Evangéliumi Hírnök, 1992 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
1992. augusztus hó 7. oldal tásuk, keresztyén jellemük van és ez már egy kincs, amit óvni, őrizni kell. Az ifjúsági találkozónak volt egy „idősebb” mozzanata is. A vasárnap délelőtti Istentiszteleten megható jelenet zajlott le: Zágoni Rezső testvért a jelenlevő gyüle-A vénavatás záró mozzanata. Zágoni Rezső testvérért imádkoztak a lelkipásztorok: Kulcsár Sándor, dr. Herjeczki Géza, Torma János, dr. Haraszti Sándor, Lőrincz István és Novák József. kezet előtt az ittlévő lelkipásztorok gyülekezeti vénné avatták fel. Zágoni testvér habár nem a fiatal korosztályhoz tartozik, de életvitele', az Úr Jézusért és ügyéért, az Isten országához való viszonyulása telve van fiatalos lendülettel, tenni akarással, amelyek például szolgálhatnak a fiataloknak. Mint újdonságról, szeretnék néhány szót mondani a vasárnap délutáni indítványról. Az az indítvány hangzott el, hogyha van valakinek kérdése, az igéknek gyakorlati oldaláról, a mindennapi élet problémájáról, vagy más kérdésről, ami a barátságot illeti, hát tegyük fel a jelenlevő lelkipásztor testvéreknek. Sajnos, fiataljaink nem voltak elég bátrak, mert csak az indítványozó tett fel egy kérdést: — Hogyan és milyen körülmények között lehet hívő fiataloknak, lányoknak és fiúknak barátságot kötni, barátkozni és hogy meddig lehet „elmenni” ebben a barátságban? A felkért lelkipásztor testvér, Novák József sokszínűén fejtette ki nézetét, BibChicago, csoportkép az Ifjúsági Találkozó résztvevőiről liai alapon magyarázva meg a „meddig lehet elmenni” kérdést. Úgy érzem, hogy ezt a társalgási módot tovább kellene ápolni, mert nemcsak kérdéseinkre kapnánk feleletet, hanem gyülekezeteink vezetősége, a lelkipásztor testvérek, megláthatnák ifjúságunk problémáit, vívódásait és nem utolsó sorban meg lehetne találni a megoldást sok olyan kérdésre, amihez még eddig „nem mert” senki sem nyúlni, de mint kérdések léteznek. Esetleg így meg lehetne előzni sok elesést vagy egyéb kellemetlen helyzetet. Mert fiataljaink közül sokan őszintén akarják követni az Úr Jézust, de segítségre van szükségük. A lelki áldások áradtak felénk e néhány nap alatt, a kérdés az, ki mennyit kapott, mi ragadta meg, mit tanultunk, milyen elhatározások születtek bennünk? Több fiatal testvéremmel beszélgetve arra a megállapításra jutottunk, hogy nagy mennyiségű energia van felhalmozódva ifjúságunkban. Ezt tudatosan és ésszerűen a jó mederbe kell terelni, az érettebbekre munkát kell bízni, foglalkoztatni kell mindenkit, ellenkező esetben a gonosz, lelkünk ellensége, gondoskodni fog elfoglaltságról. Abban pedig nem lesz semmi haszon, hanem csak kár és tragédia. Végezetre hadd ismételjük el azt a csodálatosan szép éneket, amit péntek este tanultunk, majd többször magunk között elismételtünk: „ Ott ahol az ÚR van, teljes öröm, teljes öröm, teljes öröm. Karja oltalmában, háza tornácában teljes az örömöm. Demeter András, Chicago • • A prédikáció nem emberi beszéd, hanem Istennek az emberek által való üzenete. — A legjobb prédikálási módszer olyan mint az ízléses öltözködés: akkor jó, ha nem veszi észre senki. Spurgeon
