Evangéliumi Hírnök, 1992 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

tas_________________________Bg£!3_______ New York-i visszhang a chicagói találkozóról „Mert áron vétettetek meg, dicsőítsétek azért Istent a ti testetekben és telketekben, amelyek az Istenéi”(I.Kor 6:20) Szívünket hála tölti be Isten iránt azért a sok áldásért, mely szívünket, lelkünket betöltötte és megelevenítette a Chicagói Ifjúsági Találkozón. Örömmel láttuk és tapasztaltuk, hogy a találkozóért és an­nak áldásáért mondott imák nem hulltak a porba. Szabó István rendező testvér sze­rint a fiatalok létszáma jóval felülmúlta az eredetileg bejelentett számot. Úgy láttuk és éreztük, hogy mindannyian vártuk és komolyan készültünk e meghirdetett talál­kozóra. A helybeli testvérekre Sámsoni feladat hárult, amit nem kis szeretettel és szívességgel végeztek. Hálásak vagyunk testvéreinknek az önfeláldozó szolgálatért és azért a sok-sok áldozatért, lemondásért, szeretetért, amelyet irántunk és az Űr ügye iránt tanúsítottak. Mi mindnyájan adósok vagyunk, mert áron vétettünk meg... Az egymásnak való szolgálást, az egymás iránti szeretetet Isten ültette szí­vünkbe, tőle tanultuk ezt: „Arról ismer­tük meg a szeretetet, hogy Ő az életét adta érettünk, mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiáiért.” (IJán 3:16) Az ifjúsági konferencia mottója IITim 3:16 alapján volt megfogalmazva „A teljes írás hasznos a tanításra.” Felemelő és jóleső érzés volt látni azt, hogy a fiataloknak nem sok buzdítás, vagy ahogy mondani szokás, nógatás kel­lett a szolgálatra, az Úr dicsőítésére. Ta­lán sokunknak az az érzése volt, hogy egy hét is kevés volna, vagy ahogy az énekíró írja, ezernyi nyelv is kevés volna ahhoz, hogy kifejezzük szívünk háláját Isten iránt. Sajátos módon azonban egyesek a testvé­rek közül elfeledkeztek arról, hogy az ifjú­sági konferencia nem egy hetes, hanem há­rom napos. Egy ilyen ifjúsági konferencián nagyon fontos az egymás figyelembe véte­le, az egymás tiszteletben tartása és értéke­lése. Helytelen a visszaélés egymás türel­mével, és az időnek a magunk számára való lefoglalása. A szolgálattevő ifjúnak, idősnek elsőrendű feladata az, hogy Isten üzenetét közölje frissen és üdítően, azért, hogy egymás szolgálatát ne elszenvedni kelljen, hanem, hogy egymás hite és szol­gálata által egymáshoz is, de első sorban az Úrhoz közelebb kerüljünk és egybehan­golódva egy szívvel és egy lélekkel imádjuk és dicsérjük Őt. A múltbeli tapasztalatok alapján az idő helytelen kihasználása el­kerülhető azzal, hogy a szolgálat vezető testvér körzetenként, városonként szólítja fel az ifjakat a szolgálatra, egy meghatá­rozott időkeretben. Nekünk, hivő fiatalok­nak vigyáznunk kell arra, hogy úgy jár­junk, ahogy Jósiásról olvassuk: „és jó dol­got cselekedék az Úr előtt, és jára atyjá­nak Dávidnak útjain, és nem hajolt el sem jobbra sem balra” (IIKrón 34:2). Ne le­gyünk szélsőségesek. Ha szolgálatra felkér­nek a testvérek bennünket, akkor az adott idővel gazdaságosan bánjunk. Ha pedig Isten Lelke kényszerít a szolgálatra, akkor ne hallgassunk. Egy másik dolog, ami nem kerülheti el a figyelmünket, az az imádsággal kapcso­latos. A bibliában sokhelyen olvasunk az ima csodás erejéről és hasznosságáról. (Jakab 5:14-16) „Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, Testvéreink közül, akik jártak Nyugat Canadában, ismerik a Tóth családot. Ott­honuk mindig nyitva volt és asztaluk meg­terítve a látogatók részére. Nekem kedves emlékeim vannak úgy az idős, mint az ifjabb Tóth testvérékről. A következő jelentés Helen Bárcsik testvémő (egyik Tóth leány) hozzám küldött levele és egy újságcikk alapján készült. A 100 éves Tóth Bálint Tóth Bálint tv. száz esztendővel ezelőtt született Őrszentmiklóson (Magyarország). 1909-ben jött ki Amerikába és Minnesota államban egy farmon dolgozott havi 30 dollárért és kosztért. Az ebből gyűjtött pénzért Manitobában (Canada) kapott homesteadot. 1912-ben feleségül vette Unyi Sárit, akinek két gyermeke volt egy előbbi házasságból. Nem sokára átköltöz­tek Saskatchewanba, ahol Tóth tv. házat épített és 10 gyermeket neveltek fel. Majd elköltöztek Leaskre, ahol Tóth tv. lett a 1992. augusztus hó hogy meggyógyuljatok.” Az ima gyógyít, erősít, Istenhez felemel, bűnbocsánatot eszközöl és igen hasznos eszköz, melyet Isten kegyelme által használhatunk a saját magunk és mások megmentésére is. Vala­hogy az ima eszközét nem használtuk ki eléggé, nem éltünk az ima lehetőségével ezen a konferencián úgy, ahogy azzal le­hetett volna. Fiatalok és idősek, gyakorol­juk magunkat az imában! Nem bántuk meg a hosszú fáradságos út ellenére sem azt, hogy résztvettünk e ta­lálkozón. Ami csak jó, ami csak hasznos azt megtartjuk és áldjuk érte Istent. Ami pedig kivetni való az életünkből, azt meg­próbáljuk Isten segítségével imádkozó szívvel kiküszöbölni. ifj. Kulcsár Sándor, New York Magyar Baptista Gyülekezet első orgonis­tája. Ma már ő az egyedüli, aki életben van azok közül, akik az első imaházat fel­építették. Tóth testvérnő nem sokkal a 60 éves házassági évfordulójuk után meghalt. Tóth testvér jelenleg a Circle Drive Special Care Home-ban van. Gyermekei hívják, hogy jöjjön hozzájuk lakni, de ő azt mondja hogy neki sokkal jobb ott, ahol van. Iparkodó természete nem enge­di, hogy tétlenül legyen. Minden nap meg­csinálja a saját ágyát, kitakarítja szobáját és kimegy sétálni. Minden vasárnap két­szer megy az imaházba. Minden nap több­ször olvassa a Bibliáját és imádkozik. Fo­gadja az otthon új lakóit, akiket kell, vi­gasztal. Gyermekei, unokái sorba látogat­ják és ki viszik étterembe, ahol jó étvággyal eszik minden jó ételt. Fiai, Fred és Charles azt mondják, hogy édesapjuk arra tanította őket, hogy nincs lehetetlen. Ha valamit igazán el akarnak érni, teljes odaadással és Isten segítségével elérhetik. Apjuk soha nem volt tétlen, de mindig talált időt arra, hogy másokon is segítsen. Helen leánya azt mondja, hogy édesapjuk hosszú életét Isten akaratának tulajdonítják és annak, hogy soha nem dohányzott, szeszes italt nem ivott és egész életében szolgálta Megváltóját. Tóth testvérnek 21 unokája, 28 déduno­kája és 13 ükunokája van. Az egész család összejött múlt októberben, hogy megünne­peljék Tóth tv. 100. születés napját. Istenünk áldását kívánjuk Tóth Bálint testvér további életére. Tudjuk, hogy nagy öröm és boldogság számára, hogy láthat­ja, hogy gyermekei az Úrnak szolgálnak. „Valóban nagy nyereség a megelégedéssel járó kegyesség” (Tim. 6:6). Molnár Balázs Tóth Bálint testvér 100 esztendős

Next

/
Thumbnails
Contents