Evangéliumi Hírnök, 1975 (67. évfolyam, 1-24. szám)

1975-12-15 / 24. szám

6. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1975. december 15. bocsátás szelleme nem nézi a sze­mélyt, nem mérlegeli a sérelmet, nem követeli a bocsánat kérést. Olyan ez, mint a kristálytiszta vizű forrás: ontja az üdítő italt, nem nézi, hogy kinek, miért. Üdvösségünk Is­ten megbocsátó szívéből ered. Üdv­bizonyosságunk pedig a mi megbo­­csátási készségünktől is függ. A meg­bocsátás ténye Isten drága, kegyel­mi adománya. Éljünk vele! Imádságunk tárgyai: Valljuk meg, hogy még imádságainkban is önzők voltunk: megbocsátó szándék nélkül kértünk bocsánatot. Kérjük Istent, nyissa fel szemeinket s lássuk meg saját vétkeinket s adja meg nekünk a megbocsátás lelkét, hogy mi is bo­csánatot nyerjünk. Adjunk hálát, hogy Isten megbocsátott, érdemte­lenségünk ellenére is. 1976. JANUÁR 11. VASÁRNAP "Mert tiéd az Ország ..." Ige: Máté 28:16—20. Az Űri ima befejező mondásá­ban elismerjük és hitet teszünk Is­ten hatalmáról. Az ország szó azt jelenti, hogy Isten mindenekfelett való, mi pedig az Ő alázatos és gyen­ge alattvalói vagyunk. De jelenti ez azt is, hogy mint az “ország” polgá­rai, az ország fejedelmének a védel­me alatt állunk. Istenországának ha­talmából és tekintélyéből mi is ka­punk dicsőséget és erőt. Imádságunk tárgyai: Valljuk meg, hogy nem képviseltük méltóan a nagy király országát. Életünk és el­járásunk nem igazolta, hogy ennek az országnak a polgárai vagyunk. Adjunk hálát, hogy Isten nem taga­dott meg minket és még mindig mondhatjuk, hogy az Ö országának a polgárai vagyunk. Könyörögjünk erőért, hogy Isten képviselői lehes­sünk s országára dicsőséget szerez­zünk. Wesley János napló jegyzete 1779. április 5-én. “Csodálkoznom kell azok vaksá­gán, akik Istent valóban félik és sze­retik és mégis vagyonuk egy nagy ré­szét, sokszor az egészet, olyanokra hagyják, akik Istent sem nem félik, sem nem szeretik. Ha én életem ide­jében pénzemmel kevés jót tettem, akkor legalább azután, ha már nem élhetek tovább, tegyek jót.” A karácsonyi és újévi örömteljes gyü­lekezeti alkalmakról közléseket szeretne hozni az Evangéliumi Hírnök. Évek ta­pasztalatai alapján bizonyosra vesszük, hogy testvéreink a gyülekezeti közösség­ben sok áldásban fognak részesülni. Terjesszünk örömet és osszuk meg az áldást! Közöljük egymással, hogy miben részesített az Úr. Isten áldásainak az átvételéhez nem kell tömeg. Kis gyülekezetek és hivő' cso­portok is teljes örömről számolhatnak be. Ének és zenekar nélkül is ad az Úr örö­met az Őt tisztelőknek. Bár az ének és zenekar Istent dicsőítő szereplése jól esik a léleknek. Az Evangéliumi Hírnök — magyaro­san “Örömhírnök” — és így nagyon is a lap feladatai közé tartozik az örömhírek közvetítése. Ha lapunk kap híreket és a hírekkel képeket, akkor hozni fog képben és írásban az ünnepek alatt elvett lelki javakból. MAGYAR ÉNEKKAR STOCKHOLMBAN "Örüljetek az ömlőkkel.” A svéd baptisták hetilapja, a "Veckoposten” július 3. számának első oldala hat nyelven üdvözölte a 13. Baptista Világkongresszus­ra, Stockholmba érkező vendégeket. Ezek között magyar nyelven olvas­hattuk a következőket: “Szívélyesen és nagy örömmel fogadjuk a nagy­számú kelet-európai résztvevőket. Mivel ennek a csoportnak a fele Ma­gyarországról jön, magyarul üdvö­zöljük Önöket. Mi tudjuk, hogy a kelet-európai résztvevők nagy mér­tékben fogják gazdagítani és áldá­sossá tenni a konferenciát, különö­sen az ének és zene területén. Örömmel várjuk a különböző alkal­makat, amikor a Központi Énekkar fog szolgálni a konferencián, külö­nösen a csütörtök esti énekünnepély keretében a Gustav Vasa templom­ban ... Szívünkből reméljük, hogy svédországi látogatásuk gazdag ál­dás lesz Önök számára és új erőt fog adni, hogy folytathassák munká­jukat az ismert jelszó jegyében: "Új emberek egy új világért Jézus Krisztus által.” így lett, ahogyan az üdvözlet aláírói dr. D. Lagergren és dr. Erik Rudén testvérek ezt előre hitték. Számunkra is öröm, hogy a magya­rokat az a megtisztelő feladat érte, hogy a Baptista Világszövetség 13. Világkongresszusára a budapesti Központi Énekkar meghívást kapott, és ezzel lehetővé vált, hogy Stock­holmba 70 tagú magyar küldöttség utazzon. A Baptista Világszövetség fennállása óta ilyen népes magyar delegáció még nem vett részt a világ­gyűlésen. Mint ismeretes, az óhazai bap­tista gyülekezetekben igen intenzív szolgálatokat végeznek az énekka­rok. Létrejöttük szinte egy idős a gyülekezetek megalakulásával. Több évtizeden át kedves gyakorlattá vált, hogy nagyobb közösségi összejövete­lek, közgyűlések alkalmával össze­vont énekkarok dicsérték az Urat. Ezek azonban csak alkalmi összefo­gások voltak. 1957. szept. 9-én meg­alakult a Magyarországi Baptista Egyház Központi Énekkara. Ez már állandó jellegű, reprezentatív együt­tes. Alapító vezetője: Bányai Jenő zeneszerző karnagy; kiváló orgonis­tája Beharka Pál teológiai zeneta­nár. Jelenleg a főváros és környéki gyülekezetek önként jelentkező éne­kesei képezik a 60 tagú testületet. Zenei missziójuknak tekintik a gyülekezetek zenei közízlésének fej­lesztését, amire annál is inkább szükség van, mivel a feltörekvő ifjú­ság igen igényes zenei képzésben ré­szesül Magyarországon az Állami Tanintézetekben. (Kodály módszer.) Éppen ezért a kórus repertoárjában épp úgy megtalálhatók az egyszerű evangéliumi énekek igényes feldol­gozásai, mint az egyetemes egyházi kórusművek klasszikus alkotásai, de nem hiányoznak a mai magyar egy­házi zeneszerzők méltán figyelmet keltő kórusművei sem. E téren nem ragaszkodnak a felekezeti határok­hoz, mivel: "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való...” (Jak. 1:17.) A több, mint negyedszázados Központi Énekkar ma az óhazai misszió zenei életének a legjelentő­sebb szolgálatát tölti be. Szolgálatai sorában fényesen kiemelkedő ese­ménynek számított Händel Messiás­­sának, Mozart Requiemjének az elő­

Next

/
Thumbnails
Contents