Evangéliumi Hírnök, 1976 (68. évfolyam, 1-24. szám)
1976-02-15 / 4. szám
2. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1976. február 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 748 Uordham Rd., Palm Bay, Fla. 32905 Editor — Szerkesztő: DR. BELA UDVARNOKI 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Telefon: (919) 398-4646 A szerkesztő bizottság tagjai: Dr. Haraszti Sándor, Fiilöp Árpád, Hunter-Vadász János. Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio Subscription fee: $6.00 per year Send subscription and change of address to: MRS. MARY GERZSENYI 2616 E. 127 St., Cleveland, Ohio 44120 Tel.: (216) 721-5835. FONTOS: Címváltozásukat kérjük jelentsék Mrs. Mary Gerzsenyi lapkezelönek. Lapzárás ideje minden hónap negyediké és húszadika. A negyedikén postázott kézirat a következő' hónap elsején, a húszadikán postázott kézirat a következő' hónap tizenötödikén jelenik meg. Sürgős hírek a lap megjelenése előtt 10 nappal beküldhetők. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Oh. 44102 Ki az én testvérem? Ki az én testvérem? — Kérdezd meg magadtól, Kinek segítettél Kijutni a bajból? Igaz testvér csak az, Aki megbecsül, szeret, Akkor is, ha ezzel Csonkul a “becsület." Ha megalázva is Kész áldozni érted, Bízhatsz benne, mert ő Igaz testvéred. De hány ilyen testvér Lelhető e földön?__ Legtöbb, ha megbotlasz Egy hitvány göröngyön, Mosolyog: Na lám, hát Te is megbotlottál? Lelked rajta, sebaj! — És rögtön tovább áll. Ha szíved fáj, ha bánt A sors, lelked bágyadt, Oltalmad Krisztustól, Ne embertől várjad. Beretka Imre (A Szolgálat Útján című könyvből.) Szem! AZ AMERIKAI VALLÁSSZABADSÁG az a másik értékes kincs, amiért az itt élő hívők hálát adnak. Ezt a sarkalatos szabadságot az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítő függeléke, a “First Amendment” egy tömör mondatban így határozza meg: "Congress shall make no law respecting an establishment of religion or prohibiting the free exercise thereof." (A parlament nem hozhat törvényt, amely vallás alapításra vonatkozik, vagy pedig amely a vallás szabad gyakorlatát korlátozza.) A fentebb megnevezett "First Amendmentben” van egy másik mondat, amely érvényes mindenféle békés összejövetelre. Ez a mondat előírja, hogy a törvényhozó testület nem szavazhat meg olyan törvényt, amely a polgárok békés összejöveteli jogát érinti. Gondoljuk meg: ezt az alkotmányt az amerikai nép 1791-ben szentesítette! Már akkor kimondta ez a szabad nép, hogy a vallás gyakorlat, úgy az egyéni, mint a közös, magán ügy. A kormány nem határozhatja meg, hogy melyik vallásfelekezet, egyház, gyülekezet, vagy közösség létezhet és milyen keretek között működhet. Az a kifejezés, hogy "nem hozhat törvényt” (vallást illetőleg) azt jelenti, hogy az állam szempontjából jogilag vallásfelekezetek nem léteznek. A polgároknak joguk van minden bejelentés nélkül és hatósági jóváhagyás, vagy felügyelet nélkül összegyülekezni, templomot építeni, szervezkedni és mindennemű vallásos munkát végezni. Az állam szempontjából teljesen közömbös, hogy az a "békés" összejövetel vallásos, kulturális, gazdasági, társadalmi, vagy politikai. Az is mindegy, ami az államot illeti, hogy amit a vallás felekezetek, vagy bármely más közösség épít templom, iskola, árvaház, iroda, vagy lakóház lesz. Nincs törvény, ekként nincs jog alap bármiféle állami beavatkozásra az egyházak dolgába. Nincs törvény, sem a vallások ellen, sem a vallások mellett! * * * A VALLÁSSZABADSÁG MINDEN MÁS SZABADSÁG ALAPJA. Ezt az elvet fogadta el az amerikai nép és ezt az elvet tartja tiszteletben az Egyesült Államok mindenkori kormánya. Mit jelent az, hogy a kongresszus nem hozhat törvényt vallást illetőleg? Jelenti ez az állam és az egyház valóságos elválasztását. Az egyházak nem részesülhetnek állami pénzbeli segélyben. Nincs rá törvény, hogy bármelyik egyház politikailag több előnyben részesülne, mint a másik. De van törvény az ellen, hogy az állam az egyházak belügyeibe bármilyen módon beleavatkozhassék. Az egyházi vezetők kinevezése és megválasztása teljes mértékben a felekezetek joga. Az Egyesült Államokban (és Kanadában, ahol ugyan olyan vallásszabadság van, mint az USA-ban) nincs Vallásügyi Minisztérium, nincs Egyházügyi Hivatal. Mindkét hivatal tulajdonképpen az állami beavatkozás törvényes és hivatalos fóruma. Ahol ez a két hivatal, vagy ennek változata létezik, ott nem lehet az egyház és az állam szétválasztásáról beszélni. Jelenti a fenti két hivatal hiánya azt is, hogy az Egyesült Államokban nem létezik "Lelkészi igazolvány," amit vagy az állami egyházügyi hatóság, vagy annak megbízásából az egyházi vezetőség állít ki. Van felavatási igazolvány (bármelyik gyülekezet kiállíthatja) és léteznek felekezeti évkönyvek, melyek közük az odatartozó lelkészek névsorát. Mivel a lelkészeknek nincs több joguk, mint bármely más polgárnak és mivel mint polgárok odautazhatnak, ahova akarnak és mint polgárok a törvényes keretek között azt tehetik, amit akarnak, az Egyesült Államokban a lelkészeknek nincs személyazonossági igazolványra szükségük. * * * GYAKORLATILAG A VALLÁSSZABADSÁG azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban (és ismételjük: Kanadában,) bárki kezdhet egy gyülekezetei, bármilyen vallásos alapon. Összehívhatja híveit bárhol és bármikor. A gyülekezet szervezkedhet anélkül, hogy a szervezeti szabályokat akármelyik hatóságnak bejelentené. A prédikátor, vagy vezető az, akit a gyülekezet erre felhatalmaz. Lehet az illető amerikai, vagy külföldi állampolgár. Mivel az Egyesült Államokban nincs vallásra vonatko-
