Evangéliumi Hírnök, 1984 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-01 / 1. szám
1984. január 1. 3. oldal Történelmi jelentőségű HÍR jelent meg az amerikai napilapokban az Associated Press tudósítója, John Winn Miller tollából. II. János Pál pápa 1983. december 11-én, Luther Márton 500. születésnapi évfordulója ünneplése alkalmából egy római lutheránus templomban beszédet fog tartani. Erre vagy az ehhez hasonló hírre több mint 450 évet várt a keresztyén világ. Hogy a pápa mit fog mondani, azt e sorok írásakor, november közepén, természetesen nem tudjuk. A jelentés két hihetetlennek hangzó tételt tartalmaz: A katolikus egyház feje el fog menni egy, az utóbbi 25—30 évig eretneknek tartott felekezet templomába és ott prédikálni fog. II. János Pál pápa ezzel a lépéssel több évszázados hagyományt vet el. A régi katolikus mondás: “Roma semper eadem” — (Róma mindig ugyanaz) — érvényét veszítette. Róma változott. A katolikus papok által hangoztatott óvást, hogy a hívek egy eretnek templomba lépjenek, most a pápa ezzel a példával érvénytelenítette. A Második Vatikáni Zsinat óta a protestánsokat a katolikus egyház nem eretnekeknek, hanem “eltávozott testvéreknek" nevezi. E szerint a pápa már nem eretnek templomban fog megjelenni, hanem az “eltávozott testvérek”gyülekezetében. Nem fogjuk többé olvasni a régi mondást: “Lutherani comburantur” — (a lutheránusok elégetendők). *** II. JÁNOS PÁL LÉPÉSE nagy bátorságra és Istentől nyert bölcsességre mutat. Bátor, mivel a 450 éves hagyománnyal szakított. Bátor, mivel — ámbár a katolikus egyház feje — mégis saját hívei közt is lesz sok bírálója és ellenzője, és talán meg is akadályozzák ebben a lépésében. Sok katolikus lelkész fog csalódottan felkiáltani, “hát a római katolikus egyház nem az egyedül üdvözítő egyház többé?” A meggondoltabbak, püspökök, papok azonban helyeselni fogják a pápa lépését azzal a mondással: “Ideje volt már, hogy erre a bátor, történelmi lépésre sor kerüljön. ” A mostani római pápának a bölcsességére mutat az a tény, hogy megragadta a kedvező alkalmat, az 500 éves születésnapi évfordulót. Az isteni bölcsességben alázat és testvéri szeretet van. Ezek az adományok jelentkeztek János Pál pápa leiké-SZEMLE ben. A protestánsokhoz való közeledésben választhatott volna könnyebb módot. Elküldhette volna képviseletében egyik magasrangú kardinálisát, vagy meghívhatott volna egy lutheránus püspököt valamelyik római katolikus templomba. Az isteni bölcsesség azonban azt sugalmazta neki, hogy ha valódi közeledést kell tenni, ha őszinte szeretetet kell bizonyítani, azt nem lehet helyettesítőkkel, vagy helyettesítésekkel végezni. Nem Luther személyéért, hanem Krisztus ügyéért, neki, aki magát Krisztus helytartójának tartja, kell alázatos, őszinte szívvel meglátogatni az eltávolodott testvéreket. *** A PÁPA LÉPÉSÉBEN találunk egy komoly oktatást. Ismételjük, nem tudjuk, mit fog mondani abban a lutheránus templomban. De azt majdnem biztosra vesszük, hogy beszédében valamilyen módon, talán burkoltan, de mégis érthetően ott lesz a vallomás: tévedtünk. S a vallomás után nem jöhet más, mint újból felfigyelni Hóseás próféta szavaira: “Szántsatok magatoknak új szántást.” {10:12) “Tévedtünk”, s ha századok elteltével is, a tévedést beismerjük és amit lehet helyrehozunk. Lelki és emberi nagyság kell ahhoz, hogy olyan csúcs-pozíció ban, amelyben a pápa áll, ha nem is ilyen kifejezetten kimondja, hogy az egyház is hozhat rossz döntést. A magyarnak van egy idevágó mondása, amely fején találja a szöget: “Ha rosszul gomboltad be mellényedet, ki kell gombolni és újra kell kezdeni.” Mindnyájan testvérek vagyunk Krisztusban. Hogy ki távolodott el kitől, vagy mitől, annak a kérdésnek a boncolgatása nem erősíti a testvéri viszonyt és nem segít az ellentétek elsimításában. A testvéreknek nem kell egyformáknak lenniök, nem kell egy ételt szeretniök, nem kell egy szervezethez tartozniok. Egy dolog a lényeges, hogy szeressék, tiszteljék szüleiket és becsüljék, támogassák egymást. Hadd olvassa le a hitetlen világ a hívők arcvonásairól, hogy egy Atyának a gyermekei. A “szántsatok új ugart” nekünk amerikai magyar baptistáknak is szól. Az új ugar-szántásra azonban eleven, nem megrögzött közösség képes. EZ A TÖRTÉNELMI LÉPÉS A római egyház feje részéről azt is mutatja, hogy a lengyel származású II. János Pál megértette az idők szavát. Ma minden keresztyén közösséget veszélyeztet a marxi tanítás vallásellenes éle. Hitetlenség és istentagadás a marxisták egyik fegyvere, amellyel meg akarják hódítani a világot. János Pál nagyon jól tudta, hogy az átmeneti, részleges kedvezmények és szabadság, amit a kommunisták adnak a keresztyén felekezetek megnyugtatására és a világ félrevezetésére, nem más, mint a Lenin által proponált taktika gyakorlati alkalmazása. Ez a taktika így hangzik: “Egy lépést hátra, kettőt előre. ” Minden kis engedmény, látszatszabadság, amelyet a marxista kormányok juttatnak a hatalmuk alatt élő keresztyéneknek, tulajdonképpen a hit és vallás megsemmisítésének a lenini módja. Eddig még nem jelent meg olyan nyilatkozat a marxisták részéről, amely Marx vallásellenes tanítását hatálytalanította volna azzal a beismeréssel, hogy a kommunizmus atyja tévedett, amikor követőit a hit ellen uszította. Nem olvastunk olyan hírt, hogy a marxista országokban teljes lelkiismereti és vallás szabadság van, az állam és az egyház minden hivatalos kapcsolata megszűnik és az állami egyházügyi hivatalokat feloszlatják. Amíg ez meg nem történik, addig jó lesz Lenin szavait észben tartani. A hitetlenség és istentagadás rohamát csak az egy célra törekvő és a védekezésben egységes, egymásnak segítő keresztyénség tudja elhárítani. Az “idők szava", amit János Pál megértett, a bűn és istentagadás világában azt parancsolja, hogy a keresztyének egymás mellett és ne egymás ellen küzdjenek. A keresztyén közösségek ne ellenfelek legyenek, hanem “bajtársak” a hitetlenség elleni harcban. A keresztyének zaklatása a Szovjetunióban növekszik. A londoni Keston News Service jelenti, hogy a nem elismert (nem bejegyzett) baptisták újbóli letartóztatása a vallásos élet megszorítását jelzi. A hivők otthonaiban házkutatást tartanak, “tiltott irodalmi termékeket” keresnek, köztük Bibliákat — jelenti a Keston intézet. (n.T í