Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)
1987-12-15 / 24. szám
Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905 — (USPS 716300) VOL. 79., NO. 24. DECEMBER 15. 1987. 79. ÉVF., 24. SZÁM, 1987. DECEMBER 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja "AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK H A T A L M A''(Róma 1:16) ÓSZÖVETSÉGI ADVENT Advent, latin szó, eljövetelt jelent. Az adventtel a keresztyén felekezetek az Úr születésnapjának az ünneplésére készítik elő a híveket. Az Újszövetség nem ad példát, sem utasítást erre a szertartásos gyakorlatra. Az adventi emlékeztető és gyertyagyújtásos szertartás római katolikus eredetű. Innen vették át a protestáns felekezetek is az adventi ünneplést. Ez is egy ünnep, amely nem újszövetségi eredetű. Ha a Krisztus eljövetelére és várására bibliai utalást kívánunk találni, akkor azt az Ószövetségben kell keresnünk. Az Ószövetségben olyan részletes leírást találunk Krisztus eljövetelére, amely teljesen fedi a beteljesedés utáni újszövetségi leírást. Az Ószövetség Betlehemes ének —! Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán kis hajléktalan, Szetid barmok közt, kedves bambino. Ó, emberek, gondoljatok ma rá: Hogy anyja az Úr szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény, S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, A mely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden várak s kastélyok fölött. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki rómaihoz, barbár zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek! Ó, emberek, gondoljatok ma rá! JUHÁSZ GYULA bejelenti Krisztus eljövetelét. Ez az ószövetségi Advent. 1. Mózes első könyvében olvassuk az első utalást arra az ígéretre, hogy egy Szabadító el fog jönni. Ezt az utalást a harmadik rész 15. versében találjuk. A legtöbb bibliai tudós ezt a verset úgy tekinti, hogy ez a Messiás eljövetelére vonatkozik. Másként ez a vers nem is érthető. Mózes első könyve gazdag az isteni rendeletek és intézmények leírásában. Ennek a gazdag sorozatnak a legértékesebb gyöngye Krisztus jövetelének a bejelentése. 2. A Biblia első könyvében található ígéret nem bocsátkozik részletekbe a beteljesedés módjára vonatkozólag. A részleteket az Ószövetség későbbi könyveiben olvashatjuk. Ezek a későbbi közlések meglepően egyeznek az újszövetségi történelemmel. Mikeás próféta közölta, hogy Krisztus születésének a helye a júdeai Betlehem lesz. így írta Mikeás: „De te Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy Júda ezrei között: belőled származik nekem, aki uralkodó az Izraelen, akinek származása eleitől fogva öröktől fogva van” (5:2). Mikeás látta az örökkévaló Királyt, aki a szerény Betlehemben fog földre jönni. A megtestesülés csodájáról Ésaiás próféta írt. Jelentése pontosan egyezik Máté és Lukács evangélisták feljegyzéseivel. “íme a szűz fogan méhében és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek” (Ésaiás 7:14). Máté ezt írta: “Szül pedig fiat és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből” (1:21). Jézus az az Immánuel, a velünk levő Isten, a bűntől szabadító. Lukács további adatokkal szolgál a csodálatos születésről, amint leírja az angyal közlését Máriának: „A Szent Lélek száll te reád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged” (1:35). 3. Az Ószövetség leírja, hogy milyen lesz az eljövendő Messiás. Nem lehetett volna annál érthetőbben és világosabban jellemezni az ígért Szabadítót, mint ahogy Ésaiás tette: „Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk és az uralom az ő vállán lészen és hívják nevét csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének” (9:6). Ennek a versnek minden szava jelentős, de két szót ki kell emelnünk: „Istennek”, „Örökkévalóság”. Az ószövetségi istenfélő zsidók, a próféták különösen vigyáztak arra, amit az Űr a Tízparancsolatban mondott: „Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem”, és „Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd” (Mózes II. 20:3, 7). Ha Ésaiás, Isten hű szolgája, a testet öltött Krisztust erős Istennek” nevezte, ezt csak úgy tehette, hogy tudta, hitte, hogy próféciája magától Istentől jött és nem volt kétsége, hogy az Űr Jézus Krisztus Istennel egy. Pontosan úgy, ahogy Krisztus maga mondta: „Én és az Atya egy vagyunk.” Krisztus örökkévaló. Az „atyja” szó azt jelenti, hogy az időn felettisége isteni voltából származik. Ekként az emberek is Krisztus kegyelmi adományából részesülnek az idő végtelenségéből. (Folytatás a 2. oldalon)
