Evangéliumi Hírnök, 1983 (75. évfolyam, 2-24. szám)
1983-03-01 / 5. szám
1983. március 1. 3. oldal az Állami Egyházügyi Hivatal) különböző módon kézben tartja, irányítja, ellenőrzi és elnyomja a vallásfelekezeteket, ill. a gyülekezeteket, valamint a hívőket. Az egyik mód a hívők állandó zaklatása, az életlehetőségek hátrányos megszorítása, és olykor a munkából való elbocsátás. Ezzel a módszerrel, akit lehet, besúgóvá tesznek. A besúgással egyrészt bizalmatlanságot keltenek a hívők, különösen a prédikátorok között, másrészt tudomást szereznek a hívők munkájáról és magatartásáról. Magyarországon a besúgás hatásáról így írt egy befolyásos testvérünk 1981- ben: “Egyre jobban kialakul az a helyzet, hogy senki sem mer már bízni senkiben, még saját szeretteiben sem, egyedül csak Istenben." A másik mód az, hogy a lelkipásztorok munkáját állami működési engedélyhez kötik. Amikor egy prédikátor munkája az állam szempontjából kifogás alá esik, akkor az engedélyt visszavonja és Ton írása szerint a baptista szövetség elnöksége, az állam kiszolgálója, intézkedik, hogy a prédikátor ne működhessen. Különös gonddal vigyáz a román kormány, hogy Bukarestbe és más nagy városba csak neki tetsző prédikátor mehessen. Közismert dolog az, hogy Magyarországon a budapesti gyülekezetekbe is az AEH jóváhagyásával rendelkező prédikátor mehet. A Budapestről való eltávolítás pedig a büntetés egyik módja. így mozdították el a Tahiban történt evangélizálás után Kovács Gézát és Kalkó Józsefet. Ton József helyét a nagyváradi gyülekezet két un. “laikus" prédikátorral töltötte be. Az egyik pszichológus, a másik orvos. Egyik sem kapott állami igazolványt, és egyik sem kapott Váradon lakhatási engedélyt. Mindkettő távolról jár Váradra. A bukaresti gyülekezet meghívta Buni Cocar testvért, egy vidéki gyülekezet sikeres vezetőjét. Engedélyt ő sem kapott, sőt a prédikátori igazolványát is visszavonták. Most engedély nélkül működik. Családja azonban nem kap élelmiszer utalványt. IÉlelmiszer utalvány 1982-ben!) A két fenti esetben az a feltűnő, hogy a gyülekezetek, mint a prédikátorok szembeszálltak az állammal. Kitették magukat üldözésnek. Azt is tudták azonban, hogy a román kormány, amely a kedvezőtlen hírveréstől irtózik, nem fog drasztikus lépéseket tenni. *** HOGY A ROMÁN BAPTISTA SZÖVETSÉG elnökségében, ill. vezetőségében az állam bizalmasai ülnek, arra Ton József több bizonyítékot hoz fel. A baptista tagok és pásztorok szeretnének változást hozni a szövetség életébe. Két év óta követelik, hogy tartsanak konferenciát. Az állam azonban valamilyen ürüggyel mindig megtagadja az engedélyt a gyűlés megtartására. Fél, hogy a hithű, bátor román testvérek nem az állam által jelölt egyéneket választják meg vezetőknek. Sajnos Magyarországon az ilyen lelki kiállástól nem kell tartani. Ott a választások simábban mennek. Egy 1957-es közlemény elmondja, hogy mennek az “egyhangú" baptista konferenciai választások otthon. “Aki a lista ellen van, az a kormány ellen van! Jó fiúk sietve nyilatkoznak, hogy ugyan én nem vagyok kihúzgáló." (Dr. Haraszti S. írása.) Ton József írja, hogy Romániában 66 prédikátor írt alá egy beadványt Ceausescu elnökhöz, s kérte, hogy lépjen közbe a kormánynál a baptista konferencia engedélyének a megadása érdekében. A baj az Ton szerint, hogy a kormánynak tetszik a jelenlegi engedelmes elnökség s az elnökség pedig szeretné megtartani hatalmát. A romániai baptisták erős helytállása és küzdőképessége mindannyiunkat csodálattal tölt el. Csodálatunk kiterjed az ottani munka eredményességére is. 160,000 baptista gyülekezeti tagról szól a jelentés. A fejlődés nem állt meg. Magyarországon a vallásos téren csend és béke van. A magyarországi kommunista rendszer dicsekedhet egy sikerrel. Az a baptista misszió, ami a kezdet óta mindig növekedést mutatott fel, most az ateista rendszer uralma alatt állandóan lassú visszafejlődést jelez. Erre a korszakra a baptisták történelme nem fog dicsérettel emlékezni. A szocializmus építése nem azonos az Isten országa terjesztésével. BAPTISTA VÁLASZTÓGYŰLÉSEK A budapesti Békehírnök 1982. november 21 -i számából érkezett egy kivágás, amelyben egy hivatalos értesítés jelenti, hogy november utolsó hetében négy városban, Kaposváron, Budapesten, Debrecenben és Békésen egyházkerületi gyűlések lesznek. Ezeken a gyűléseken “újra választják a gyülekezetek átfogó pásztorlására és képviseletére hivatott egyházkerületi tanácstagokat”. “Alkotmányos jogával élve az október 19-i kibővített Egyháztanács már meghatározta egyházkerületenként azt a négy-négy lelkipásztort, akik közül majd kikerülhet az elnök, a titkár, a jegyző és a hivatalból egyháztanácstag személye a helyi jelölő besorolás és választás során.” (A jelek között levő részek betűszerinti idézetek.) A szabad országokban élő magyar baptista testvérek részére, akik az óhazai “nyelvjárást” nem értik, a fenti mondat néhány kifejezéséhez a következő felvilágosító magyarázatot fűzzük: “Alkotmányos jogával élve” — az alkotmány az Egyházügyi Hivatal fogalmazványa, amelyet a baptistáknak el kellett fogadniok. Ezzel a joggal kell élniök. “Már meghatározta” — azaz az Egyháztanács vita nélkül elfogadta az Egyházügyi Hivatal intézkedését. Az Egyházügyi Hivatal részére a megyei E. U. titkárok szemelték ki a “választandó” személyeket. A “már” szó azt jelenti, hogy a kerületi gyűléseken nincs jelölés, sem “választás” csak “szavazás” a kijelölt személyekre. Szabad országok baptista gyűlésein nem mennek a dolgok ilyen simán. ^yira~B~8~8~irirrrgTrra~8~o~rfl~a^~innnr8' REGGELI IMÁDSÁG Uram — tudod — ha nem jössz nekem segítségül a szárnyaiddal, a nap homálya, mint gépet a köd ha megtéveszti és leigázza — úgy zuhanok a pusztulásba már déli 12 órára! A délután mérföldjeit, poros lábbal is vígan járom és békés szívvel lesem az estét, ha — kegyelmeddel — e napsütéssel — biztatva félénk szómra feleltél — s már kora reggel megkerestél! Juhász Zsófia o,-8_8_6_a_8JL8JL8-8. fl_ft gJLfl-flJLfl-gJLg-fl SMUL91
