Evangéliumi Hírnök, 2001 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2001-10-01 / 10. szám
2001. december 11. oldal MÍG IDŐNK VAN, CSELEKEDJÜNK JÓT... (Gál 6:10) Gyakorlati tanácsok Dr. Steiner István testvértől (2) ... Sokat imádkoztam, de egyre inkább arra jöttem rá, hogy a nagy amerikai gyülekezetek segítségét kell kémem. De hogy kell ezt csinálni? Hát próbáljuk meg otthon. El is mentem a saját gyülekezetem lelkészéhez (senior pastor). Mondanom sem kell, hogy 10 perc után kidobott. No vége, gondoltam. De én ezt nem fogadhatom el. Azok a szegény erdélyiek szükségben vannak. Ismét imádkoztam. Azután elmentem egy másik gyülekezetbe, ahol egy ismerősöm volt a segéd lelkész és egy felnőtt kb. 100 tagú vasárnapi iskola tanítója. O nagy megértéssel fogadott és megígérte, hogy egy hónapon belül beszélhetek az ő vasárnapi iskolájában. Azonkívül bemutatott egy másiknak, ahol kb. 50 résztvevő volt. Elkészültem a beszéddel, a hozzátartozó képekkel, vetítőgéppel, meg egy hatalmas Erdély térképpel. Egy külön térképen felnagyítva bemutattam egy körzetet a távolságokkal együtt. Meglepetésemre a testvériség nagy érdeklődéssel figyelt és sokan kértek a brossurából. A kisebb csoportban amint befejeztem, felállt egy kopasz idős bácsi és felkiáltott: Testvérek, kötelezzük el magunkat legalább egy autó megvételére. A nagyobbik csoportban kb. egy hétig nem történt semmi. Ezután egymás után jöttek a levelek kedves hívő írásokkal és csekkekkel. Egy idős házaspár azt írta: A házunkat el akartuk adni, hogy a Bay környékéről elköltözhessünk. Találtunk Grass Valley-ben egy házat, amit nagyon megszerettünk, de az eladó csak egy hónapig vár. Imádkoztunk és megígértük az Úr Jézusnak, ha küld egy vevőt hamar a házunkra, amennyivel több pénzt kapunk a házunkért, mint amibe a másik kerül, a tizedet az erdélyi misszió részére adjuk, mert az sok lelki értéket tartalmaz. A következő nap jött egy vevő és hetvanezer dollárral többet ígért. Itt van a 6000 dolláros csekk vagy autóra, vagy gyerek táboroztatásra. Nos, kedves testvérem, miért kell félni? Ki küldte oda nekem azt az idős kopasz bácsit és ki indította azt az idős házaspárt, hogy az én “Mission Transylvania ' programomra adakozzanak? Ki állt mindezek mögött? Nem az Úr Jézus? Az Úr Jézus képes volt a kisfiúnak az öt kenyérből és két halából 5000 embert megvendégelni. Itt képes volt az én gyenge kérésemre nagyon sok ember szívét megindítani. Az eredmény: az én pénzemmel együtt 37,000 dollár. 1999. májusában 6 prédikátornak tudtam venni autót, 200 gyereket küldtem táborba, Homoróddarócon a félig-kész imaházat befejeztük. Egy hívő özvegyet három - az Úrhoz hűséges - gyermekével együtt ki akartak tenni az utcára, mert hónapok óta nem tudták fizetni a lakbért. Nem csak kifizettem a tartozásukat, de a lakást is megvettem nekik, mint öröklakást. A következő évben hasonló módszerekkel ennél többet tudtam összehozni. Most már 400 gyereket tudtam táboroztatni az egyebek mellett. Ez az év a leromlott gazdasági helyzet miatt nem volt olyan jó mint a tavalyi, de mégis egy másik 400-as csoport ment a táborba. (a befejező rész januárban) 2002.január 6 A FÉNY KORA És 60:1-3; 61:1-4,10-11 Isten népének fénykorában valósággá lesz kérésünk: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Mt 6:10). A messiási korszakot bemutató próféciák (És 57-62) az Úr Jézus uralma alatt élők örömeiről szólnak. Az először Izráelnek ígért áldásokban mindazok részesülnek, akik „Isten felkentjével”, az „örökkévaló szövetség” szerzőjével „frigyre lépnek”. Nyilvános szolgálatának kezdetén Megváltónk ezekhez a próféciákhoz fordult, mert Őbenne válnak valóra az Atya Ígéretei. Mint régen, ma is, fény és ünneplés összetartoznak. A kijelölt igeszakaszt tanulmányozva a Krisztus támasztotta világosság általános hatásáról (60:1-3), a Világ Világosságáról (az Úr személyéről és munkásságáról - 61:1-4), valamint az Ő világosságában járók öröméről olvasunk (61:10-11). VILÁGOSSÁGA VILÁGBAN (60:1-3) A földet borító sötétséget világosság oszlatja majd, amit faji vagy társadalmi hovatartozástól függetlenül, vonzónak találnak az emberek. Mire utalnak a próféta hasonlatai: sötétség, világosság, ragyogó fény, tündöklés? Igeszakaszunk gyönyörű költemény is. A zsidó költészet egyik sajátossága az un. gondolat-rím, szemben a köztünk megszokott szóvégi összecsengésekkel. A verselés törvényszerűségeit úgy követte az ihletett próféta, hogy az igazságnak sem maradt adósa. Pédául a 3. versben ezt olvassuk: „ Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez ”, Az ismétléssel kihangsúlyozott gondolatot (a világosság vonzza az embereket) a verselés szabályait követve fokozza és pontosítja. Kiderül, hogy az „embereken tündöklő világosság” eszköz a fény forrásának megtalálához, de a tükrözött fényt felkeresők közül (népek), csak kevesen (a „királyok”) jutnak el a „rád ragyogó fény”-hez. A VILÁG VILÁGOSSÁGA (61:1-4) Az Ő eljövetele oszlatja a sötétséget, legyőzi a bűnt. Az Úr felkentjének szolgálata legelőször is „örömhír viyés” az Atya trónjától az „alázatosaknak”. Míg minket a leggyakrabban csak tájékozódás céljából érdekelnek a hírek, Isten az ember megváltását munkálja az evangélium (örömhír) meghirdetésében. A názáreti zsinagógában, falubelijei hallatára önmagára értelmezte ezt a próféciát az Úr Jézus. A reménytelenségben senyvedőknek (betegeknek, rabolaiak, tehetetleneknek, gyászolóknak) konkrét, valóságos segítséget jött adni. Megváltásunk azonban több embernek adott isteni segítségnél: a Felkent minden munkája az Urat dicsőíti („őt ékesítik” - 3.v.). A VILÁGOSSÁGBAN JÁRÓK ÖRÖMEI (61:10-11) Királynak és királynénak öltöztetjük még ma is a frigyre lépő párt; így kívánunk nekik gazdag közös jövőt. Isten az ő kedveltjeire az „üdvösség ruháját”, konkrétabban, az „igazság palástját” teríti. Kétszer is szervesen összekapcsolva találjuk ebben a két igeversben az igazságot és az örömöt. Mi ennek a jelentősége? Aranymondás: És 60,1 *** 2002. január 13 KERESSÉTEK AZ URAT! És 55:1-9 Ésaiás próféta Kr.e. 740 körül kezdte el a szolgálatát. Bár Uzzijjá király meghalt, egy ideig még prosperált az ország (2Krón 26). Mint ma, a jóléti társadalomnak mindigis megvoltak a maga kísértései. Egyre több áldozatot követelt a „többért folytatott harc. A családtól a hívő közösségig, mindenütt jelei és következményei mutatkoztak az elvilágiasodásnak. Vajon, lesz-e keletje a „valamit valamiért” és a „mindennek ára van” világában kínált isteni jónak, ami „nem pénzért és nem fizetségért” kapható? Kell-e az, amit Isten ad? Es ha igen, hogyan kaphatom meg? MIT KÍNÁL ISTEN (55:1-5) ? Amit Isten kínál, az olyan alapvető életszükséglet, mint a víz, a bor, a tej és a kenyér. „Örök szövetségnek” nevezi ezt a mindig érvényben maradó szuverén ígéretét arra, hogy hűséges marad hozzájuk és élteti őket. Úgy is szabad erről gondolkoznunk, mintha egy szerződés lenne, aminek az első sajátossága, hogy nem egyenlő felek között jött létre. Isten a kezdeményező. A létrejövő szövetségnek az Ő hatalma ad tartást és súlyt. A kérdés csupán az, hogy a próféta hallgatói között lesznek-e, akik az Istennel „való szövetséget fontosnak tartják, Őt pedig oly szeretőnek, aki „ingyen”, azaz érdemek és ellenszol-
