszta igazságainak vigasztaló erejével. Hálaadással tekintünk fel Isten megtartó kegyelme felé, amely a magyar lélek hazafiságában adta meg azt a többlet erőt a mi otthon vergődő kálvinista népünknek, hogy legyen elég erős az ősi föld hűséges megőrzésére; mert hisszük és tudjuk, hogy az a föld magyar marad, ha híven forgatjuk a reánk bízott tálentumokat. Szilassy Béla.
