Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)

1973-05-01 / 9. szám

2. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1973. május 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 748 Fordliam Rd., Palm Bay, Fla., 32905 Editor — Szerkesztő: DR. BELA UDVARNOKI 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Telefon: (919) 398-4646 Second Class Postage Paid at Melbourne, Fla. and additional mailing office. Subscription fee: $5.00 per year Előfizetés és címváltozás erre a címre küldendő: Mrs. Jack Steg 321 Wilbur Court, Palm Bay, Fla. 32905 Tel. 305-723-1397 FONTOS: Címváltozást, kérjük, jelentsék Mrs. Jack Steg lapkezelőnek. Lapzárás ideje minden hónap negye­diké és húszadika. A negyedikén pos­tázott kézirat a következő hónap else­jén, a húszadikán postázott kézirat a következő hónap tizenötödikén jelenik meg. Sürgős hírek a lap megjelenése előtt 10 nappal beküldhetők. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Oh. 44102 ségét. Aki nagy családban nevelke­dett s ugyancsak több gyermeke van, az tudja, hogy mint hangzik egész napon az anya hívása. Megér­demli tehát tényleg egy anya, hogy egy napon különlegesen mondjanak neki köszönetét és tanúsítsanak elis­merést vele és munkájával szemben. A hivő anya azonban nemcsak arra törekszik, hogy gyermekeinek testi szükségleteit kielégítse, hanem arra, hogy őket Istenfélelemben nevelje s a gonosztól megóvja, amennyire ez módjában áll. Legforróbb vágya gyermekeit Jézushoz vezetni s neki átadni őket. Egy hűséges, istenfélő asszony mondta egykor: "Egy anya embert ad a világnak és — ha Istenfélelem­ben neveli — egy angyalt a menny­országnak.” De a gyermekeknek Atyjuk is van a mennyben és egy Megváltójuk, ki a legjobb gyermek­­barát. Nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mennyi aranyszálat sző egy szerető anyai szív és mily nagy áldást jelent gyermekeiért el­hangzott imája. Ezt majd csak oda­át, a mennyben tudjuk meg. Ez tit­kos, de bizonyára a legnagyobb papi szolgálat, amelyet a mennyei Atya tetszéssel fogad. Ez a szolgálat el­képzelhetetlen volna, ha az anya nem szeretné odaadón az Urat. Könnyet előidéző és szívet összeszo­rító az az eset, amely úgy szól, hogy egy haldokló anya az ágya mellé ho­zatta valamennyi gyermekét — a legnagyobbtól a legkisebbik — és aztán így szólt a férjéhez: "Édes férjem, azt kívánom tőled, hogy ve­led együtt mindnyájan jertek ha­za! ...” Nincs is nagyobb és szebb anyai hivatás, mint az Ürtól reábí­zott gyermekeket Krisztushoz vezet­ni, aki megáldja és sajátjának pe­csételi őket. Életének alkonyán mást már nem tudott tenni édesanyám, mint gyenge, aszott kezeit összekul-Szemle MIRE E SOROK az olvasók előtt lesznek, az észak Vietnámban élet­ben maradt és fogva tartott ameri­kai katonák otthonukban, szeretteik közt lesznek. A fogság, akár katonai, akár polgári, nem élvezetes helyzet. Sok szenvedéssel, nélkülözéssel és lelki gyötrődéssel jár. A katonai fog­lyok fiatal, életerős emberek, paran­csot teljesítenek és nem érthetik meg, hogy engedelmességükért miért jár büntetés. Minden háború kegyet­len s a hadifogság egy láncszem a szenvedések sorozatában. Minden rossznak van jó oldala és örömmel figyelünk fel a volt hadi­fogoly amerikai katonák megjegyzé­seire és bizonyságtételeire. Ezek kö­zül kettőt említünk. "ISTENBE VETETT HITÜNK őrzött meg, hogy épségben marad­tunk." így szólt több hazatért fo­goly kijelentése. Valamilyen formá­ban majdnem mindegyik volt hadi­fogoly megemlítette Isten nevét, hálás szívvel. Igaza van a zsoltáros­­nak: "Boldog nép az, amelynek Istene az Úr.” (33:12) Ezek a ka­tonák nem vallásoskodó, szertartásos emberek, hanem HÍVŐK, akik sok veszély és megpróbáltatások útján tanulták meg, hogy jó az Úr. Pré­dikáltak, pedig avatásukat nem szent emberek végezték és nem szent he­lyen kapták. Lélekemelő volt. • A SZENTÍRÁS MELLETT is bi­zonyságot tettek a visszatérő hadi­foglyok. Ez a hír annál érdekesebb, csolta s remegő ajkaival imádkozott öt gyermekéért és meg vagyok győ­ződve, hogy ezt teszi most a menny­ben is. Hivő anyák, legyetek példaképei az Isten gyülekezetének és legyetek első és legutolsó lelkigondozói gyer­mekeiteknek! Ne szédítsen meg ben­neteket ez a világ, hanem tekintse­tek a jövendő és elközelgő Isten or­szágára, amely vándorutatok vége, — ahová magatokkal kell vinni csa­ládotok minden egyes tagját! M. H. mert a foglyoknak nem volt Bibliá­juk. James E. Ray százados, Texas­­ból, mondta el a következő szívet érintő hírt. "Csoportokban laktunk a fogolytáborban. Szerettünk volna Bibliát olvasni, de akinél volt, attól elvették. Nem volt más lehetőség, ÉLŐ BIBLIÁT készítettünk, még pe­dig úgy, hogy emlékezetből ismétel­gettük az írás szövegét. Először a 23. zsoltárt, majd más bibliai részt tanultunk meg egymástól. Sok ké­résre kaptunk egy Bibliát — egy héten egy órára. A jobb fejüek nagy igyekezettel kihasználták a rövid órát s megtanulták a Hegyibeszéd teljes szövegét, valamint más épüle­tes bibliai részt. Amit az egyik kife­lejtett, azt a másik kiigazította. A részeket mind megtanultak. így lett élő Bibliánk és így éltetett az Ige." • El A SZÉP BIZONYSÁGTÉTEL megtanít minket békés polgárokat, az Úr népét arra, hogy az Isten be­széde élő és ható! Az asztalokon fekszik, fő helyen a Biblia, az Isten beszéde, mégis milyen kevesen merí­tenek belőle életerőt. A hadifoglyok tapasztalata bizonyítja, hogy a Szent­írás nem közönséges, még csak nem is jó és szent könyv, hanem életet fenntartó, emberi elmét épségben megőrző és a halálos veszedelemben reménységet nyújtó isteni üzenet. Nézzünk ezután szent tisztelettel az asztalunkon fekvő SZENT BIB­LIÁRA és olvassuk hálaadással Isten megtartó beszédét. Maternal love: a miraculous substance which God multiplies as He divides it. (Victor Hugo)

Next

/
Thumbnails
Contents