Evangéliumi Hírnök, 1975 (67. évfolyam, 1-24. szám)

1975-12-15 / 24. szám

1975. december 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal A SZABADULÁS ÜNNEPE “Szentséges éjt” szentségiéiért éjjé változtatja. Ha karácsonykor Krisz­tust ünnepeljük és nem a napot, ak­kor az ilyen ünneplés megvéd attól, hogy szentségtelen műveletet végez­zünk. Ha Krisztusra gondolunk, szent lesz az elménk, a lelkünk és vi­selkedésünk. Karácsonykor a hívők örülnek és Istent dicsőítik. Karácsonyban a bibliai nép Isten ígéreteinek a bevál­tását látja. Öröm nap ez, mert ezen a napon az üdvösség bizonyosságát szemlélik. Csendes éj! Szentséges éj! Elmélkedjünk Isten jósága fe­lett és örüljünk az Ürban! Nem akadt hely Nép a nép hátán nyüzsgőit Betlehemben, s hogy jött. Akit évezredek óta vártak, mily szégyen ez, a vaksággal vert ember nem adott helyet az Isten Fiának! lm, legelőször barmok szeme tágul ámulattal az égi jövevényre, s egy vén istálló korhadt jászolábul elégült meg milliók lelki éhe. Nem volt hely! S ma sincs! Lelkünk tele van, száz indulat zsibongó népe lakja, s Krisztus bolyong, az Isten hontalan.--------­Feléd vezet ma szent Karácsony napja, s szennyes szívem szállásnak felajánlom: fogadd el, Jézus, légy Uram, Királyom! Baptist World BWA, WARC Theologians Confer Geneva, Switzerland Representatives of the World Al­liance of Reformed Churches (WARC) and the Baptist World Alliance (BWA) agreed on the general purpose of the church, and disagreed on baptism of in­fants, in the second Reformed/Baptist theological conversation here Sep­tember 7—11. The theme of the papers and related discussions was “The Christian under­standing of God’s purpose for the world in our Lord Jesus Christ.” A statement issued after the meeting said: “In the light of the New Testament witness we are agreed that the life of the church and its practice and ordinances should be directed to the bringing of men and women to the response of faith, as a mature and fully human reception of God’s grace.” “Ö szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.” (Máté 1, 21.) Az Ür Jézus születésével kap­csolatosan több angyali üzenetet ol­vashatunk. Még mielőtt a betlehemi pásztorok hallották volna az angyali énekkar dicsénekét és békeszózatát, Máriának már megjelentette az an­gyal az Ür Jézus felől a fontosabb hírt. Karácsonykor egy kissé mind­nyájan gyermekek leszünk. Szívün­ket elfoglalja az örök karácsonyi ének és kedves hangulatok hatása alá kerülünk. Karácsonykor még a cinikus is kissé hivőbb lesz. Ilyen­kor gyakran kikapcsolódik az ész, hogy helyet adjon a szívnek, mert ilyen ünnepen a szívnek tág tér kell. Karácsonykor a szépre, a jóra, a kedvesre gondolunk. Pedig kará­csony nem csak kellemes, hanem roppant fontos üzenettel jön az em­beriséghez s ennek a fontos üzenet­nek a megértéséhez kell az ész, úgy mint a szív. Sokan félnek az észt a karácso­nyi esemény megértéséhez sorompó­ba állítani. Ameddig egy gyermek­ről van szó, aki istállóban született és akiről megható történetet olva-The WARC/BWA conversations began at Ruschlikon, Switzerland, in December 1974. Two more are planned, with a final report in 1977. “our close kinship” The mandate for these conversations, approved by the executive committees of both bodies, states, “Because of the deepgoing divergence in theology and practice between Baptist and Reformed traditions and because of our close kin­ship it would seem very important that we explore together the nature of our disagreement and how best we may overcome our differences.” Baptist participants in the discussions are Rudolf Thaut, president of the Bap­tist Theological Seminary, Hamburg, West Germany, chairman; Jannes Reil­­ing, Netherlands, Gunter Wagner, Switzerland; and C. Ronald Goulding of the BWA staff. Chairman of the Re­formed discussion panel is Martin Cres­­sey, professor at Westminster College, Cambridge, England. Other Reformed participants were Karl Blei, Nether­lands; Sándor Czegledy, Hungary; and Richmond Smith, Switzerland. sunk az evangéliumokban, ameddig csak a szép énekekről van szó, amed­dig csak a karácsonyfára és az aján­dékokra gondolunk, addig a hitetlen ember is ellágyul a hívővel együtt és ünnepel. De ha a gyermeket úgy néz­zük, mint Megváltót, mint csoda­szülöttet, akkor megoszlik az ünnep­lők serege, mert ez a Jézus egyiknek csak néha és akkor is csak a hangu­lat miatt kell, míg a másiknak erre a Szabadítóra állandóan szüksége van. Van, aki nem meri ésszel meg­közelíteni a betlehemi jászolt, mert megakad a csodán, a titokzatossá­gon: szűztől született! Csodálatos az, hogy a hitetlen ember azonnal elveti magától a misztikumot, amint Is­tent sejti benne. Ha az a titokzatos dolog nincs kapcsolatban Istennel, akkor a kételkedő is elfogadja. Elfo­gadják az elektromosság sok-sok tit­kát, az atom szerkezetére és ezzel kapcsolatosan az anyag mibenlétére vonatkozó megállapításokat, ame­lyek tulajdonképpen mind titokza­tos dolgok. De ha a hitetlen előtt nincs ott a nagy akadály: Isten, ak­kor a misztikumot is elfogadja. Az Űr Jézus születésének elfogadása nem az észen csupán, hanem a szív állapotán és az Istenhez való viszo­nyon múlik. Ha szívünk mellett eszünkkel is közelítünk a csodálatos karácsonyi eseményeidhez, akkor azt is elfogad­juk, amit az angyal mondott Máriá­nak: “Ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.” Nemcsak a szív su­gallata, hanem az ész felfogása is szükséges ahhoz, hogy elismerjük, hogy bűnösök vagyunk. Van bűn és van, aki a bűnt cselekszi. Aki elis­meri, hogy van bűn, az már azt is tudja, hogy a bűn csak egyféle vi­szonyban van az emberrel: föléren­delt viszonyban. A bűn uralkodik, az ember pedig szolgál. Aki ezt tudja, az angyali üzenet nélkül is tudja, hogy szükség van Szabadítóra. A karácsony ezt a Szabadítót hozta s a karácsony így a bűnös em­berek örömünnepe. Jézus a bűnösö­kért jött, nem a jókért. A karácsony a szabadság ünnepe, mert mióta Jé­zus Krisztus a földre jött, nem tart­hatja a gonosz rabigában azokat, akik a Szabadítóhoz fordulnak. Szabad emberek ünnepeljétek örömmel a szabadulás ünnepét!

Next

/
Thumbnails
Contents