Evangéliumi Hírnök, 1981 (73. évfolyam, 1-16. szám)
1981-04-15 / 8. szám
VOL. 73., No. 8, APRIL 15, 1981 (USPS 716300) 73. ÉVF., 8. SZÁM, 1981. ÁPRILIS 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America_______Since 1908__________Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja “AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA" (Róma 1:16) AZ ÜR JÉZUS FELTÁMADOTT A HALÁLBÓL János 20:1—18. Jézus Krisztus halálfeletti diadalát, a húsvéti örömet, nagy szomorúság előzte meg. A nagyhét eseményei, Jézus elfogatása, meghurcoltatása, elítéltetése, megcsúfolása és keresztrefeszítése, megrendítette még a legszilárdabb tanítvány szívét is. Csüggedten, megbotránkozva kérdezték egymástól: “Hát valóban olyan gyenge O? Miért nem segített magán? Akinek egyetlen parancsszavára lecsendesült a háborgó tenger, elszáradt a terméketlen fügefa, életre támadt a megholt, miért engedte, hogy a bűnösök szennyes keze TT / / A • •• •• Húsvéti orom Elhengeritve már a sziklatömb, kitárva tátong már a sziklabolt. Ujjongva hirdeti a menny s a föld: Halleluja! Az Úr feltámadott! És hirdetik az első szemtanúk, hogy újra él a drága Messiás, ezzel telik meg szívük és szavuk, már nem érdekli őket semmi más. E szent öröm bennünk is győzze le a félelembe bújt önérdeket, s szívünk az élő Krisztus töltse be bátor szólással gyávaság helyett! Bizonyságul, hogy teste nem halott, vigyük a hírt mindnyájan szerteszét, hogy halálával életet adott, s hogy feltámasztja minden gyermekét! Bizonyságul: éljük ez örömöt, s a most is élő Krisztus életét, ki — mint a fán a kínhalál előtt — most is kitárja értünk szent kezét. És mondjuk el: e földre értünk jött, értünk halt meg, s fel értünk támadott. Fogadjuk hát még ma szívünkbe Öt, nyífjék meg már e büszke sziklabolt! Balogh Miklós megragadja, megkötözze, keresztfára szegezze? A megrendült tanítványok akkor még nem értették, hogy nagypéntek az Isten dicső, megváltói művének csak sötét háttere, hogy minél fényesebben ragyoghasson fel számunkra Isten hatalmának és szeretetének győzelmes húsvéti fénye. Isten módszere, hogy a rosszból hozza elő a jót. Ezt láthatjuk a természetben is. A gabonamag meghal, de ebből a halálból támad a ringó kalász-tenger, a megdicsőült, a megsokszorozódott élet. A természet minden esztendőben felébred téli dermedtségéből és a zord telet felváltja a virágos szép tavasz. Az Úr Jézus meghalt, hogy feltámadása mindnyájunk diadalünnepe lehessen. Mert bűneinkért, mint helyettesítő áldozat önként ment a halálba és a mi megigazolásunkért támadt fel a halálból. Ősi keresztyén szokás, hogy húsvét napján így köszöntik egymást a hívők: Krisztus feltámadt! S a felelet erre ez: Valóban feltámadt! De hát valóban feltámadt-e az Úr? Erre az égető kérdésre ad feleletet alapigénk. 1. Ha megfigyeljük az Úr Jézus feltámadásáról szóló híradást, két fontos tényt állapíthatunk meg. Az evangéliumok tanúsága az Úr Jézus feltámadásáról határozott és félreérthetetlen. Másodsorban a feltámadásról szóló üzenet elbeszélésénél a szem- és fültanúk bizonyságtétele apró részletekre is kiterjed. Magdalai Mária akkor ment az Úr Jézus sziklasírjához, amikor még sötétes volt. Vagy a másik tanítvány hamar megelőzte Pétert a futásban. Ez is érthető, ha figyelembe vesszük, hogy János fiatalabb volt, mint tanítványtársa, s így jobban bírta a futást. Határozott az időpont megjelölése is: a hét első napja. így lett a vasárnap az Újszövetség napja. A szombat az ószövetség ünnepe. A vasárnap a kegyelem korszakának emlékünnepe. Az első húsvét óta minden vasárnapnak az az örömüzenete: Jézus Krisztus feltámadt a halálból. Hiszen, ha Krisztus fel nem támadt volna a halálból, hiábavaló lenne a mi hitünk és a mi prédikálásunk is. Ámde Krisztus feltámadt a halálból, zsengéjük lön azoknak, akik elaludtak. 2. A feltámadás tanúi valóban megbízhatóak. Mind Magdalai Mária, mind János az evangélium írója, nagypénteken a Krisztus keresztje alatt állottak. Hallották az Úr Jézus győzelmi kiáltását: Elvégeztetett! Ők nem voltak hiszékeny, képzelődő emberek. Magdalai Mária nem is gondolt arra, hogy az Úr feltámadhatott, azt hitte, hogy elvitték az Úr Jézus testét a sziklasírból. Az a tény, hogy a sír üres volt, még nem győzte meg se Máriát se a többieket arról, hogy feltámadt az Úr. Csak az angyalnak, az ég követének szavai gyújtottak reménységet a szívükben. De ezt a Feltámadottal való személyes találkozás pecsételte meg. Az Úr feltámadásának tényét, nem kikövetkeztették, nem harmadkézből vették, hanem személyes meggyőződésük alapján hirdették. Nem csak azt mondhatták, hogy feltámadott, hanem azt is, hogy: “Láttuk az Urat!” 3. Az Úr Jézus feltámadásának tényét a tanítványok lelki átalakulása is határozottan bizonyítja. A szomorúság lelassítja az ember életritmusát. Ez történt a tanítványokkal is. Mikor Mária a sírhoz ment, mintha mázsás terhet kellett volna cipelnie.
