Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)

1987-12-15 / 24. szám

Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 — (USPS 716300) VOL. 79., NO. 24. DECEMBER 15. 1987. 79. ÉVF., 24. SZÁM, 1987. DECEMBER 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja "AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK H A T A L M A''(Róma 1:16) ÓSZÖVETSÉGI ADVENT Advent, latin szó, eljövetelt jelent. Az adventtel a keresztyén felekezetek az Úr születésnapjának az ünneplésére készítik elő a híveket. Az Újszövetség nem ad példát, sem utasítást erre a szertartásos gyakorlatra. Az adventi emlékeztető és gyertyagyújtásos szer­tartás római katolikus eredetű. Innen vették át a protestáns felekezetek is az adventi ünneplést. Ez is egy ünnep, amely nem újszövetségi eredetű. Ha a Krisztus eljövetelére és várásá­­ra bibliai utalást kívánunk találni, ak­kor azt az Ószövetségben kell keres­nünk. Az Ószövetségben olyan részletes leírást találunk Krisztus eljövetelére, amely teljesen fedi a beteljesedés utáni újszövetségi leírást. Az Ószövetség Betlehemes ének —! Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán kis hajléktalan, Szetid barmok közt, kedves bambino. Ó, emberek, gondoljatok ma rá: Hogy anyja az Úr szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény, S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, A mely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden várak s kastélyok fölött. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki rómaihoz, barbár zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek! Ó, emberek, gondoljatok ma rá! JUHÁSZ GYULA bejelenti Krisztus eljövetelét. Ez az ószövetségi Advent. 1. Mózes első könyvében olvassuk az első utalást arra az ígéretre, hogy egy Szabadító el fog jönni. Ezt az utalást a harmadik rész 15. versében találjuk. A legtöbb bibliai tudós ezt a verset úgy tekinti, hogy ez a Messiás eljövete­lére vonatkozik. Másként ez a vers nem is érthető. Mózes első könyve gaz­dag az isteni rendeletek és intézmé­nyek leírásában. Ennek a gazdag soro­zatnak a legértékesebb gyöngye Krisz­tus jövetelének a bejelentése. 2. A Biblia első könyvében található ígéret nem bocsátkozik részletekbe a beteljesedés módjára vonatkozólag. A részleteket az Ószövetség későbbi köny­veiben olvashatjuk. Ezek a későbbi közlések meglepően egyeznek az újszö­vetségi történelemmel. Mikeás próféta közölta, hogy Krisztus születésének a helye a júdeai Betlehem lesz. így írta Mikeás: „De te Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy Júda ezrei között: be­lőled származik nekem, aki uralkodó az Izraelen, akinek származása eleitől fogva öröktől fogva van” (5:2). Mikeás látta az örökkévaló Királyt, aki a sze­rény Betlehemben fog földre jönni. A megtestesülés csodájáról Ésaiás próféta írt. Jelentése pontosan egyezik Máté és Lukács evangélisták feljegyzé­seivel. “íme a szűz fogan méhében és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek” (Ésaiás 7:14). Máté ezt írta: “Szül pe­dig fiat és nevezd annak nevét Jézus­nak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből” (1:21). Jézus az az Immánuel, a velünk levő Isten, a bűn­től szabadító. Lukács további adatok­kal szolgál a csodálatos születésről, amint leírja az angyal közlését Máriá­nak: „A Szent Lélek száll te reád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged” (1:35). 3. Az Ószövetség leírja, hogy milyen lesz az eljövendő Messiás. Nem lehe­tett volna annál érthetőbben és világo­sabban jellemezni az ígért Szabadítót, mint ahogy Ésaiás tette: „Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk és az uralom az ő vállán lészen és hívják nevét csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkéva­lóság atyjának, békesség fejedelmé­nek” (9:6). Ennek a versnek minden szava jelentős, de két szót ki kell emel­nünk: „Istennek”, „Örökkévalóság”. Az ószövetségi istenfélő zsidók, a próféták különösen vigyáztak arra, amit az Űr a Tízparancsolatban mon­dott: „Ne legyenek néked idegen iste­neid én előttem”, és „Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd” (Mózes II. 20:3, 7). Ha Ésaiás, Isten hű szolgája, a testet öltött Krisztust erős Istennek” nevezte, ezt csak úgy tehette, hogy tudta, hitte, hogy prófé­ciája magától Istentől jött és nem volt kétsége, hogy az Űr Jézus Krisztus Is­tennel egy. Pontosan úgy, ahogy Krisz­tus maga mondta: „Én és az Atya egy vagyunk.” Krisztus örökkévaló. Az „atyja” szó azt jelenti, hogy az időn felettisége is­teni voltából származik. Ekként az em­berek is Krisztus kegyelmi adományá­ból részesülnek az idő végtelenségéből. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents