Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)
1987-12-01 / 23. szám
(USPS 716300) 1987. december 1. Rev. Dr. Vitéz Ferenc H 493 Amboy Ave., Perth Amboy, N.J. 08861 POSTMASTER: Send Form 3579 to Hungarian Baptist Union of America 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 SECOND CLASS POSTAGE PUBLICATIONS APOLLOS Úgy tűnik, mintha a Zsidókhoz írt levél az Újszövetség kevésbé forgatott könyvei közé tartoznék... A levél szerzőjét titokzatos homály fedi. Bár a páli levelekhez csatlakozik, föltűnő, hogy ebben a levélben egyrészt több mint 140, a Szentírásban mindössze egyszer előforduló kifejezés van; másrészt számos olyan szóképzés, kifejezés található, amely egybéként Pál apostol többi leveleiben, netán az Apostolok Cselekedeteiben megörökített páli beszédekben teljesen ismeretlen és idegen. Legfeltűnőbb, hogy a páli leveleknél oly természetes címzés és bevezetés a Zsidókhoz írt levélnél teljességgel hiányzik. Az ősegyházi atyák, majd a későbbi korok bibliatudósai abban viszont megegyeznek, hogy e levelet olyan valaki írta, aki egyrészt az apostol köréhez tartozott, másrészt átlagon felüli műveltséggel rendelkező személy volt. Legvalószínűbbnek az a hipotézis látszik, mely az Alexandriából való zsidó Apollósban látja a levél megíróját (Luther is őt vélte szerzőnek). Ennek az Egyiptomból származó férfiúnak az „ékesszólását” Lukács is dicséri, sőt megjegyzi, hogy nemcsak buzgósággal teljes volt, de jól ismerte az írásokat (ApCsel 18:24—28). Végeredményben a sugalmazottság és kánoniság szempontjából nem lényeges kérdés, hogy ki a levél szerzője; akár Pál, akár Apollós, — netán valaki más —, mindenképpen a Szentírás szerves része! Már a levél elején kitűnik, hogy a zsidóságból megtért olyan testvérekhez szól, mint akik jól ismerik az ószövetségi próféciákat, és akiknek az üldözések között Krisztus melletti kitartáshoz szilárd hitre van szükségük (Zsid 10:25). Amennyiben Apollós szerzőségét feltételezzük, indokolt, hogy az eléggé hiányos és rávonatkozó adatokból összeállítsunk egy róla alkotott képet. 1. Alexandria szülötte volt. A Nagy Sándor által alapított (Kr. e. 331) város az ókor egyik legkimagaslóbb és legnépesebb metropolisai közé tartozott. Művelődés- és vallástörténeti szerepét tekintve a nyolc évszázados görög uralom alatt meghonosodott műveltség meghatározta a város arculatát és jelentőségét. Megtalálható volt benne a letűnt egyiptomi miszticizmus éppúgy, mint a görög mitológia, a zsidó hitvilág és a római jogrend egyaránt. Mindezek hatására alakult ki benne századok alatt az ún. „alexandriai iskola”, ahol a filozófiától a csillagászatig minden tudományággal foglalkoztak az akkori világ neves tudósai. E városban a zsidóság is jelentős lélekszámú diaszpórában élt. Az akkori viszonyok között, akár a szárazföldön át, akár hajóval jól megközelíthető volt Jeruzsálem s benne a „Szent hely”, a bálványozott templom. Kétség nem fér hozzá, hogy Apollós mint igazhitű zsidó, nyilván szüleivel, később, férfikorában önállóan is fölment Jeruzsálembe. A korabeli följegyzések szerint Bemerítő János prédikálása terelte figyelmét az „Isten Bárányára”, amiből feltételezhető, hogy láthatta Jézust. Sőt a „János keresztségét ismerte” (ApCsel 18:25b), így feltételezhetően részesült is benne. A legújabb kutatások szerint az esszenusokkal is kapcsolatban állott. Mindez döntő hatással volt rá, s mint az ószövetségi iratok alapos ismerője, föltárult előtte az Ó- és Újszövetség közötti szoros összefüggés. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Krisztus követője lett. 2. Apollós kereste a hívők közösségét (ApCsel 18:24—28). Műveltségéből adódott többnyelvűsége. Kr. u. 50-ben került el Efézusba, ahol ez idő szerint a Korinthusból származó sátorkészítő házaspár, Akvilla és Priscilla lakott (ApCsel 18:1—3). A házaspár Apollós bizonyságtevését hallgatva, úgy találta, hogy ez az új testvér — bár nagy tudású és ékesszóló férfiú — de a krisztusi tudományban még nem eléggé jártas, ezért szüksége van ismereteinek bővítésére. Az egyszerű kézműves házaspár lett Apollós tanítója. Példamutató magatartás, hogy nem tartotta „megalázónak”, a krisztusi igazságokban jártasabb testvéreitől a tanulást. Nem „fitogtatta”, hogy milyen szellemi kincsek birtokosa... Apollós ezzel tette le az „érettségi vizsgát”. Időközben érkezett Pál apostol kis-ázsiai missziós útján ismét Efézusba, sőt Kr.u. 54—57 között a városban tartózkodott, maga is sátorkészítéssel tartva fenn magát. Ekkor derült fény arra, hogy az atyafiak csupán a János keresztségében részesültek, anélkül, hogy a Szentlélek birtokosai lettek volna (ApCsel 19:1—7). Pál bemerítette őket immáron másodszor és kézrátétel során részesültek a Szentlélek ajándékában. Fölvetődik a kérdés, vajon Apollós is részesült ebben az isteni kegyben? Erre egyértelműen igennel kell felelnünk! Ugyanis Krisztusról bizonyságot tenni enélkül is lehet, ám ez csupán üres fecsegés! Apollós szolgálata a bizonyíték arra nézve, hogy nem csupán „ékesen szóló”, de Szentlélekkel teljes férfiú is volt. Hogy mikor részesült ezekben a kegyelmi ajándékokban, azt nem tudjuk, de azt bizonyosra vesszük, hogy Pál apostol által, mert csak így indulhatott tovább. (Második, befejező rész következik.) Bányai Ernő American-Hungarian Baptist Union Receipts for the month of Oct, 1987 Home Mission Bethesda Retirement Home, Palm Bay, FI................................. $300.00 Bethesda Church, Palm Bay, FI. 210.00 Silliman Church, Bridgeport, Ct. 51.35 $561.35 Literature Irene Domonkos, Cedar Grove, W. Va..................... $50.00 Hung. Bible Church Santa Monica, Ca ..................... 60.00 Attila Csere, Chicago. 11............... 500.00 $575.00 Thank you for your faithful support. Louis Drescher Legyen imánk napjaink kulcsa és éjszakáink lakatja. j p pjchter
