Evangéliumi Hírnök, 1999 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1999-11-01 / 11. szám

4. oldal 1999. november LEGSZEBB EVEIM folytatás az első oldalról Tudom, hogy O elveheti a betegsége­met. Tudom, hogy dönthet másként is, és ha nem is értem az okokat, vagy hogy miért éppen most próbál így, én megta­nulok bízni Benne, mert csodás terve van velem. A félelmeimmel nem bújok el a sarokban, hanem Benne bízva fogadom a mai nap ajándékát, mégpedig úgy, mint ami az életem legszebb része lett. Gyakran betegség és tragédiák józa­­nítanak ki bennünket, hogy felismerjük az élet áldásait. Az értékrendünket és a kívánságainkat ez gyökeresen megvál­toztatja. Addig fontosnak vélt dolgok a háttérbe kerülnek, és az élet apró örömei, amiket a nagy hajszában észre sem vettünk, és így nem is értékeltünk, megfizethetetlen kincsként ragyognak előttünk. Fogalmam sincs arról, hogy mit hoz a holnap, hogy mi vár rám az előttem álló hónapokban, évben, de Isten tudja. Annyit tudok, hogy a mai napot még megadta. A félelmeimmel nem bújok el a sarokban, hanem Benne bízva fogadom a mai nap ajándékát, mégpedig úgy, mint ami az életem legszebb része lett. Ma örömmel fogadom minden áldását, amivel körülvesz. Az illatozó rózsát megcsodálom, megszagolom, sé­tálok, gyönyörködöm a naplementében, teát szürcsölgetek a barátaimmal, férjem és családom szeretetét fogadom és viszonzom - nem is találom a lista végét...! Mindenfelől Isten áldásai érkeznek hozzánk, de ki kell állnunk a nagy roha­násból, hogy észrevegyük ezeket és kifejezzük a hálánkat értük naponként. És ha nem is értünk meg sok mindent, ne felejtsük el, hogy Isten mindenről tud, és terve szerint alakítja az életünket. Visszagondolva lánykori álmodozá­saimra azért is mosolygok magamon, mert Isten gyermekeként, a “boldogan éltek míg... ” mesés végződése nem torkollik a halálba. Örökké élek. Ki álmodhat ilyet? Isten megerősít és átsegít a nehéz napokon, amiket magamtól nem lenne erőm elszenvedni. Hadd bátorítsalak Ti­teket is, hogy az 0 ajándékaként fogad­jatok minden új napot! Ne tartsátok természetesnek a mát, ne ragadjatok meg a múltban, ne aggodalmaskodjatok a jövő felől! A mai nap Isten ajándéka. Éljünk a lehetőségeivel a mának - mert ez a mi földi életünk legszebb része. (Ford: Novák Józsefi HÁLAADÁSRA VALÓ OKOK! Látogatni mentem a kórházba, ahol egy fiatal asszony ismerősöm súlyos betegen feküdt. Vele volt éppen férje is. A beteg már fent ült ágyában, ami annak volt a jele, hogy már a gyógyulás útján jár, hangulata is elég kedélyes volt. A férj azonban igen el volt keseredve, nem talált semmi örvendezni valót felesége állapota miatt. Alig volt időm megkérdezni a beteget hogyléte felől. A férj - nem is figyelve felesége válaszára -, elkezdte mondani, milyen mostohán bánik vele a sors. Végül így végezte panaszkodását: Mindezek után a feleségem- betegsége az utolsó szalmaszál volt. Úgy hangzott, mintha feleségét okolta volna helyzetéért.- Nem gondolja, hogy felesége szépen halad a gyógyulás felé? - kérdeztem tőle.- Nem tudom - mondta lehangoltam A beteg közbeszólt: - Én hiszem, hogy nem sokára elhagyhatom a kórházat. Férjem igen könnyen kétségbe esik.- Igen - mondja a férj - semmi jót nem lehet az én életemben találni.- Tegyünk egy próbát - mondtam. Vegyünk elő egy üres lapot, közepén húz­zunk egy vonalat. írja föl a rossz dolgait az egyik felére és a jó dolgokat a másik oldalra. A rossz dolgok oldala hamar megtelt (próbáltatások tömege, csalódások, betegség és sok hasonló rossz dolog).- Most töltsük ki a jó oldalt! Rám nézett és azt kérdezte: mik azok? Mondja nekem!- Tessék csak az egyszerű dolgokra gondolni, volt-e rossz érzése ebéd után?- Miért lett volna? - mondja ingerülten.- Írjuk le, jó az emésztése. Nagyon sokan örülnének a maga helyében, ennek is. Nézzük a másik kérdést! Tud járni? Nem fájnak a lábai? Mert sokaknak nincs megadva ez a lehetőség. Leírtuk. Járni tud. Sok ilyen természetesnek vett dolgot leírtunk. Úgyannyira, hogy ez az oldal is betelt. De sok kérdés maradt felelet nélkül. Rövid gondolkodás után, azt mondja:- Tudja, én ezekre a dolgokra így soha nem gondoltam. A betegünk elkérte a papírt, tanulmányozni kezdte. Elővett egy tollat és a “jó’ oldalra ráírta: mindez és még ISTEN. Mert nélküle csak elkeseredettek tudunk lenni, és mindent sötétnek látni. Evangéliumi iratokat hagytam ott, hogy olvassák és a beszélgetésen is gondolkodjanak. Pár hónap után ismét találkoztunk. Óriási változást láttam mindkettőjükben.- Hála az Úrnak, úgy a feleségem, mint az én életemben változás állt be! Elolvastuk és magunkévá tettük az igét amit itt hagyott nekünk (Máté 11:28-30). Ha őszinték vagyunk magunkhoz és az Úr előtt, és mi is egy papírra felírjuk a jó és rossz dolgot, láthatjuk, hogy “Csak az Úrnak nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk. ” Mert tele van a sok rossz mellett az életünk nagyon sok jóval. Nagyon sok esetben a rossz dolgokat mi okozzuk saját magunknak. De az Úr kegyelmes mind­annyiunkhoz és hosszútűrő. Sokan hajla­mosak fekete szemüveget hordani, vagyis sötéten látni. De ha az Úr megtisztított minket az O vére által - bűneink megbánása után - szemünk és szívünk is megtisztul, - másként látjuk még a megpróbáltatást is. Az Úr nem változik, mi változunk: “Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz" (Zsid 13:8). Van okunk a hálaadásra? Van, mert, ha bármi is a bajunk, vannak akik nálunknál is rosszabb helyzetben vannak. Nagy kegyelem, ha valaki hálás tud lenni mindenért. Nagyon szeretem a Filippi levelet, különösen a 4. részét; abból is a legáldottabb versek a 4-7-ig. Két dologgal szeretném soraimat befejezni. Az egyik, hogy így szól egyik ismerős énekünk: “Nézd az áldást, nézd meg egyenként, ” a másik egy ige: “Min­denkor örüljetek, szüntelen imádkozzatok, mindenben hálákat adjatok: mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok" (IThes 5:16-18). Ha ezt tesz­­szük, azt fogjuk látni, hogy mindannyian nagyon gazdagok vagyunk. Faulkner Terézia HÍREK AZ ERDÉLYI BAPTISTA FIATALOK ÉLETÉBŐL- Október 8-9-én a székelyföldi fia­talok a Hargita táborban konferenciáztak - a bibliai foglalkozásokat “Legyünk új generáció” mottóval tartották.- Október 16-17-én a Mustármag munkatársai találkoztak Temesváron. A műhelyjellegű foglalkozás az ifjúsági lap íróinak szakmai fejlődését segíti. —Az ifivezetők hagyományos országos találkozójára október 29-31. között kerül sor Szilágyperecsenben. A RoMaBISz mint szervező és a házigazdák mintegy 100-120 fiatal jelenlétére számítanak. A találkozó alkalmat ad majd képző jellegű előadásokra és az ifúsági munka kiértékelésére.- A RoMaBISz terveiből: az idén is lesz ifjúsági szilveszterezés a Hargita tá­borban; 2000 februárjában választó kong­resszust tartanak; május elsején országos konferenciára kerül sor, amit egy egyhetes vezetőképző tréning követ. Sz■ L. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ PENSILV ÁNIÁB AN Az Ifjúsági Szövetség találkozót szervez november utolsó hétvégére (26-28). Helyszín ezúttal egy tábor lesz, Pennsylvaniában. A Táborozás helye: Family Sports Park First - Erie, PA A tábor címe: 8155 Oliver Road Erie, PA 1609 További információ az Interneten, lapunk Ifjúsági Oldalán; vagy tele­fonon, Kulcsár Attilánál.

Next

/
Thumbnails
Contents