Evangéliumi Hírnök, 1992 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

10. oldal fg^a'.umtHirnSj^ 1992. január hó VASÁRNAPI ISKOLA A SZERETET (SZERELEM) DALAI Énekek Éneke 2:8-17 Különösen két eset állhat fenn a Sa­lamon Énekek énekével kapcsolatban. Vagy prüdek vagyunk és egyszerűen nem tudunk a témához nyúlni, vagy egyoldalúan kegyes, képletes magyará­zattal élünk. Egy kialakult elfogultságot jól szem­léltet az a tény, hogy amíg Sámson és Delila, Dávid és Bethsabé, a két nega­tív eset úgyszólván örök zöld téma, ad­dig az Énekek éneke majd csak nem ti­los, vagy tiltott bibliai szöveg. Az alle­­gorizálásokat kivéve. A Salamon Énekek énekével kap­csolatban hasznos tudni, hogy vannak akik úgy vélik, hogy valóban Salamon írta a könyvet. Mégpedig a kis Sula­­mithez. Vannak, akik úgy vélik, hogy népköltészet gyűjteménye. Megint má­sok úgy vélik, hogy menyegzői alkal­makra írott versek, dalok. Számunkra így is, úgy is Istennek igéje. Ha a har­madik eset áll fenn, akkor feltehetően egy általánosan elfogadott, vagy aján­lott magatartást szimbolizál. Mintegy szép példáját adva annak, hogy mi­lyen a teljes értékű szerelem, szeretet kapcsolat istenfélő párok, házastársak között. Néhány évtizeddel ezelőtt ezt a szót, hogy szerelem kimondani sem volt szabad gyülekezeteinkben. Vagy csak elítélőleg, rosszallólag. Igaz, hogy akkor és ott a származás és a va­gyon döntötte el, hogy milyen a jó ke­resztyén házasság. Sok, sok tragédiát és boldogtalan házasságot szülve. És ma? A szex korában elszabadult a po­kol. S nemcsak, hogy nem a Biblia, de a természetes, szép emberi érzések sem nagyon határozzák meg a nemek kapcsolatát. Sok házasság pedig elsi­­városodik, vagy széthullik, mert vala­mi ok, talán előítéletek miatt a vallás­erkölcsi és a szexuális kapcsolat, a két véglet mellett nem tudott kifejlődni az egészséges érzelmi kötődés. Még töb­ben vannak, akik érzelmi kapcsolatu­kat pszichésen, vadvizeken élik meg. Pedig ugye nem szégyen, hogy Já­kob szerette Rákhelt és Elkána Annát. És Pál, az egyébként szabad ember tudta, hogyan kell a házastársaknak szeretniök egymást. Ezt a témát a nemzetközi vezérfonal jelölte ki. Nyilván okkal. Merjük fi­gyelmébe ajánlani megfelelő osztá­lyoknak ezt a szép, mértékletes, mély érzelmeket sugárzó, szemérmes kap­csolatot. Hogy ne csak az eléggé el nem ítélhető világi rossz, vagy a sem­mit mondó prüdéria, (ál)szemérmes hallgatás álljon gyülekezeteink tagjai, ifjúsága előtt, hanem ismerhessék meg, hogy van a Bibliának egészséges, nyílt mondanivalója ebben az úgyne­vezett kényes kérdésben is. A zsidó nép régtől fogva úgy is te­kintette ezt a könyvet mint Isten és a választott nép kapcsolat. Régtől fogva tudták, hogy Isten úgy szereti Izraelt, mint szemefényét. De naív dolog len­ne azt gondolni, hogy csak erről szól az Énekek éneke. Mi keresztyének kezdettől fogva azt valljuk, hogy a gyülekezet Krisztus menyasszonya. Ez nem rendkívüli je­lenség. Maga Jézus Urunk az élet min­den területéről használt hasonlatokat mondván:Hasonlatos a mennyeknek országa...” Két megszentelt életű lélek teljes értékű házastársi kapcsolata ok­kal lehet kifejezője, szemléltetője Isten kegyelmi munkájának. A keresztyén házasság a tiszta és boldog élet céljá­ból adatott. Különösen is szép tulajdonságok: A gyöngéd megszólítás. Olykor egy-egy megszólítás, hangvétel meg­határozza a kapcsolat minőségét. Egy rideg szó taszíthat, borzadályt válthat ki. Szemérmes mértéktartás. Az a szé­gyentelenség, ahogyan ma emberek szexuál-etikai kérdésben viselkednek olykor arcpirító a szemlélő számára is. Bizalom és hűség. Kétségbeejtő az az állapot, ami ma a világban uralko­dik. A törvényesített paráznaság. Ha az ügyvédek és bírák megkapták kétes értékű járandóságukat, minden kap­csolat szent, illetve felbontható. Már csak a lelkiismeretet kell elhallgattatni, ha még él. A kiválasztott személy értékeinek le­írása hasonlatokban. A szelíd szemű őzike karcsúsága, ugrándozó kedves­kedése, a gerlice búgó hangja a magyar költészetben és közhasználatban is is­mert. A galambom, tubicám, gyöngy­virágom, rózsám szebben hangzanak, mint a csaj, meg a gáj, stb. A természet keltette hangulat kötő­dése a boldog ember érzésvilágához. A tavasz, a virágok, az illat, az ár­nyas helyek. Jó üzlet a vércseszáj, a frivol öltözék, a strandok, olykor köz­terek pucérsága. Különösen az erre a területre szakosodott vállalkozóknak. De ez a látvány jobb ízlésű embereket inkább taszít, semhogy jó hangulatot keltene. Isten egészséges érzelemvilággal ajándékozta meg az embert. Kár, hogy lassan már csak avitt irodalom­ban találkozunk egy-egy szép leírással. Képviseljük és ápoljuk a tiszta erköl­csöt. Aranymondás: Én 8:7. * * * 1992. január 26. ÉNEK (DAL) A SZŐLŐSKERTRŐL Ézs 5:1-7 Ézsaiás prófétai szolgálata hosszú ideig tartott, ötvennyolc évig. Négy különböző király idejében szolgált. Uzziás, Jothám, Akház és Ezékiás alatt. Előkelő családból való. A kirá­lyi családdal is rokonságban volt, be­járatos volt a királyi házhoz. így üze­neteit közvetlenül a király előtt is el­mondhatta. Szolgálati ideje kezdetén gyors társadalmi és politikai változások történtek Izraelben is, Judában is. Bi­zonyos gazdasági fellendülés volt. Eb­ben az időben Egyiptom és Asszíria le­­hanyatlóban voltak. Asszíria azonban hamarosan kezdett újjáéledni, mint nagyhatalom. Ez mind a két kis király­ságra veszedelmet jelentett. 725-ben Asszíria legyőzte Izraelt, 721-ben a fő­város is elesett. Asszíria figyelme ha­marosan Juda felé fordult. Szénakhé­­rib ostrom alá vette Jeruzsálemet. Eb­ben az időben Ézsaiás Ezékiás király tanácsadója volt. A város isteni be­avatkozásra megszabadult. Ézsaiás tekintélye megnőtt. (II.Kir. 18:13-19:36) Ézsaiás beszédeiben nagyon szigo­rúan feddi Júda bűneit. A nemzeti problémák abból adódtak, hogy el­fordultak Istentől. A próbát Asszíria okozta ugyan, de Asszíria csak eszköz volt Isten kezében. Ez a prófécia szo­katlan formában hangzott el. Egy szü­reti ünnep alkalmán. Dalba foglalt pél­

Next

/
Thumbnails
Contents