Evangéliumi Hírnök, 2001 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2001-10-01 / 10. szám
2001. december (USPS 716-300) H Rev. Dr. VITÉZ FERENC 493 AMBOY AVE. PERTH AMBOY, NJ 08861 PERIODICAL POSTAGE PAID POSTMASTER: Send Form 3579 to Gospel Messenger, Subscription Manager, 12409 DEVOE ST., SOUTHGATE. MI 48195 gáltatás nélkül is kész megajándékozni őket? Milyen nagy tragédia az, hogy a világ kínálata inkább izgalomba hoz bennünket ma is, mint Urunké! Lehetséges, hogy gazdagságunk ellenére mi magunk is „szomjazok” vagyunk, mint a júdaiak (l.v.)? Ezek a fel nem ismert, vagy éppen tagadott szükségek a legveszélyesebbek - üzente az Ur Jézus a laodiceai gyülekezetnek (Jel 3,17-18). Kell-e az, amit Isten kínál? HOGYAN KAPHATOM MEG (55:6-9)? Szándékosan formáltam személyessé ezt a kérdést. „Életkérdésről” van szó, amire minden ember választ ad valahogyan, a maga kárára, vagy üdvére. A próféta ajkán ezek a felszólítások hangzottak fel: „keressétek az Urat”, „hívjátok segítségül”, „hagyja el útját a bűnös, és térjen az Úrhoz ! A közös e háromban az Istenhez-fordulás. Ahányan vagyunk, annyiféle helyzetből, annyiféle módon tehetjük ezt meg. Az Úrral való szövetségre lépés egyetlen, ismert dimenzióban érzékeltethető, de mégsem kiszámítható feltétele az alkalmas idő. Kissé vagy nagyonis bűnös, egészséges vagy halálosan beteg egyaránt megkaphatja az örök életet, amig az Úr „megtalálható”, „amig közel van”. Számítgatásnak, halogatásnak, hitetlenkedő mérlegelésnek helye ebben a kérdésben azért nem lehet, mert maga Isten mondja: „a ti gondolataitok nem az én gondolataim”. Aranymondás: És 55:6 2002. január 20 ISTENTISZTELET? És 58:l-9a Múlt héten, az Istenhez-fordulás fontosságáról (És 55), ma a vallásosság veszélyeiről tanulunk. Vallásosság alatt azt értjük, amit az ember istentiszteletből tesz. A prófétát úgy küldte ki Isten ezt a prédikációt elmondani, mint akinek az Úr felháborodását is érzékeltetnie kell. Mivel Bibliánkban ezek a bevezető utasítások is a prédikáció részeként vannak feltüntetve (l.v.), nem alaptalan azt gondolnunk, hogy ez a beszéd ma így kezdődne: Testvérek, szégyellem, hogy erről kell ma szólnom, de Isten rámparancsolt. .. A LÁTSZAT (És 58:2) Akármelyik gyülekezet célmondatául is megtenné ez a mondat. A megfogalmazás igei, pozitív, világos, még melegség is van benne. Valószínű, hogy az istentisztelet minden egyes része ezt a kijelentést volt hivatott megerősíteni. Nyilvánvaló, hogy Istenhez is feljutott ez a kiválóan megfogalmazott hitvallás, hiszen Ő idézi és számonkéri tőlük. AZ ELLENTMONDÁS (És 58:3) Többszörösen is ellentmondásos a nép imában megfogalmazott kérdése: * Azt feltételezik Istenről, hogy nem vesz tudomást a böjtjükről * Azt remélik, hogy imádságos gyötrődésükkel kiérdemlik Isten figyelmét * Egy maguk választotta vallásos gyakorlaton mérik le Isten hűségét * Egy maguk választotta vallásos gyakorlattal azonosítják az istentiszteletet * Az imádás alkalma közösségi panaszkodássá szürkül A VALÓSÁG (És 58:4-9a) A böjtnek az a formája, ahogyan ők gyakorolták, Isten iránti tiszteletlenségük megnyilvánulása lett. Miben állt a böjtjük? „Gyötörjük magunkat” - mondták Istennek. Mit látott O? Azt, hogy kedvteléseiket űzik, csak úgy, mint máskor, a munkásaikkal kegyetlenkednek (3), egymással veszekednek és verekednek (4). Mi is valójában a böjt? Az imádkozásnak az a módja, amikor nem csupán szavaimmal, de magatartásommal is elmondom az Úrnak és emlékeztetem önmagamat, hogy mennyire Isten segítségére szorulok. Éppen ebben a bibliai részben látjuk legtisztábban, hogy a böjt sokkal több az étkezési szokásaink felfüggesztésénél. Egy másik hibás gyakorlat a böjt „bevetése”, amikor valamit nagyon akarunk az Úrtól. A segítségéért folyamodásunk olyan legyen, hogy hittel elfogadjuk bármiféleképpen válaszoljon is a kérésünkre! A böjtnek legfontosabb ismérve mindezek fölött az, hogy az imádkozásnak ezt a módját Isten „értékeli ki”. Nem attól böjt a böjt, hogy mi annak véljük, hanem hogy Isten annak látja. Aki elhatározza, hogy „böjtölni fog ’, megtervezheti a maga böjti cselekedeteit, de azt tudva, hogy Isten az élete egészét tartja szemmel (mint látjuk És 58-ban: munkatársi, családi, testvéri kapcsolatait is). Aranymondás: És 58,6 12. oldal__________ 2002.január 27 ÚJ KEZDET És 65:17-25 A Biblia tanítása szerint egyedül Isten képes teremteni. Bármit teremtett eddig és bármit teremt majd, mindenre használható az „új” jelző. Egyedül 0 hozhat elő bármit is a semmiből. Minden teremtménye az O dicsőségét tükrözi és terveit szolgálja. A mai igeszakasz a Teremtőt magasztalja (mutatja be). Konkrét történelmi helyzetben hangzott el legelőször, és bár az „új ég és új föld” hallatán mi a Mennyországra gondolunk, kérdezzük meg, hogy az „új kezdet” ilyen megnevezése mit jelenthetett a fogságból hazatérő népnek, és milyen várakozásai vannak ezzel kapcsolatban a zsidóságnak máig is. Azt előrebocsátva írom ezeket, hogy a végső idők kérdéseiben homályosak az ismereteim. ÚJ KEZDET EGY GENERÁCIÓNAK A babilóniai fogságból visszatérőket (Kr.e. 538) ez a prófécia arra bátorította, hogy Istenben bízva lássanak hozzá az újjáépítéshez. Romokból építeni csak úgy lehetett, ha hitték, hogy nem a romlásnak építenek újra („vígadozni fogok Jeruzsálemmel”, „nem hallatszik többé sírás”, „nem úgy építenek, hogy más lakjék benne...”). ÚJ KEZDET ISTEN NÉPÉNEK Én hiszem, hogy a Jel 20:1-6 verseiben leírt ezeréves uralma a Krisztusnak az ő népe fölött olyan prófécia, amit szószerint vehetünk. A Teremtő Isten támasztja fel a halottakat („első feltámadás”) és teremt olyan új életkörülményeket, hogy békességes országiás legyen ez az időszak. ÚJ KEZDET = MENNYEI LÉT Lásd: Jel 21 ÚJ ÉLET, KRISZTUSBAN Leginkább És 65,24 szolgál alapul arra, hogy az „új kezdetek sorában lássuk a felülről született embert is, aki a Krisztussal együtt él. Az új kezdet reménysége és lehetősége a Teremtő Isten előttem legnagyobb ajándéka. Annyi energiát fordítunk a feledésre és a feledtetésre, de magunkra hagyottan újból és újból a régi valóságokkal találkozunk. Hiszem, mert a Kijelentésben ezt mondja magáról és kegyelméből én is átéltem: Isten új ege alatt és új földjén új életet kezd mindenki, aki „új szívet” kér a Teremtőtől. Hiszem, hogy mi, akik az O szerelmes Fiának Országába helyeztettünk, máris egy más világban élünk. Aki alaktalan formátlanságomban szemmel tartott és napjaimat könyvébe írta (Zsolt 139,16), hogy ne teremtene körém új világot, még a jó cselekedetek alkalmait is elém helyezve most, hogy Őt kívánom szolgálni? Aranymondás: És 65,17 Novák József
