Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-07-01 / 7-8. szám
EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT 9 francia változatában — azért, mert az ember igazi problémája nem az exisztálás, hanem az élet. A kommunizmus azért, mert nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével is. Az internacionaizmus azért, mert önmagában kikerülhetetlenül Bábel-tornyot akar építeni. A vallásosság pedig azért, mert használni akarja az Istent imádás helyett. Röviden: azt a nagy meghasonlottságot, amely ebben a világban az ördög tevékenységei miatt fennáll, ember képtelen megoldani. Mindez azonban nem jelent pesszimista sötétenlátást. Mert amikor emberi erőink csődjét világosan megértjük, akkor kiderülhet előttünk egy fénylő titok: Istennek van terve az egység megvalósítására. “Isten megismertette velünk az ő akaratjának titkát — mondja alapigénk — hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a mennyekben vannak, mind amelyek a földön vannak.” Mostanában így hozta Isten közel hozzám ezt a titkot! A bűneset előtt Isten és ember között olyan volt a kapcsolat, mint egy elektromos áramkör: a mennyei Áramfejlesztő és a földi égő között megszakítatlan életáram keringett. A bűn azonban, mint egy nagy olló, elvágta a vezetékeket. Ki tudná már mostan a két pontot ismét összekötni? Ember képtelen a mennybe hágni!;.. De figyeld: Isten az ő szerelme gazdagságából megtette azt, ami embernek lehetetlen. Uj áramkört teremtett az Ur Jézus Krisztusban! Ugy-e hiszed, hogy ez az új áramkör Isten szivéből indult ki: egyenlő lévén Istennel, Krisztus Isten formájában volt a világ fundamentumának felvettetése előtt. Aztán elért minket: testté lett, lakozott közöttünk s hasonlóvá lett hozzánk egész a bűnné léteiig, a halálig és kárhozatig. Ugy-e hiszed, hogy a felfelé ívelő vezetéket is megteremtette Krisztus a számunkra: harmadnapon halottaiból feltámada, felméne a mennyekbe, s ül a Mindenható Istennek jobbján. íme az új mennyei áramkör: Krisztus megaláztatásában és felmagasztaltatásában Isten megadta a kikristályosodási pontot a meghasonlottságban emésztődő világegyetem számára. “Ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban...” Mindez több, mint csupán szép álom és édes idealizmus! Isten az ő Lelke által végzi is ezt a nagy újjáteremtő munkát közöttünk: Lelke által bekapcsol embereket ebbe az új mennyei hálózatban és akiket bekapcsol, azok mennyei fényt nyernek, megvilágosodnak, megelevenednek, isteni természet részeseivé válnak... Ó, hallgasd csak, mit mondanak! “Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus” — vallja az egyik. “Egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok” — ujjongja a másik. “Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életre, mert szeretjük a mi atyánkfiáit” — visszhangozzák századok tapasztalatában ezt a titkot a boldog emberi szívek. Ez az egyház lényege, létének értelme! Az egyház azoknak a közössége, akik Istennek ebben az újjáteremtő munkájában részesedtek, akikben Krisztus él, akiket a mennyei áram hevít, éltet és egyesít. Igen, akiket a Szentlélek a Krisztusban eggyé tesz! Az egyház egysége tehát egy Krisztusban adott tény: az “egy test, egy Lélek, egy Ur, egy hit, egy keresztség, egy Isten” titkának a felismerése. Nem egyházpolitikai helyzet, nem szociális vagy kulturális megoldások késztetnek reá, mégcsak nem is nemzeti felelősségérzet, hanem egyszerűen a hit engedelmes felismerésében tapasztalom ezt meg. Mint ahogy János apostol mondotta: “Ha pedig világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással...” Vagy mint ahogy Pál összefoglalta: “Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” Nos, ez az Isten terve és útja a teremtettségben fennálló ördögi meghasonlottság megoldására. Nem filozófiai, nem politikai, gazdasági vagy “vallásos” jellegű ez az egység, hanem lelki, természetfeletti, hitbeli, isteni. Annyira újszerű az ember számára, hogy ehhez képest még a Marx elgondolása sem volt elég radikálisan forradalmi. Mert ez a terv nemcsak az emberi társadalom külső alkatát akarja megváltoztatni, hanem ki akarja cserélni magát az emberi szívet is, hogy így a társadalom belső alkata is gyökeresen megváltozzék, s az egész teremtett világegyetem új formát nyerjen! “Isten megismertette velünk az ő akaratjának titkát, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a mennyekbe vannak, mind amelyek e földön vannak.”... Testvérem, ismered-e te ezt a titkot? Részese lettél-e ennek az Uj Rendnek? Egybeszerkesztett-e magának az Isten a Krisztusban? Engeded-e, hogy az ő Lelke által bekapcsoljon a mennyei áramkörbe? Elmered-e hinni, hogy ami neked lehetetlen, Ő azt meg tudja tenni: Krisztusban egységbe tudja teremteni meghasonlott életedet, harmóniát tud varázsolni a szívedbe, sőt: összhangba tud hozni mindazokkal is, akik tagjai az Uj Teremtés világrendjének! Hidd ezt el, s tied lesz az Isten békessége, amely minden emberi értelmet felül halad. Krisztus maga ígéri ezt: “Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomoruságtok lészen; de bízzatok, én meggyőztem a világot.” Ámen. 8. ZÁRÓIMÁDSÁG. Atyánk, hálát adunk Néked Igéd üzenetéért, azért a felséges látomásért, amit Te készítettél számunkra a Krisztus Jézusban. Szent alázattal megnyitjuk azért most szívünk ajtaját: Jöjj, végy birtokodba bennünket! Kapcsolj magadba, mint szőlő vesszőket a szőlőtőbe, hogy ezentúl ne magunknak éljünk, hanem Teneked. Sőt ne is mi éljünk, hanem a Krisztus éljen bennünk... Meghasonlottságokban emésztődő egyéni és közösségi életünkben hadd tapasztalhassuk meg a Krisztus békességét és egységbe békéltető hatalmát. Mint ahogyan a
