Evangéliumi Hírnök, 1983 (75. évfolyam, 2-24. szám)

1983-01-15 / 2. szám

(USPS 716300) Postmaster: Send address change to Evangéliumi Hírnök VOL. 75., NO. 4. FEBRUÁR 15. 1983 c/o Mrs. Mary Steg, 321 Wilbur Ct., Palm Bay, Fla. 32905 75. ÉVF., 4. SZÁM, 1983. FEBRUÁR 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szíwetségjnvatalo^japja^ "AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA" (Rómal:16) ÖRÖKKÉVALÓ KRISZTUS----------------------- (Filippi2:l—13.) --------------------------­I Nem kezdem elmélkedésemet Fi­­lippi város történetének az ismerte­tésével s nem foglalkozom a Filippi­­ben lakó nép társadalmi és gazdasá­gi helyzetével. Részünkre Filippivel kapcsolatban az a jelentős, amit az ottani keresztyén gyülekezetről ol­vashatunk. A városról elfeledkezhe­tünk, de a benne levő krisztusi gyülekezet, annak kedvessége, hűsé­ge és hite mindaddig emlékezetes marad, ameddig a Bibliát olvassák az emberek. Filippi város nevét a kis keresztyén közösség örökítette meg. Melyik gyülekezetről olvasunk olyan dicsérő és dicső szavakat, mint amilyeneket a 4. rész első versében találunk: “Annakokáért szerelmes atyámfiai, akik után úgy vágyako­zom, ti én örömem és én koronám.” Tegyük ehhez a mondathoz az első rész 7. versében található kifejezést: ‘‘..mert én szívemben hordozlak tite­ket”, és egyszerre látni fogjuk, hogy miért lett a Filippiben levő gyüleke­zethez írt levél az “öröm” levele. Azt is láthatjuk, hogy milyen az az újszö­vetségi gyülekezet, amelynek tagjai az Úr Jézus szolgái. Ez a dicső gyülekezet és annak Ura, Krisztus, annyira felkelti érdek­lődésünket, hogy a város és annak helyzete másodrendű lesz értékelé­sünkben. Volt és bizonyára van ma is más olyan keresztyén közösség, amelyre egy hivő elmondhatja: én örömem és én koronám. Ezt a gyüle­kezetei ne keressük, hanem amelyik­be az Úr vezetett úgy szolgáljuk és ápoljuk, hogy dicsekedést találjunk benne. A filippibeli gyülekezet kiválósá­gának és dicsőségének az alapja az Örökkévaló Krisztus. Krisztus erős alap és felemelő isteni hatalom. O tette a kis filippibeli gyülekezetét boldog közösséggé és képletesen ékes koronává. Pál levelének a szíve a második részben található 1 — 13. vers. Ezt a részletet odaállíthatjuk János 3:16 mellé. János Isten nagy szeretetét tárja elénk, Pál pedig a szeretetteljes Krisztus nagyságát írja le csodálatos szépséggel. Az a Pál, aki olyan mes­terien tudta magasztalni a szeretetet KERESZT Hallgattam absztrakt verseket láttam Picasso vonalait s alázatosan így dadogtam: mindez ma még magas nekem. S én titkaidról szólok egyre, úgy állok társaim elé, Uram (S tudod, ma is remegve,) mint aki látott s értett hol káprázik az értelem... Mentő szerelmed tiszta titka bennem megértést úgy terem, hogy ötvöződik itt belül csudás tudás meg sejtelem... Kereszt a titkod. Két vonalka. Az egyik fel és le mutat: Tőled felénk — tőlünk Feléd. A másik: tárt karként ölel minket s talán a világokat. Gyermekes, elvont r^jz csupán s véres megváltás jele is, önátadás, szolgálat képe, hitben elvállalt szenvedés, mankóm meg sátram nekem is. Homokba karcolt kusza kép, egymásra vert két fadarab, milyen beszédes, értem is — a titka mégis megmarad! S én ezt a titkot hirdetem porig hajolva — győztesen! Fejes Ádám az első korinthusi levél 13. részében, nem marad adós Isten szeretete megtestesítőjének, az Úr Jézus Krisz­tusnak a dicsőítésével. Erre a rendkí­vüli szép írásra az apostolt az isteni ihletettség mellett a Filippiben mű­ködő kis hivő gyülekezet Krisztus­­szeretete is indította. Ezt az írást, a második rész első felét a hitetlen ember nem érti meg. A hivő részére azonban a lelki magaslatokra való emelkedést jelenti. A Krisztus nélküli ember ezt a részletet épp úgy veszi, mint az első korinthusi levélben található szava­kat az Úx kereszthaláláról: “Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek hatalma” (1:15). Ezekben a versek­ben is van, mint minden Krisztusról szóló írásban, “botránkozást” okozó kijelentés, és “bolondságnak” tartott állítás. Ezek a csúfolódó, hitetlen vé­lemények Krisztus dicsőségét nem kisebbítik és a hivők meggyőződését nem gyengítik. A sátán gúnnyal igazolja Isten igazságát (mert mást nem tehet), és az Úr gyermekeinek az üldözésével bizonyítja, hogy a hivők helyes úton járnak. Ilyen módon a krisztusiak a sátán követői­nek az ellenkezéséből is tanulnak. A sátán az övéit nem üldözi, és az elveszők “bolondságát” nem gúnyol­ja. A Bibliát a világ fiainak is olvas­­niok kellene, ha másért nem azért, hogy megtudják, hogy hitetlensé­gükben elvesznek (Kor. I. 1:18). Külön áldás az, hogy Pál ezt a Krisztust dicsőítő írás részletet abba a levélbe helyezte, amely levelet az öröm levelének nevezik a Biblia ma­gyarázói. A Filippi-i gyülekezethez írt levélben az apostol többször em­líti az öröm és az örüljetek szót, mint más írásaiban. Ez a levél elsősorban a szívhez szól. Ami igazság és ha úgy akarjuk “teológia” a második rész

Next

/
Thumbnails
Contents