Evangéliumi Hírnök, 1981 (73. évfolyam, 1-16. szám)
1981-04-15 / 8. szám
1981. április 15. 3. oldal gáltatottsága. Senki sem, törődött a burjánzó önkritikák valóságtartalmával, őszinteségével, elég volt a szertartás üres formalitása, hiszen a cél így is eléretett: a megalázott ember kellőképpen megpuhult minden feladatra. A tévedhetetlenség mint élettényező akkor válik számunkra tragikussá, ha magatartásunk nem hangsúlyozza kellő módon, hogy tudatában vagyunk: időnk, erőnk, képességünk Isten adománya, s ezért Őt illeti a hála, s mindezekért Néki illik hálát adnunk! Tévedhetetlenségünk az önmagunkkal való megelégedésben jegecesedik ki. Ez akkor történik, amikor magunkat nem Krisztussal, az egyetlen mértékegységgel mérjük! Sajátságosán és szomorúan jellemző, hogy az ember minden mérésnél törekszik a pontosságra, de önmagát rendkívül hibásan és pontatlanul méri. Ezért él annyi önmagával megelégedett ember ezen a földön. Az ilyen megelégedés káros, mert olyan, mint ajóllakás: nincs több kívánság, nincs több törekvés... Az ilyen “elégedettség” önámításon alapszik. Nem látja a teljes valóságot. Nem tekinti át a veszedelmet, amely körülötte ólálkodik. Nincs kellő önkritikája! Nem ismeri önmagát! Önelégültsége önbeképzeltségen alapszik. A beképzeltség pedig kiöl az emberből minden jobb és szebb utáni vágyat. Ha többet tekintünk önmagunkba és meglátjuk saját hibáinkat, sőt bűneinket, akkor hiányosságaink láttán majd merünk élni az önkritika jogával és előnyével is! Ebben az esetben nem esünk bele a tévedhetetlenség gyakran végzetes hibájába, mivel tudjuk, hol a helyünk, tudjuk, miért élünk, ismerjük feladatainkat. Küldetésünket, egész életünkben Istenben való kapcsolatunk szabályozza, irányítja. Cserhalmi Imre (Békehírnök) * Képes Újszövetség magyar nyelven A Biblia kiadásának és terjesztésének időszerű ügyeiről Tarr Kálmán, a Református Sajtóosztály vezetője adott jelentést a Magyar Bibliatanács ülésén. Megkértük az osztályvezetőt: foglalja össze az ide vonatkozó fontosabb adatokat. ÉRTESÍTÉS Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség 1981. JÚLIUS 10—12-IG tartja évi országos közgyűlését NEW YORK, NEW YORKBAN A közgyűlés jeligéje: “Az Úrban bízunk” * * * Akinek szállásra vagy a repülőtérről, autóbuszállomásról az imaházhoz való jövetelnél járműre van szüksége, kérjük írjon a következő címre: BarnabasJ. Halo 225 East 80th Street New York, NY 10021 Telefon: 1-212-744-4742 (R) vagy 1-212-288-0258 (Church) — Az elmúlt 30 esztendő során, a Károli-féle fordítás különböző típusaiból összesen mintegy 319.000 példány jelent meg, az újfordítású Biblia különböző típusaiból mintegy 77.000. Ez idő szerint a Sajtóosztály raktárában Károli-féle és újfordítású Biblia egyaránt van. 1980-ban 20 ezer példányban szeretnénk megjelentetni magyar nyelven is (az újfordítású Újszövetség szövegével), az ún. Képes Újszövetséget. Ez a könyv eddig hat nyelven jelent meg, a magyar lesz a hetedik. A könyvnek mintegy 200 művészi színes fényképe a Bibliatársulatok Világszövetségének tulajdona, amelyet a Világszövetség igen előzékenyen, térítésmentesen rendelkezésünkre bocsátott. A fényképek a bibliai helyszínek mai felvételei. Az Egyetemi Nyomda már hozzákezdett a kiadvány előkészítéséhez. A Bibliatársulatok Világszövetsége a képanyagon túlmenően a nyomáshoz az ún. műnyomó papírt is biztosítja számunkra. (Békehírnök) A hivő ember Istennek egyre több csodálatos erőit érzi felszabadulni s úgy tapasztalja, hogy az ö hitére megindulnak Isten kötött energiái és fenntartja őt, mig a hitetlen csak azt érzi, hogy a „véletlenek" rázúdulnak és összemorzsolják. Meglepő kifejezést olvastam az angol King fames fordítású bibliában. Esaiás próféta könyvében (45:7) az Úr így szólt: “/ make peace and create evil. ” Magyarul “Békét hozok létre és rosszat teremtek. ” Isten teremtette a rosszat? * * * A jó Isten nem teremtett rosszat. Ősi, perzsa filozófia szerint két alapvető elv, princípium, uralják a világot: a jó és a rossz. E kettő állandó harcban áll egymással. Ezzel a filozófiai tanítással áll párhuzamban az a további felfogás, hogy mind a kettő, a jó és a rossz teremtő hatalom. Eszerint két isten van: a jót létrehozó és rosszat teremtő. A fent említett okoskodásokat kiegészítették későbbi filozófusok azzal az állítással, hogy a jó a szellemi világhoz, a rossz az anyagi világhoz tartozik. Ez utóbbi felfogás szerint az anyag természeténél fogva rossz. Az angol King James fordítású biblia nagyon szép nyelvezetű, de a kérdéses vers nem adja vissza jól a héber szöveg jelentését. A héber “ra” bajt, veszedelmet és csapást jelent. Mindez azonban nem a bűn, hanem a bűn következménye. Magyar bibliánk, a Károli fordítás, ezt a kifejezést így hozza: “gonoszt teremtek”, az új fordítás (1977-es kiadás) pedig: “teremtek bajt”. Amiről Ésaiás ír, az nem a bűn, hanem a büntetés. A “teremtett” szó helyett írhatta volna a próféta azt, hogy “kimondta a büntetést”. Ennek a büntetés-kimondásnak a példáját megtaláljuk a Mózes első könyvében a bűneset leírásában. “Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle.” “Az asszonynak pedig monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szülsz magzatot...” (Móz. I. 3:16,17). Isten a büntetést szabta meg, amit a próféta a “teremtett” szóval jelez. Ha a bűn a rosszat hozza, akkor a büntetés a jót célozza. Isten büntetésében nincs kicsinyes bosszú. Isten teremtő munkájának ez a része az ember javát szolgálja. — U.—
