Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1-2. szám

6 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT mentek. Ma a liberális Angliában ezek a rozsdát okozó savak, de Amerikában, valamint a totalis Németország­ban és Oroszországban és Ázsiában is, munkában van­nak, felhabzsolják az erkölcsi törvényeket és olyan társadalmi kisérletezésekre vezetnek, amelyek a maga­sabb erkölcsi életszintre feljutott ember számára el­viselhetetlenek. De minden méregnek van ellenmérge. Ha a nyugati civilizáció szűrte le a mérgét, módjában áll kitermelni az ellenmérget is. A jövendő hosszú ideig a kelet és nyugat irányában fog haladni. Ennek a következményeit nem lehet az európai és az uj világ abszolút moralitására visszavezetni, mert Ázsia a rozs­­dásodásnak máris ellentáll. Ismerjük meg az erkölcsi rendet. Európa és Amerika megtehetné, hogy valóban áttér az erkölcsi rendszer gyakorlására és a kristianiz­­mus követésére, de hogy ez mit eredményezne, az még kérdéses. Noha nem. sok alapja van, de feltéve, hogy ez a csoda bekövetkeznék, ez azt eredményezhetné, hogy a világ többi része is ezt a hitet követné. Úgy gondolom, hogy ennek nem kellene feltétlenül azt je­lentenie, hogy a mohammedánok, buddhisták, konfuciá­nusok elfogadják a keresztyénséget. Ha a többi vallási csoportok csak árnyalataiban is elfogadnák és gyako­rolnák mindazt, amit a krisztianizmus előhozott: az eredmény kielégítő lehetne. De az is kétségtelen, hogy a krisztianizmus, mint egyetemes vallás ezáltal erő­sebbé válnék. Még feltételezni is fantasztikusnak lát­szik, hogy a világ keresztyénné tétele a legközelebbi néhány században megtörténhetik; de sok lehetőség van, ami jó feltételezéseket megenged. Arnold Toynbee professzor azt állítja, hogy egy féltucat élő civilizáció, bármilyen beteg állapotban levőnek látszanék is, még mindig a legéletrevalóbb, különösen, ha vallása van; amennyiben pedig ez éppen a krisztusi vallás, úgy ez a vallás a legéletrevalóbb. Majdnem minden országban vannak keresztyén elővédek; minthogy pedig a többi kultúra rothadása megakadályozhatatlan, ha egyidejű­leg a keresztyén kísérletezés uj erőre kap: Toynbee abbeli jóslata, hogy a világ vallása a krisztiánizmus lesz, be is teljesedhetik. A hit túlélte a római birodal­mat. A Toynbee jóslata nem jelentene nagyobb csodát, mint a római birodalom keresztyén hitre térése. Sem­leges megfigyelő részére, ki a földközi tenger partjain látta az apró keresztyén gyülekezeteket, még a Kr. u. 70-es években az a gondolat, hogy ez az idegen fana­tikus vallás túl fogja élni a császár-kultusz légióit, ne­vetséges lett volna. Elgondolni is nevetségesnek tar­tották volna. A többi vallások értékére fordítva tekintetünket, azt mondhatjuk, hogy ha ez a csoda nem következnék is be, a krisztianizmus láthatóan nagy befolyással bir a többi vallások felett. Ez a befolyás bizonyos határig már érvényesült is. Ghandi nem volt keresztyén, bár sok tekintetben Krisztus és az Uj testamentum befolyása alatt állt és keresztyén gondolatai alapján legalább is társutas volt. — A moslim országokban (ozmán orszá­gokban), ahol nagyon kevés volt a vallási áttérő, a missziós iskolák mohammedán neveltjei nagyobb arány­ban mentek át a keresztyén hitre, mint a köztudat gondolja. Kínában a keresztyén befolyás még szembe­tűnőbb. Nincs annak semmi értelme, hogy a forgalom egyirányban haladjon. Bármelyik irány értékekre ve­zethet. A kaliforniai neomisztikus mozgalom a gondol­kozó keresztyéneket a saját hitükből merített miszti­kájukkal még erősebben gondolkozókká teszi. A krisz­­tianizmusban jelentkező erő még több világosságot ter­jeszthet a többi vallások fejlődésében. Pl. a buddhista doktrína az állatok iránti megbecsülés és szeretet te­kintetében, a keresztyén gondolkozást is megnemesitette és nagyon sok krisztusi hitben élő egyén haszonnal magyarázhatja a Moslem Allah mindenütt-jelenvalósá­­gát, éppenugy, mint a testvériesség faji rokonságra ala­pított értelmezését. — Röviden; a világ keresztyénesi­­tése a többi felekezetek meggazdagitását jelenti és azok­ból minden vallás sok titkos kincset áshat ki. Az egységet megteremtheti a világ. A korszakok bukását az egység hiánya okozta. A középkori háborúk kevésbé vérengzők, mint a modernek, bár számarányok tekintetében nem voltak kisebbek. Ha a modern embe­riség az alapértékekre támaszkodva meg tudja terem­teni az egységet és létre tudja hozni a világfederációt: ott ér el eredményeket, ahol a középkor megbukott. De nem lehet siettetni a dolgot. A világ ma különböző jelszavakkal, mint pl. a kapitalizmus és kommunizmus nyűgével járja a maga táncát s amig ezen divatos esz­méken a társadalmi felfogás nem változtat, addig a ke­gyetlenség tovább garázdálkodik s a vérözön el nem áll. Csutoros István RÁDIÓ=TEMPLOM "Jó reggelt magyar Testvérek! Itt Csutoros István celevelandi református lelkész beszél. Ez itt a Magyar Rádió-Templom, amely min­den vasárnap reggel szól hozzátok az Evangé­lium vigaszlaalásával." Tizenegy esztendeje sugározza a “Csutoros-rádió'’ (amint a hallgatóság nevezi) vasárnap reggelenkénti negyedórás istentiszteletét a Cleveland-i Buckeye Road 12604 szám alatti Magyar Presbyteriánus Egyházközség stúdiójából. Külső egyszerűsége után ítélve, alig gondolná az ember, hogy milyen megcsodálnivalóan intenzív gyü­lekezeti munka folyik ezen a kis evangéliumi szigeten. Kezdődik minden vasárnap reggel 8 óra 15 perckor a rádió-istentisztelettel, utána egyidejűleg 3 csoportban tágas, mégis telt hajlékokban folyik a vasárnapi iskolai és ifjúsági munka. Külön csoportokban foglalkozik a Nagytiszteletü Asszony a kisgyermekekkel, ismét külön­­külön nagy csoportja van az elemi iskolásoknak és a konfirmált ifjaknak. Ezek után kezdődik az angol — és 11 órakor a magyarnyelvű istentisztelet. A Rádió-templom 13.50 hullámhosszon a W.A.D.C állomásán minden vasárnap reggel 8.15-8.30 órai idő­közben sugározza a magyar istentiszteletet, amely a Szabad Európa Rádión vasárnap délutánonként 1.15-1.30 időközben hallható. Csutoros István lelkész időközönként a Magyar Evangéliumi Világszolgálat lelkészi munkatársainak is át fogja engedni a rádió-templom istentiszteleteinek megtartását. Első kezdete ennek december 21.-én hang­zott el, amikor dr. Soos Géza mondta a záróimát. Szeretettel hívjuk fel lapunk Olvasóit, hogy hall­gassák rendszeresen ezeket a vasárnap reggelenkénti istentiszteleteket, amelyek a fennirt időpontokban a föld egész kerekén hallhatók. Keressék fel időnként figye­lésüket jelző leveleikkel és adományaikkal Box 3958 Cleveland, Ohio címen Csutoros István lelkész urat, akinek egyháza roppant költséggel állította fel és tartja fenn ezt a stúdiót s minden percért 2 dollárt fizet a leadóállomásnak. Tekintsük a rádió-templomot szórványmissziói mun­kánk hatalmas és áldott eszközének, amely az Íráson túl ime az élőszó üzeneteivel is drága alkalmat nyit, hogy a földi téreken és országhatárokon át lelki kö­zösségbe fogja össze népünk szétszórt csoportjait. -ns.

Next

/
Thumbnails
Contents