Evangéliumi Hírnök, 1992 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1992-11-01 / 11. szám

4. oldal 1992. november hó Visszatekintés az Amerikai Magyar Baptista Szövetség lelkipásztor-csere programjának néhány problémájára (Haraszti testvér abból az alkalomból készítette ezt a visszatekintést, hogy többé nem kényszerülünk lelkipásztorokat „kölcsönözni" Magyarországról. A rendszerváltás óta gyülekezeteink közvetlenül hívnak lelkipásztort bármelyik országból. A Lelkipásztor- Csereprogram igen fontos küldetést töltött be 20 éven át. Életben tartotta magyar nyelvű missziónkat Amerikában és Kanadában. Ezt a visszatekintést szö­vetségünk tiszteletbeli elnöke megküldte a Magyaror­szági Baptista Egyház vezetőségének is. Szerk.) * * * Nehéz ezt a mintegy húsz éve funkcio­náló problémát néhány sorban összefog­lalni úgy, hogy azok is tiszta és áttekinthe­tő képet nyerjenek, akik kezdettől fogva nem vettek tevékenyen részt a megsemmi­sülés szélére jutott Amerikai és Kanadai Magyar Baptista Misszió életrekeltésében és fönntartásában. 1958-ban hivatalos konvenciós határozatban megírták ennek a missziónak a végrendeletét. Ettől kezdve missziónk sorsa lassú halódás volt. Én 1968-ban magánemberként (mert hogy szövetségi tisztem nem volt, csupán Az ifjúság hangja Űj vezetőség a MOBAVIT élén (Ifjúsági Szövetségünk alelnöke, Dr. Ha­raszti Leland beszámolót küldött magyarorszá­gi útjáról. Részt vett, és felszólalásra alkalmat kapott a Magyarországi Baptista Ifjúsági Szö­vetség II. Közgyűlésén és a Bodajki Ifjúsági tá­borozáson. Felszólalásából közlünk most rész­leteket.) Üdvözlöm a II. Magyar Baptista Ifjúsá­gi Közgyűlést. Üdvözletét hozok az Ame­rikai Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség­től, mint annak alelnöke. (...) Most választói közgyűlés van. Nagyon fontos olyan vezetőség választása, amely­nek nemzetközi érdeklődése és tapintata van. Magyarország jelentősége a kommu­nizmus bukásával megnőtt. Magyarország ismét nemzetközi tényező. Magyarország szavára hallgatnak a környező államok magyarjai, és a világ magyarjai. Közép- Európában az emberi jogok tiszteletben tartása még nem befejezett tény. Az etni­kai jogok tiszteletben tartása is gyenge lá­bakon áll. Ez így volt a két Világháború között is, de akkor Magyarországnak módja volt segíteni a kisebbségben élő ma-Meláth Attila főtitkár (váci lp.) és Macher Ti­vadar elnök (soltvadkerti lk.). A fénykép Tahi­ban készült, a világtalálkozó vasárnap délelőtti istentiszteletén, melyet a MABISZ szervezett. gyarok ügyét, mert erre a trianoni béke­­szerződés fölhatalmazást adott. A II. Vi­lágháború után kötött Párizsi Békének ilyen fölhatalmazása nincsen. Csak Nem­zetközi együttműködés és a világ közvéle­ményének az ébrentartása tudja biztosí­tani, hogy a környező országokban ne kelljen magyar testvéreinknek szenvedni, csak azért mert anyanyelvűk magyar és mert Istenben hisznek. A Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség­nek Istentől adott alkalma és felelőssége az, hogy a vallásszabadságot és a demok­ratikus emberi jogokat az ország határain túl is képviselje, és az Isten országát építse. Mi, az Amerikai Magyar Baptista Ifjú­sági Szövetség részéről segítő kezet aján­lunk ebben a nagy munkában. Javasoljuk, hogy a Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség segítsen hasonló szövetségek megalakulá­sában a környező országokban, ahol még nincs Magyar Baptista Ifjúsági Szövetség, és segítsen ezeknek az új szövetségeknek nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. Bu­dapest a Kárpát-Medence központja. A mai modern hírszolgálat lehetővé teszi, hogy amit Budapesten mondanak, azt meghallják egész közép-kelet Európában. Szeretettel üdvözlöm az új vezetőséget, Macher Tivadar elnököt, Meláth Attila főtitkárt, Simon Attila gazdasági vezetőt, és a Misszió Kerületi Titkárokat: Kertész Lajost, Ficsor Renátát, Soos Erikát, Rauch Zoltánt, Hegedűs Attilát, Pásztor Angélát, Durkó Istvánt, Dán Tibort és Sütő Enikőt. Fölajánlom, hogy minden tőlem telhe­tőt megteszek a vezetőség munkájának a támogatására. Kérem az új vezetőséget, tartsunk testvéri szoros kapcsolatot az Anyaország, az utódállamok és a tenge­rentúli Magyar Baptisták Ifjúsági Szövet­ségeivel, hogy együtt növekedjünk a hit­ben és együtt építsük az Isten országát a fiatalok között. (...) Dr. Haraszti Leland a magyar misszióért dobogó szívem) kap­csolatot vettem Prantner József államtit­kárral (Miklós Imre elődjével), Palotai Sándorral, Laczkovszki Jánossal és segít­séget kértem missziónk megmentéséhez. „Megverem a pásztort, elszéled a nyáj,” panaszoltam az ige szavaival. A Magyarországi Baptista Egyház kész volt segíteni, bár Magyarországon sem volt elég lelkipásztor. Azt kérdezték azon­ban tőlem, milyen megbízatásom van a mi szövetségünktől (The Hungarian Bap­tist Union of America). Nem volt akkor még semmilyen felhatalmazásom, mert senki sem hitte el, hogy az általam java­solt „lelkész kölcsönzés” (ahogy néhai Udvarnoki Béla elnevezte) megvalósítható. Évek teltek el, mire az első „kölcsön” lel­kész kijött Torontóba. Soron jött Kipling, Cleveland, Detroit. Mindegyik gyülekezet kapott lelkipásztort, többször is. A magyar baptista misszió nem halt meg. Mikor az erdélyi menekültek megérkeztek, voltak élő magyar baptista gyülekezetek, amelyek befogadták őket és átvezették őket az új haza és új otthon problémáiba. 1976-ban a Palm Bay-i országos köz­gyűlésen (convention) Dr. Udvarnoki Béla javaslatára és Molnár Balázs előterjeszté­sére megbízatást kaptam, hogy a „Lelkész­csere Program” „koordinátora” legyek a Misszióbizottsággal együttműködve, az Amerikai Magyar Baptista Szövetség kép­viseletében, „amíg szövetségünk gyüleke­zetei ezt a szolgálatot igénylik.” Csak a köszönet és elismerés hangján tudok megemlékezni szövetségünk nevé­ben arról a felbecsülhetetlen segítségről, melyet a Magyarországi Baptista Egyház­tól 20 éven át kaptunk. A magyar baptista misszió él és aktív az Egyesült Államokban és Kanadában. Minden magyarországi baptista elnök személyesen megismerte ezt. Reméljük, hogy ezután is így lesz. Tudomásom van arról, hogy sok ma­gyarországi lelkipásztornak panasza van az irányban, hogy a Magyarországi Bap­tista Egyház akkori vezetői nem vonták be az akkori vezető testvéreket (Kistanács, Végrehajtó Bizottság, ha a neveket jól idé­zem) a Lelkészcsere (azért hívjuk így, mert a kölcsön lelkészeket 4-5 év után visz­­szaadtuk) ügyeinek intézésébe. Sőt, az in­tézkedéseket eltitkolták. Sajnálom, hogy ez így volt. De nekem szigorúan meg volt hagyva magyar egy­házi részről, hogy én bárkivel csak előze­tes engedély alapján közölhetek részlete­ket. Engedélyt azonban nem kaptam. A

Next

/
Thumbnails
Contents