Evangéliumi Hírnök, 1993 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

6. oldal 1993. január Az ifjúság hangja »###»#»#»#»»»»»»# Etnikus Ifjúsági Vezetők Konferenciája 1992. november 21—22., Atlanta, Georgia, U.S.A Az Amerikai Déli Baptista Szövetség Belmissziós Társasága meghívására 1992. november 21—22. között részt vettem egy Ethnikus Ifjúsági Vezetők Konferenciáján. Nagyon tanulságos volt számomra ez a Konferencia. Sok mindent tanultam és sok mindent megerősítve láttam, amit ko­rábban is hallottam. A Déli Baptista Szö­vetség célja a belföldi és a külföldi misszió támogatása. A Déli Baptista Szövetség el­ismeri a különböző nemzetiségeket, támo­gatja azt az elvet, hogy az anyanyelvi egy­házak saját nyelvükön hallják az Igét, és hogy saját kultúrájukat ápolják. Nem célja a nemzetiségeket erővel „elamerikaiasíta­­ni”. Mint tudjuk, az ember 3 dolgot csak az anyanyelvén tud csinálni: számolni, ál­modni és imádkozni. Ezért szükség van ar­ra a lehetőségre, hogy az ember az anya­nyelvén hallhassa Isten Igéjét, bármelyik országban lakik. Kilencvennyolc különbö­ző nyelven hallják az Igét Déli Baptista gyülekezetekben. Saját adataik szerint: At­lantában 33%, Chicagóban 61%, Cleve­­landban 44%, Detroitban 48%, Los Ange­lesben 78%, New Yorkban 73% az etnikus származású lakosság aránya. Ami ennél is érdekesebb, az etnikus gyülekezetek tavaly óta 150%-kal nőttek. Az összes Déli Baptista Szövetség taggyü­lekezetei csak 7%-kal nőttek. Ha az etni­kus gyülekezeteket nem számítanánk bele, a Déli Baptista Szövetség taggyülekezetei­nek létszáma 9%-kal csökkent volna. (Folytatjuk) Dr. Haraszti Leland November at Bethesda When reflecting on Thanksgiving Day, we were reminded of God’s concern for detail in even the smallest things in life. The same God that created all large and small things for us to enjoy, also created each of us in our unique complexity. How thankful we are for an awesome God! The annual Co-operative Craft and Bake Sale brought together on November 7th, a good mixture of ten talented craft exhibitors. Our residents worked steadily for several months to prepare a variety of ceramic gifts, afghans together with a unique collection of curios. With the loving support and generous supply of baked goods donated by the Bethesda Church Ladies Aid, the venture was a great suc­cess. The sale proceeds will be applied to update emergency equipment and other pressing needs. Brevard’s Best, a talented group of youngsters, ages 8-18, helped usher in the festive holiday season with a Christmas musical production in full costume. After­wards, each young professional greeted our people and exchanged bits of informa­tion about themselves. Their visit was well received and their genuine interest in our “golden agers” was most therapeutic. From The Home, they traveled to the King Cen­ter for Performing Arts to perform on stage to another audience. A number of our residents attended the covered-dish Homecoming Day supper held in the Bethesda Church fellowship hall with special guest Rev. Árpád Revesz from Budapest, Hungary, Pastor and Pre­sident of the Hungarian Baptist Union. His message on God’s Grace was given in both English and Hungarian to the delight of all present. That same evening, several members gave interesting reports and testi­monies of their travels during the prior summer months. Another destinguished visitor was Mr. Louis Drescher who worked on the financial reports concerning Bethesda. His work is quite a responsibili­ty and we thank him. It is always good to have friends spend time here to see and visit with our beautiful people and the land that they inhabit. The annual Thanksgiving church service on Wednesday evening and dinner on Thursday were both memorable occasions. A good number of residents visited with their families, some spent a few days with loved ones. Upon their return, we hear some happy narratives of their visit but they also express their joy to be back at Bethesda. Each day to our dwellers, ages „MIELŐTT ELOLTOD A GYERTYÁT...’’ Túrmezei Erzsébet Mondd el című ver­sének kezdő sorai ezek: Mielőtt eloltod a gyertyát, S elmúlik a karácsonyi láz, Tégy számadást újra magadban, Épült-e ben­ned a lelkiház? S most, miután nemcsak a gyertyák aludtak ki a karácsonyfákon, hanem már a szilveszteren, újéven is túl vagyunk, úgy magam elé képzelem ismerőseimet, bará­taimat, akikkel együtt elrakjuk a kará­csonyi díszeket, kidobjuk a karácsonyfát, a karácsonyi térítőkét eltesszük jövőre, szilveszteri és újévi vendégség után elmos­suk az edényeket... S ebben a csendes, ün­nep utáni takarításban, fel szeretnék tenni egy kérdést magam és minden kedves test­vérem részére: Lélekben és igazságban imádtuk-e az Istent, vagy az ünneplésünk emberi szokásokkal volt megrakva, s test­ben ünnepeltünk ugyan, de lélekben távol voltunk attól, Akinek valamikor örök szállást ígértünk a szívünkben? Kétezer évvel ezelőtt az Űr Jézus a sa­­mariai asszonynak mondta azt, hogy: „De eljön az óra, és az most van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imád­ják az Atyát, mert az Atya is azt kívánja, hogy ilyenek legyenek az őt imádók.” (Jn 4:23, új fordítás) Ez volt az igevers, amin keresztül Isten szólt hozzám egy elmúlt szilveszteren, ami­kor az ünneplésben nem találtam meg az ünnepi hangulatot, bármennyire is keres­tem azt. S akkor végiggondoltam az el­múlt karácsonyokat és szilvesztereket úgy az óhazában, mint itt az Egyesült Álla­mokban. Elém tűntek különböző módok, ahogy emberek ünnepelhetnek. A hitetle­nek egyféleképpen, az Istenben hívők más­féleképpen. S még a hívők táborában is hányféle ünneplés van! Eszembe jutott az egyik szilveszter, amikor olyan jó hangulat volt a gyülekezetben egész éjjel, hogy virra­datig együtt maradtunk. S bántott, hogy miért nem lehet minden ünnep olyan, mint azok a „régiek”? S ekkor megdöbbentem: én balgatag, énnekem a lényeg csak a hangulat? Hát hol maradt a bennső meggyőződés? Hol maradt az a sok elméleti tudás, mi szerint mindenkor örülök az Úrban? Az 1992. évet hogy zártuk le? Ha meggyőződésből ünnepeltél, adj há­lát érte! Ha érezted, hogy semmi és senki nem szakít el a Krisztus szerelmétől, adj hálát érte! Készülj fel azokra az ünnepek­re, amikor esetleg nem lesz ilyen jó dolgod, mint most. Énekelj és légy vidám! Moso­lyogj, amikor testvéreiddel kezet fogsz! Ha viszont érezted, hogy ünneplésednek nagyon megszokott íze van, akkor kérd Is­tent, hogy Szentlelke által adjon teljes meggyőződést az Ő csodálatos dolgai fe­lől. Ha úgy érzed, hogy azért ünnepeltél, mert ezt tanultad..., vagy mert így illik..., vagy mert más is ezt teszi..., vagy nehogy megszóljanak..., akkor egy betöltetlen, üres hely van a szívedben, s lelked mélyén ott él a vágy Isten után. Engedd, hogy tar­talommal töltsön be Jézus Krisztus. Tartalmas csak akkor lesz az ünneplé­sünk, ha lélekben és igazságban imádjuk az Atyát. .. .... Nagy Judith

Next

/
Thumbnails
Contents