Evangéliumi Hírnök, 1988 (80. évfolyam, 1-24. szám)

1988-02-01 / 3. szám

6. oldal 1988. február 1. A kovács és a kenyértészta; 4. Az elrej­tett kincs; 5. Az igazgyöngy. * Aranymondat: Máté 13:45—46 $ Napi áhítat: Feb. 1. H. Máté 13:1—9 Feb. 2. K. Máté 13:10—23 Feb. 3. Sz. Máté 13:24—35 Feb. 4. Cs. Máté 13:36—43 Feb. 5. P. Máté 13:44—52 Feb. 6. Sz. Máté 22:1—14 Feb. 7. V. Máté 13:53—58 * * * 1988. február 14. FELHÍVÁS A KERESZTVISELÉSRE (Máté 16:13—28) 2000 év óta folyik a vita: „Kinek mondják az emberek az emberfiát?’ A vita folyik a hívők és a hitetlenek közt, és a keresztyén vallásfelekezetek között is. Az az érdekes, hogy senki sem gondol Krisztusra, mint egy egy­szerű emberre. A tanítványok szerint Keresztelő János, Illés és Jeremiás közt oszlott meg a vélemény. Mind a három kimagasló hős volt a zsidóság történelmében. Krisztus nem volt megelégedve a mások véleményével. „Hát ti kinek mondotok engem?” Senki sem mene­külhet el ettől a kérdéstől. Nem elég — azt olvastam, azt mondta a prédi­kátor, ezt tanítja a katekizmus. A leg­fontosabb kérdés az életünkben: „ki­nek mondasz te engem?’ A keresztyénség keretén belül is ez a kérdés mindenek felett áll. Évszáza­dokon keresztül sok ember sok véle­ményt hangoztatott. Végül is Chalce­­dóniai Tanács 451-ben így válaszolt: Krisztus teljes Isten és teljes ember. Egyik egyénisége sincs korlátozva. Ve­lünk élt mint egy ember, de az istenség tökéletesen lakozott benne. Ez egy sa­rokkő, amin sokan botladoztak, de fel­tétlenül szükséges az üdvösséghez. Ez az alapkövetelménye az Egyházak Vi­lágtanácsának. Csak olyan vallásfele­kezeteket fogadnak el, akik vallják Krisztus istenségét, és emberségét. Ezért például a Jehova Tanúi, az Uni­táriusok, és a Mormonok nem lehet­nek tagok. Péter apostol hitvallása ma is az alapja a keresztyénségnek: „Te vagy a Krisztus, az élő E^en fia.” Ez a hitval­lás az a szikla, amelyre Isten az Ő egy­házát alapította. Ettől kezdve Jézus Krisztus a halálá­ról és feltámadásáról beszélt a tanítvá­nyoknak. Péter ezt nem értette meg. „Épp most vallottuk meg Krisztus is­tenségét, hogyan engedheti meg a ha­lált. Az Isten nem hal meg!” A szikla hirtelen sátán lett. Krisztus nélkül még a jóhiszemű ember is az ördög eszkö­ze lesz. Minekünk is követni kell Jézust. Ez keresztviselést jelent. Egy tanítvány­nak követni kell a mesterét. Egy ideig­lenes élet itt Krisztussal örök életet je­lent a halál után. * Aranymondat: Máté 16:24 * Napi áhítat: Feb. 8. H. Máté 16:1 —12 Feb. 9. K. Máté 16:13—20 Feb. 10. Sz. Máté 16:21—28 Feb. 11. Cs. Máté 17:1 —13 Feb. 12. P. Máté 17:14—20 Feb. 13. Sz. Máté 17:22—27 Feb. 14. V. Fii. 2:5—11 * * * 1988. február 21. FEGYELEM A GYÜLEKEZETBEN Az Úr Jézus állandóan hangsúlyoz­ta azt, hogy a „hitet” nemcsak hinni kell, hanem cselekedni is. Krisztus megszabadított a törvény rabszolgasá­gától, de nem lehetünk tanítványok, ha nem követjük az Ő példáját. Ez a példaadás az alapja a gyülekezeti fe­gyelemnek. A gyülekezet nem a tör­vény kényszerített megtartásával tisz­teli mesterét. „Azt törekedjetek meg­valósítani magatokban, ami Krisztus Jézusban is megvolt” (Fii. 2:5). Máté 18 rámutat arra, hogy hogyan valósít­suk meg Krisztus életét a gyüleke­zetben. Alázatosság az erő, ami a tagokat összekapcsolja. A világban rangfo­kozat és erőszak uralja a társadalmat. A krisztusi közösségben másokat na­gyobbnak tart, mint magunkat. A „ki­csinyeké” a mennyek országa. Ne vessétek meg a kicsinyeket, mert a Megváltó érettük is eljött. Ugyan annyit szenvedett a királyért, mint a koldusért. Ugyanúgy szerette a feke­tét, mint a fehéret. Ugyan olyan szí­vesen hallgatja meg a nők imáját, mint a férfiakét. A krisztusi közösségnek nagy ereje van, mert az Űr hallgat rájuk. Ahol ketten vagy hárman... Ha vétkezik az atyádfia... Ne kür­tőid ki, ne beszéld meg a barátaiddal. Menj hozzá egyedül először. Nem bün­tetés a vádiás, hanem a testvéri kapcso­lat helyreállítása a fontos. Ha a prob­léma megoldhatatlan a kettő között, két vagy három tanú vegyen részt mint közbenjáró. Ha ez sem segít, tá­­volítsátok el a bűnöst a közösségből. Amit ti megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is... Félelmetes ha­talmat ad Krisztus a gyülekezetnek. Vigyáznunk kell, nehogy valakinek örök életét mi hátrányozzuk. A vétkezés után jön a bűnbocsánat. Hányszor bocsássák meg?... Legalább 490-szer, válaszol Jézus. Tehát a bo­csánat számtalanszor kell, hogy jöj­jön. Ebben is a Megváltónkat követ­jük. Hányszor bocsát meg Ő nekünk egy életen keresztül? A szeretetnek nincsen számtana. * Aranymondat: Máté 18:20 * Napi áhítat: Feb. 15. H. Máté 18:1—9 Feb. 16. K. Máté 18:10—20 Feb. 17. Sz. Máté 18:21—35 Feb. 18. Cs. Máté 19:1—12 Feb. 19. P. Móté 19:16—30 Feb. 20. Sz. Máté 21:33—45 Feb. 21. V. Máté 22:34—40 * * * 1988. február 28. A SZOLGA URALKODIK (Máté 20:17—28) Jézus, Galileát hátrahagyva, Jeru­zsálem felé veszi útját. Tudja, hogy ez az utolsó alkalom a tanítványok előké­szítésére. A kereszt elkerülhetetlen. Két alkalommal már figyelmeztette a tanítványait a kereszthalálra. Most harmadszor nyitja ki a jövő titkát: „Az Emberfiát átadják a főpapoknak, és az írástudóknak. Azok halálra íté­lik, és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad.” Krisztus halála ellenkezett az általá­nos véleménnyel. A zsidók várták a

Next

/
Thumbnails
Contents