Evangéliumi Hírnök, 1975 (67. évfolyam, 1-24. szám)

1975-06-01 / 11. szám

1975. június 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK S. oldal t ZEBEDEUS KÉT FIA Édesanyjuk kíséretében eljöttek a Mesterhez. A gyermekeit rajongásig szerető anya nagy és hiú kéréssel áll elő fiaiért. Ne bíráljuk most e kérés nagyravágyó, rangigényes jel­legét, hanem inkább keressük azt, hogy mi volt szép itt az anyában és fiaiban. A édesanya önzetlen volt. Nem magának kért. S ha túl is ment az igényhatáron, mégse bántsuk őt. Hi­szen az anyai szeretet néha vad. De vannak értelmetlenebb vágyak, óha­jok is édesanyai szívben, amikor múló, földi, sőt ártalmas, haszonta­lan, helyért, jólétért, dicsőségért epekednek fiaikért és leányaikért. Ő legalább lelki, szellemi és nem testi magasztosságra kívánta gyer­mekeit. De hány szülő oktalanságot kíván gyermekének, sőt kárhozatot, tudatlanul. Jézus a kapott kérésre két nagy kérdéssel válaszol. ”Megihatjátok-e a pohárt, melyet én megiszom?” A kérdésre egyakarattal hangzik a vá­lasz: Igen. Mi is volt ebben a po­hárban, mi volt ez a pohár? Ez a pohár a keserűség, az önmegtaga­dás, a lemondás, pohara. Azt kér­dezte tőlük a Mester — közvetve —: Tudtok-e jó helyett rosszat elfogad­ni? Mások javáért önmegtagadók lenni, tudtok-e mint én, az előttetek lévő öröm helyett gyalázatot, meg­vetést vállalni? És szóltak hango­san, de nem nagyzolón, igazán: Meg tudjuk tenni! Életük és mártírhalá­luk megerősítette, szentté emelte ezt az ifjú tüzes-lelkes fogadalmat, mert nem alkultak meg, ha rosszat kellett elszenvedniük, nem keresték az éde­set a keserű pohár helyett. Testvéreim! Ihlessen meg ez a két tanítvány bennünket, akik oly sok­szor nem érzünk semmi kedvet a lemondásra, az áldozatra. így tették ezt bibliai elődeink. Ábrahám is el­veszi ezt a keserű poharat, kész fel­áldozni fiát, ha így kívánja Isten és az Ür dicsősége ... József nem zúgo­lódik rabszolgaságért, a börtönért, ha ezt kívánja testvérei megtérése. Sundar Singh, a nagy hindú keresz­tyén is ezt tette. Ifjú korában, mi­kor életuntságában már vonat elé akarta vetni magát, látomásban lát­ta Krisztust. És ez az óra megvál­toztatta életét, sorsát, elhatározta, hogy mindent elhagy az Űrért. Csa­ládja le akarja beszélni, nagybátyja bevezeti a családi kincseskamrájá­ba, hódolása jeléül turbánját lábai elé teszi és így szól: "Ez a kincs mind a tied, ha velünk maradsz.” ő azonban nem habozott, határozott volt. Mindent elhagyott, ami egy ifjú részére ígéretes, szép: szabadságot, rangot, otthont, családot, hogy vala­mi dicsőbbet — bár láthatatlant — megnyerjen és megtartson ... Megkeresztelkedhettek azzal a ke­­resztséggel, amellyel én megkeresz­­telkedem?" Jézus nem a Jordánban való bemerítésre gondolt itt. Sokkal fontosabbra, nehezebbre: a tűzke­resztségre, a szenvedésekre, ha Isten ügye igényli. És mi, "Csak fájdalommentesen!” (ez a jelszavunk oly gyakran). Pe­dig nincs megváltás szenvedés nél­kül, nincs boldogság és jutalom, ál­dozat nélkül. Megtehetjük! Igen, de csak úgy, ha nem tévesztjük szem elől feje­delmünk, Urunk az áldozatban örök­kévaló Jézus Krisztus példáját. Ne félj a szenvedéstől! Kereszt nélkül nincs korona. Keresztyénien élni ta­lán nehéz, de meghalni könnyű lesz. Ne félj a kereszttől: Jézus is hor­dozza azt veled. Nézd csak, úgy van ez a hangjegyek világában is: ha ke­reszt áll a hangjegy előtt, ez a han­got felemeli... Ha Krisztus kereszt­je áll a tanítvány szenvedése mel­lett, az felemeli őt. Ne mondd, hogy Isten büntet, hogy nem szeret, ha e "keresztséget” kívánja tőled. Ő sze­ret, de nem kényeztető és puha, ha­nem erős, hasznosító, nevelő és fe­gyelmező szeretettel. Erőt kívánó életre edz, de ha a gyógyuláshoz kell, keserű orvosságot ad, ha kell, operaló késhez is nyúl. Ezt a szen­vedés által teszi. Testvérem! Ha eltöltött a félelem a lemondó, önmegtagadó élettől, halld, mint dorgál szelíden a Mes­ter: "Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedni fogsz ...” de halld meg ítéletét is, hogy kirekeszt a menny­ből ez a félelem, ha nem szabadulsz meg tőle: "A gyáváknak pedig ... része... a második halál.” (Jel 21-8) A bátorság és az erő nem magunk­tól van. Ezért figyelmeztet az apos­tol: "Mert nem félelemnek lelkét adott nekünk az Isten, hanem erő­nek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” (Tim II. 1:7). Fogadjuk el és éljünk vele eredményes és győ­zelmes életet. B. J. _______Hírek..._______ A magyarországi baptisták enge­délyt kaptak, hogy a hajdúböször­ményi baptista menházat megna­gyobbítsák és modernizálják — nyil­ván államsegéllyel. A megnagyobbí­­tás lehetővé teszi, hogy 20 lakóval többet fogadjanak be. Ez a szám megkétszerezi az eddigi férőhelyek számát. (EBPS) Újvidék, Jugoszlávia. Május 1-3 kö­zött tartották meg a Jugoszláv Bap­tista Ifjúsági konferenciát. Az ország különböző nyelvű ifjúsága mellett sok külföldi vendég is részt vett ezen az alkalmon. (MC) Pozsony, Cseszlovákia. A szlovák fővárosban működő egyetem ateista tanszékének a kiadásában megjele­nik egy folyóirat: "Ateizmus" címen. Az Isten-tagadó lap szerkesztőbizott­ságában van egy magyar is: Halecs­­ka Tibor. (DO) Budapest. Ez év tavaszán megjelent a legújabb katolikus fordítású Biblia vászonkötésben. Ára: 250.— forint. Mielőtt a Biblia megjelent volna, már 18,000 előjegyzés volt rá. Ek­ként a 20,000 kinyomatott Szentírás­ból csak 2,000 példány áll az érdek­lődők rendelkezésére. Szabolcs megye több községében nagy érdeklődés mutatkozik az evan­gélium iránt. Az érdeklődés megté­réseket és ébredéseket eredménye­zett. Az ébredésért történő imaössze­jöveteleken sok fiatal is részt vesz. (MC) Stockholm, Svédország. A svéd fő­városban van egy intézmény, me­lyet Keleti Biblia Intézetnek nevez­nek. Ennek az intézetnek a feladata az, hogy a Bibliát a Szovjetunióban élő nem szláv lakosság nyelvére le­fordítsa és kiadja. Az 1970-ben tör­tént összeírás szerint a Szovjetunió­ban az oroszt, mint anyanyelvet 128 millió ember beszéli. A többi 113 millió vagy másod nyelvként beszéli, vagy pedig egyáltalán nem használja.

Next

/
Thumbnails
Contents