Evangéliumi Hírnök, 1985 (77. évfolyam, 1-24. szám)
1985-03-01 / 5. szám
1985. március 1. 5. oldal VASÁRNAP Már régebben olvastam egy bizonyságtételt. Egy üzletember számolt be keserves tapasztalatáról. Arról írt, hogy fiatal korában nagyon jól ment az üzlete. S minél jobban ment, annál több időt vett igénybe. Annyira, hogy egyszer csak azt vette észre, hogy semmi másra nem maradt ideje. Már a vasárnapokat is csak munkával töltötte. Aztán néhány év múlva súlyos beteg lett. Idegösszeroppanást kapott. Ennélfogva ideggyógyintézetbe került. Nem volt zavaros, de teljes kikapcsolódásra és komoly kezelésre volt szüksége. Teltek-múltak a napok és hetek. A javulás lassú volt. Egyszer ceruzát és papírt kért feleségétől. Aztán hozzáfogott a számoláshoz. Legközelebb már egy megoldott példát mutatott élettársának. “Megtaláltam a választ! Tudom, meddig leszek a kórházban.” — mondta csodálkozó feleségének. “Végre kiszámoltam, hogy az elmúlt hét év folyamán 364 vasárnapot dolgoztam. Ennyi időt vontam el az Isten-szolgálattól. Ennyi időt fogok kezelésre szorulni.” — nyilatkozott. S úgy is lett. Mikor egészsége teljesen helyreállt, s elhagyta a kórházat, akkor összeadta a kórházban töltött napok számát, s összegük 364 nap volt. Isten a teremtéskor gondoskodott a pihenés és Istennek szentelhető nap létesítéséről. Sőt példát is adott. Aztán az Ésaiás 58:13—14-ben meg így nyilatkozott: “Ha nem jársz kedvteléseid után, a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkádat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak... Az Úr maga mondja ezt. ’’ Vagyis, Isten maga figyelmeztet arra, hogy szenteljünk hetente egy napot számára. Ha nem tesszük, mi szenvedünk kárt, mert testünk, lelkünk szenved. Életszükséglet az ügyek tárgyalásának, intézésének felhagyása. Szükségünk van a teljes kikapcsolódásra. Persze vannak, akik a kikapcsolódás ürügye alatt vasárnap kirándulnak, szórakoznak vagy otthon pihennek. Meg vannak olyanok is, akik a hétköznapi munkát felváltják a ház körüli nagyobb munkával. Takarítanak, festenek, építenek vagy kertészkednek. S ezt is kikapcsolódásnak nevezik, mert nem ugyanazt teszik, mint más napokon. A magunk választotta és egyoldalú kikapcsolódás nem frissít. Ezért kérlel Isten, hogy vasárnap sem munkát, sem világi szórakozást ne hajszoljunk, hanem testben, lélekben pihenjünk. Hogy lehet ezt megtenni? Egy kedves barátnőm a következőképpen találta meg a megoldást: vasárnap nem jár dolgozni. Ennél fogva később kel, mint máskor. Aztán jó reggeli után gyülekezetbe megy. A szentek közösségében arra koncentrál, hogy Istent dicsőítse, imával, énekkel, figyelmével és lényegével. Utána ebédszünetet tart, amit egy délutáni szundikálás követ. Aztán, amikor felébred, akkor beteget látogat, barátot hívogat az esti istentiszteletre, vallásos könyvet olvas, és sétál. Mire eljön az esti összejövetel ideje, pihenten és kikapcsolódva jelenik meg újra. Jól esik neki, hogy még egy tanítást hallhat, mert így bőven lesz mit átvinni a gyakorlatba hétköznap. Barátnőm nem régen fogott hozzá ehhez a vasárnapszenteléshez. Azelőtt bár templomjáró volt, a nap többi részét munka, tanulás és sportolás hajhászással töltötte. Mivel nappal dolgozott, este meg egyetemre járt, minden percet ki akart használni. Attól félt, hogy házimunkája elmarad, tanulása kárt szenved és szórakozásra sohasem lesz ideje, ha vasárnap félreteszi azokat. Azonban egyszer lelkésze felhívta figyelmét a vasárnap-szentelés áldására, s erre elhatározta, hogy kipróbálja. Azóta (már több, mint egy éve) azt tapasztalja, hogy a lakása tiszta, a tanulás jobban megy, mint valaha, s kedvtelésre is jut idő hetente egy-két este. Sőt, úgy érzi, hogy hétfőnként sokkal frissebben néz feladatai elé, s pontosabban és gyorsabban végzi el mindet egész héten, mert egy napot igazán pihent. Isten hétről-hétre beváltja ígéretét, mert szinte “a föld magaslatain hordozza” (És 58:14). Úgy érzi, hogy több ideje van, mint valaha. Múltkor egy lelkész azt mondta, hogy “Isten mindig megsokszorozva adja vissza számunkra azt, amit neki szánunk; legyen az idő, erő, pénz vagy szeretetünk.” Ezt tapasztalja barátnőm. S ezt mi is megtapasztalhatjuk, ha hallgatunk Isten szavára a vasárnap-szentelés ügyében is. Természetesen vannak olyan emberek, akik hivatásuknál fogva vasárnap is dolgoznak néha. Idetartoznak az orvosok, ápolók, lelkészek, rendőrök és mások. Nekik is szükségük van testi-lelki kikapcsolódásra. Ezek közül többféle megoldásról értesültem. Van, aki a hétfői napot teszi félre. Azon a napon pihen, látogat, s igetanulmányt folytat. Van, aki arra törekszik, hogy lehetőleg minden második vasárnapja legyen szabad, hogy a többséggel ünnepelhessen. Keresztyéneknek nem törvényszerűen kell engedelmeskedni Isten kérelmének, hanem a lehetőségekhez mérten leleményesen. De engedelmeskedni fontos, mert testünk, lelkünk egészsége függ tőle. A vasárnap-szentelés nem törvény, hanem kegyelmi ajándék. Isten ajándékozott meg minket ennek lehetőségével és tanításával. Azért tette, mert szeretett. Szerelméből biztosítani akart számunkra egy napot, melyen jobban pihenünk és feltöltődünk; melyen vele szorosabb közösségben járunk; és másoknak több áldást oszthatunk, mint a szürke hétköznapok sürgés-forgása közepette. Az ideggyógyintézetben pihenő üzletemberünk rájött arra, hogy hol hibázott. Ezért bűnbocsánatot kért és gyógyulása után vasárnap többé nem dolgozott. De leckéje 364 napra kivonta a forgalomból. Keserves lecke volt! Tanuljuk meg belőle a vasárnap-szentelés fontosságát, s meg fogjuk tapasztalni Isten bő áldását! _ _________Mátrai Mihályné American Hungarian Baptist Union Receipts for the month of January 1985 Home Mission Bethesda Home, Palm Bay, FI. $300.00; Bethesda Church, Palm Bay, FI. $115.00 — $415.00 Literature Hungarian Church, New York, NY. SI ,000.00; Coleman Mátyás, Los Angeles, CA. $25.00; Mary Fancsal, Los Angeles, CA. $50.00; Kathy Hamula, Los Angeles, CA. $20.00; Maria Schneider, Los Angeles, CA. $20.00; István Bereczky, Los Angeles, CA. $25.00; Gerzon Nagy, Lock Haven, Pa. $13.00; Anne Megyesi, Jefferson, Ohio $60.00; John Osworth, Mount Holly, N.J. $215.00; Mr. & Mrs. John Vass, Struthers, OH. $8.00; In memory of my Uncle András Udvarnoki: Mrs. Arleen J. Godfrey, Orange Park, FI. $30.00 - $1,466.00 Special Mission Bethesda Church, Palm Bav. FI. $35.00. Thank you for your faithful support. Louis Drescher Treasurer
