Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-01 / 1-2. szám
2 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT A másik nagyszerű gyümölcs az anyanyelvben való megmaradás és — fejlődés. Mindhárom gyermek az elsők között van a maga osztályában. A két fiatalabb olyan kiejtéssel beszél angolul, hogy mi alig értjük, de az amerikaiak boldogok, ha hallják őket. Szó sincs tehát arról, hogy a magyar nyelvet az előmenetel rovására tápláljuk (amellett igyekszünk a Svájcban tanult francia nyelvet is nagyjából megőrizni.) De rájöttünk éppen a családi áhitatok alatt annak az okára, hogy sok magyar anyanyelvű gyermek miért nem szeret már magyarul beszélni. Az íge olvasása közben kiderül, hogy a gyermekek számos — nekünk mindennapinak tetsző, de nem közhasználatú szót — nem értenek. Nem értett szavak bizonytalansági érzést támasztanak bennük és így fokról-fokra, de mértanilag gyorsouló iramban — idegenkedni kezdenek a magyar nyelvtől és inkább az új nyelven fejezik ki magukat, amelyben naponkénti iskolai használat, újabb és újabb magyarázatok révén szemmel láthatólag gyarapodnak. A Biblia csodálatosan gazdag és szép magyar nyelve mind gazdagabbá fejleszti a gyermek szókincsét is, sokszor hozzásegíti, hogy egyes angol kifejezésekre is utalva az összefüggést illetve különbséget a két nyelv között is öntudatosítva, belső örömmel érezhesse: hogyan növekedik tudásban is, szellemben is, lélekben is ... A magyarul könnyebben megszerzett bibliai ismeret “lefordítása” azután angol nyelvre, már csak technikai feladat. Tizenkettedik évében levő Zoltán fiam a legnagyobb élő amerikai evangelizátorok egyikének, Billy Grahamnak szomszédságunkban lakó feleségével úgy tudott bibliaismereti kérdésekről elbeszélgetni, hogy egyetlen más korabeli nem vehette fel vele a versenyt. Novemberben nagyjában befejeztük a 150 zsoltárból ama 75-nek a megtanulását, melyek otthoni gyülekezeteinkben, a Soli Deo Gloria konferenciákon és az evangélizációs összejöveteleken ismeretesek. Azóta elkezdtük a dicséretek tanulását. Ha Isten is úgy akarj á, egy év múlva az ismereteket ezekből is énekelni fogja az egész család. Jelenleg Máté evangéliumát olvassuk, azután Pál apostol egy könnyebb levelét fogjuk elővenni. Mintegy két hónap óta annyi változtatást eszközöltünk, hogy legtöbbször mindhárom iskolás gyermekünk el is olvassa a megbeszélendő részt és mindennap más és más imádkozik a végén. Megható, hogy sokszor milyen pontosan megérzi a gyermeki lélek, hogy miért kell imádkozni. Nem marad el a Világszolgálat, a Szemre, az Uj Magyar Ut, európai szeretteink, vérrokonaink mellett lelki testvéreink ügye sem. Nincs itt semmi “rendszer”. Hol így, hol úgy: de saját szavaikkal, sokszor dadogva, döcögve, de elhaló suttogásában is diadalmas erővel tör fel az ima. Az itteniek közé is kiszivárgott ez a szokásunk. Karácsony előtt — 2 magyar karácsonyi éneket kértek tőlem, egy tanárnő szép műfordítást szerzett a dallamhoz és a College énekkara mindenfelé énekelte a mi gyönyörű magyar karácsonyi énekeinket. Sokszor megtörténik, hogy nekem esti előadásom van. Olyankor feleségem vezeti az áhítatot. Megtörténik az is, hogy ketten vagyunk elfoglalva, olyankor elmarad. Nem csinálunk “törvényt” belőle, hanem Isten gyermekeinek szabadságában örvendezve igyekszünk minél ritkábban elhagyni ezt a nagy, szent kiváltságot. Gyermekeink 11, 9, 7, 5, 3 évesek (durván számítva). így nem lehet szó szemforgatós “kegyeskedő” együttlétekről. Sokszor szakítja meg kacagás, öröm, az új ismereten való fellelkesülés, nem egyszer bizony haszontalanság is az “áhítatot”. De így is, vagy talán éppen így: senkinek nem teher, s ha el kell maradnia, rendszerint a gyermekek a legszomorúbbak. Mi hisszük, hogy így megmaradhatunk Krisztushoz, ősi hitünkhöz és csodálatosan szép nyelvünkhöz való hűségben bensőleg értékesebb, ó — és ha Isten úgy rendeli — új hazánk számára is hasznosabb, boldogabb embereknek. És a család is — élő tartalommá, szent élmény-kapoccsá lesz, ahogy őseink: a reformátorok és utódaik számára is az volt. Testvérem: Te miért fosztod meg Magad ettől a nagyszerű lehetőségtől? Naponta 15-20-30 perced csak lehet Isten számára — hogy a magad és szeretteid élete is gazdagabbá legyen?! ... Soos Géza ÉDESANYÁM EMLÉKEZETE Édesanyám lelkem! Édesanyám lelkem! Hogyha Rá gondolok, elszorul a szivem. Hej, de régen is voll — messze, nagyon messze. Mikor a fejemet hajthattam ölébe. De sokszor — jaj, sokszor álmodtam felőle! Hivtam is, kértem is, hogy majd visszatérne; Sirásom — várásom sohsem vált valóra. Egyedül maradtam reggel virradóra. Egyszer volt, hol nem volt, messze, nagyon messze. Élt egy boldog család, talán az is mese. Apám, Anyám, Nagyanyám, négy fiú és egy lány. Ebből állt akkoron az a boldog család. Kincsünk sohasem volt, csak egy nagy Bibliánk És egy öreg zsoltár, azt szerette Apánk. Kint tombolt a vihar, háború pusztított. Istenes embernek Apánk megmaradott. Évek, szörnyű évek törtek ránk azután. Itt hagyott, elveszett Anyánk, Apánk s Hazánk. Szétszakadt, elveszett családunk. Bibliánk, Elhagyottan, árván világba bujdosánk... ... Anyám, Apám lelke sohasem hagyott el. Velem van, bátoril, amikor ami kell. Arra kérem szépen Édesanyám lelkem. Szeressen tovább is, soha ne hagyjon el! Cleveland, 1952. Deme Károly
