Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-07-01 / 7-8. szám
EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT 7 f ÍROTT istentisztelet (57. szám. Vasárnapra) AZ EGYSÉG ISTENE 1. KÖSZÖNTÉS: A mi segítségünk az Úrtól van, aki teremtette az eget és a földet. Ámen. 2. ÉNEKKEL dicsérjük Istent. (Dallama: Térj magadhoz drága Sion) 1. Hogyha éltünk vándorút ja Néha sötét völgybe tér, Jézus ott se hagy magunkra, Szava bíztat: jer, ne félj! Megterheltek jöjjetek, Újuljon meg lelketek. Jöjjetek ti megfáradtak, Találjatok nyugodalmat. — 2. Ti, kiket az élet terhel, Aggasztanak a bajok, Kebletekből este, reggel Szállnak nehéz sóhajok, Sorsotok bár mostoha, Isten nem hagy el soha. Jöjjetek ti megfáradtak, Találjatok nyugodalmat. — 3. Kiket nyom a vétek súlya, A bűn miatt betegek, Azokat is Jézus hívja, megterheltek, jöjjetek. A bűnösnek kegyelem, Az elégtételem, Jöjjetek ti megfáradtak, Találjatok nyugodalmat. 3. ISTEN IGÉJÉT hallgassuk, amint megírva található Pál apostolnak az Efézusbeli gyülekezethez írott levele 4. r. első tíz versében: “Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Urban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívástokhoz, mellyel elhivattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel és hosszútüréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békesség kötelében. Mert egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívástoknak egy reménységében hívattatok el is. Egy az Ur, egy a hit, egy a keresztség, egy az Isten és mindennek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik. Mindenikünknek ipedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint... Ezokáért mondja az írás: “Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek. (Az pedig, hogy felment mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire? Aki leszállóit, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)” — Boldogok, akik hallgatják Istennek Igéjét, még boldogabbak azonban azok, akik hittel párosítják az Igét s gyümölcsöt teremnek általa Isten dicsőségére. Imádkozzunk! 4. IMA: Örökkévaló Atyánk! Engedd meg, hogy imádó hódolattal közeledjünk trónusod zsámolyához ez alkalommal, s szívünkön átcsaphasson a mennyei karok magasztalása: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével! Nagy vagy Te, Urunk, ég és föld beszéli a te dicsőségedet! Elszámlálhatatlanok a te jótéteményeid, amelyekkel naponként elárasztod a mi életünket. Óh, sokszor kételkedünk ugyan a te jóságodban, sokszor meginog a hitünk, amikor nem minden úgy megy, ahogyan mi szeretnők, de amikor Igéd ajtaján át betekinthetünk a te megváltó szerelmed titkába, egyszerre tűnni kezd a keserűség és a kétely, mert megértjük, hogy Te mindennel megajándékoztál bennünket ama Szerelmesben. Kérünk azért, Istenünk, vedd el most is elménk homályát, hogy érthessük a te akaratodat; nyisd meg szívünk szemeit, hogy láthassuk Őt, aki értünk szállott alá a földre és értünk ment fel a mennybe; óh Isten, erősíts meg bennünket a mi Urunk Jézus Krisztus ismeretében, hogy hittel futhassuk meg pályánkat, s már itt e földön megtapasztalhassuk, hogy Krisztus győzelmet szerzett számunkra bűn, halál és ördög felett... Hálát adunk Neked, hogy Te jelen vagy mindenütt a tieiddel; ha tüzes kemencében kellene is járni, védelmet találhatunk Tebenned; ha a halál árnyékának a völgyén vezetne is át utunk, nem kell reménytelen áldozatokká válnunk... Tudjuk, hogy Te elég vagy mindenütt és minden körülmények között a tieid számára: legyen áldott ezért a te szent neved! — Légy hát velünk és szeretteinkkel, óh mindenre elégséges Isten, mi szerelmes Édesatyánk és áldd meg a mi életünket most és az örökkévalóságban, a Krisztus érdeméért kérünk. Ámen. 5. ÉNEKeljük Isten Igéjének hallgatására készülődve: Szűkölködünk nagy mértékben, segedelem nélkül. Reménykedünk, örök Isten, Te légy segítségül. Dicsérhessünk és lehessünk Jézus szava hallgatói, Igaz megtartói. 6. IGE: Istennek szent Igéje, amellyel Ő szólni kíván hozzánk ez alkalommal, meg van írva Pál apostolnak az Efézusi gyülekezethez írott levele első részének 9-10 verseiben a következőképpen: “Isten megismertette velünk az ő akaratjának titkát... az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a menynyekben vannak, mind amelyek e földön vannak.” 7. IGEHIRDETÉS. Kedves Testvéreim! A második világháború után sok szó esett egyházi és világi körökben egyformán arról, hogy az egység kora köszöntött fel ránk. A technika csodálatos vívmányaival, — mondották — az ember legyőzte a tér válaszfalait, az Egyesült Nemzetek intézményével sikerült áthidalni a népek elszigeteltségét, az Egyházak Viágtanácsának a létrehozásával pedig elindultunk az egyház egységének megvalósítása útján. Az egység kérdése felé fordult tehát a figyelem az életnek csaknem minden területén és sokan úgy gondolták, hogy belátható időn belül részeseivé is válunk az új
