Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-07-01 / 7-8. szám

10 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT mi Urunk könyörgött Hozzád, kérünk mi is: add, hogy mindnyájan egyek legyenek azok, akik a Tieid, hogy mindnyájan egyek legyünk a Krisztusban és a világ elhigyje, hogy Jézus a vi­lág meegváltója. Óh Atyánk, hozd el az időt, amikor nyilvánvalóvá válik az ördög veresége az egész világ előtt, s a Jézus nevére meghajol minden térd és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Ur az Atya Isten dicsőségére. Addig pe­dig minket és minden keresztyén testvérünket szerte e föld kerekségén tarts meg Hozzád való hűségben, élő reménységben és gyümölcstermő szenetetben. A mi Urunk, a Jézus Krisztus által kérünk. Ámen. 9. MI ATYÁNK, ki vagy a mennyekben, * szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te or­szágod. Legyen meg a te akaratod, mint a menny­ben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerün­ket add meg nékük ma. És bocsásd meg a mi vét­keinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek. És ne vígy minket a kí­sértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen. 10. ÉNEK. (“Örvendj egész föld az Isten nek” dallamára) Óh, Isten adj jó békességet, Mind minekünk, mind másoknak. . Gyomlálj ki minden irigységet, Magvát a háborgásoknak. Hogy fő Mesterünk példájára ,A békességet kö­vessük, És ő szent parancsolatjára Felebarátink szeressük. 11. ADAKOZÁS végett hirdetjük a szétszórt­ságban élő magyarság lelki szükségleteit és az Evangéiumi Világszolgálat ügyét. Adakozzanak a hívek, emlékezve az Ur Jézus Krissztus jóté­teményére, hogy gazdag lévén szegénnyé lett érettünk, hogy mi az ő szegénysége által meg­gazdagodjunk. 12. ÉNEKELJÜK nemzeti imánkat: Isten, áldd) meg a magylart... 13. ÁLDÁS. Mindezek után pedig az Ur Jé­zus Krisztusnak kegyelme, az Istennek szerete­­te és a Szentlélek közössége legyen és maradjon mindnyájan tiveletek, most és örökkön örökké. Ámen. 14. CSENDES IMÁVAL fejezzük be isten­tiszteletünket. (Ezt az istentiszteletet Bütösi János refor­mátus lelkipásztor írta.) VASÁRNAPI ISKOLA Rovatvezető: Dr. Tunyogi Cs. András Címe: 6712 Jersey Ave., Cincinnati 33, Óhio ISTEN MEGTARTÓ EREJE 2. Móz. 14, 16:1-17:7 Azt már előre látom, hogy ismét sokat kell olvasnotok a Bibliából. De higyjétek el, érdemes lesz egy kis időt reászánni. Miről is van itt szó? Legelőször is arról, hogy Isten miután rákényszerítette a fáraót, hogy Izraelt elbocsássa, most már meg is őrzi őket, hogy eljuthassanak hozzá, a Sinai hegyé­re. — A legfontosabb dolog az volt, hogy csodá­latos módon megvédte népét a reájok támadó gonosz király ellen, amikor megnyitotta előttük a Vörös Tengert, az üldözőket pedig elpusztítot­ta. Azért ez a legfontosabb, mert tulajdonképpen ezzel lett Izrael igazán Isten népévé. Miután u. i. elhagyták Egyiptomot, többé nem voltak a fáraó, hanem Isten hatalma alatt. Olyan volt ez az esemény Izrael számára, mint amikor az elsőosztályos gyermek először megy iskolába, beiratkozik és ezzel iskolássá lesz, hogy úgy mondjuk, az iskola tulajdonába megy át. Emlékszem arra a — legalább is ne­kem — nagy napra, amikor első osztályos let­tem. Egy kicsit féltem is, egy kicsit büszke is voltam. Mindenesetre ettől a naptól kezdve az iskoláé lettem és az is maradtam vagy tizen­nyolc esztendeig. — így volt Izraellel is. Mihelyt kijutottak a Vörös Tenger medréből, örökre — nem csak tizennyolc évre — Istenéi lettek. — De így van velünk is mihelyt megkeresztelnek, főképpen pedig, amikor elhatározzuk magunk­ban, — ahogyan szokták mondani, — amikor döntünk, hogy Istené leszünk. Ti az övéi vagy­tok most — vagyis átmentetek a Vörös Tenge­ren — és örökre az övéi is maradtok. Ezt soha se felejtsétek el. Vajjen jó volt-e, vagy rossz Izrael számára, hogy Istené lett? Ők mindenesetre először azt gondolták, hogy bizony rossz. Mert, ime, ott voltak a kopár, kietlen sivatagban. Sem étel, sem víz. Mi lesz velők? Később azonban reá kellett jönniök, hogy bizony a legjobb dolog Istené lenni, mert ő nem hagyja el az övéit. Elő­ször is mannát adott nekik az égből, sőt annyira jó volt hozzájuk, hogy fürjeket is küldött nekik — pedig milyen gonoszok és hálátlanok voltak hozzá! — , hogy húst ehessenek. Amikor pedig vi­zet nem találtak, csodálatos módon vizet fakasz­tott a kősziklából. A mannának, az ételnek, meg a víznek kettős jelentése van a mi számunkra. Először is mutatja azt, hogy már ebben a világban nyu­godtan reá bízhatjuk magunkat Istenre. Aki egyszer beiratkozott az ő iskolájába, aki átment a Vörös Tengeren és az ő tulajdona, gyermeke lett, annak bizony komolyan semmi sem árthat ebben a világban. A mostani életünkben, ide­gen földön, sokszor bizonytalanságban, bizony sokszor úgy vagyunk, mint Izrael volt a sivatag­ban. Sem étel, sem ital, csak kopár pusztaság. Ahol azonban úgy látszik, hogy semmi sincs, ott Isten jelen van. Izraelt megsegítette, min­ket is meg fog segíteni. ,A másik jelentése az ételnek és italnak az, amit Jézus adott nekik. Olvassátok csak el a Ján. Ev. 6:47-51, és a 4:13-14 verseket. Ott azt

Next

/
Thumbnails
Contents