Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)
1973-03-01 / 5. szám
1973. március 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5. oldal ‘MINDEN ORSZÁG TÁMASZA ÉS TALPKÖVE A TISZTA ERKÖLCS’ “Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál. Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében" Máté evangéliuma 5. rész 27. és 28. verse. Ezekben a biblia versekben ismét egy új értelmezését találjuk a tízparancsolat egyik parancsának. Ne paráználkodjál! Az Újszövetséget, Jézus Krisztus tanításait lehetetlen elválasztani az Ó szövetségtől. Jézus Krisztus ismerte az Ó szövetséget, annak tanításait, ismerte kortársait, ismerte a zsidó rabbik tanításait a törvényről, a farizeusok betűhöz való ragaszkodását. Az Ó szövetségi törvény a paráznaságot halállal büntette, Isten határozottan tiltotta Izráel népének a tisztátalan életet. Ma, amikor a szabad szerelem apostolai és követői azt a szót, hogy paráznaság kitörölik a szótárból, amikor a szabad sajtó, a szabadszólás, a szabad művészet nevében mindent szabad, amikor a tiszta szűzi élet nevetséges, maradi felfogásnak van minősítve, nem ellentmondásnak hangzik-e Jézus Krisztus tanítása? A hegyi beszéd tanítása szerint nem csak az elkövetett bűn hanem az erkölcstelen gondolat bűnnek, tisztátalannak számít Isten szemében. Sokan vitáznak e kérdés felett és azt mondják: Isten engem ösztönökkel teremtett és kegyetlenség tőle, hogy a ösztönök kielégítését tiltja. Milyen Isten az, aki a gyümölcsöt megmutatja, de azt megtiltja, hogy a gyümölcsöt megegyem, vajon Isten nem tévedett-e, amikor az embert így teremtette, vagy amikor ezt a tiltó törvényt adta az embernek. Isten igéje azt tanítja, hogy "Isten minden teremtménye jó és semmi sem megvetendő, amit hálaadással veszünk magunkhoz”. Isten az embert magasabb rendűvé teremtette, mint az állatot. Úgy teremtette az embert, hogy uralkodni tudjon ösztönei felett. Isten a házas élet keretein belül megadta a megoldást. Hitem és meggyőződésem az, hogy Isten a házasság intézményét nem csak az ösztönök kielégítése céljából szerezte, hanem sokkal többért. A bibliában több helyen olvashatjuk azt, hogy a szem mennyi sok bűnnek lehet az okozója, emlékezzünk arra, amikor Éva meglátta a gyümölcsöt a fán, vagy amikor Ákán látta a babilóniai köntöst, az ezüstöt és az aranyat és ez a tekintet lett az ő kárhozata, olvashatjuk Józsué könyvében. Isten igéje nem mondja azt, hogy egy férfi minden egyes alkalommal bűnt követ el, ha asszonyra tekint, hanem a görög szöveg és az egyik legújabb fordítás szerint Mind az, -aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráználkodott vele; Máté ev. 5:28. vers. Az aki arra használja az ő szemét, hogy ösztöneit felkeltse az, aki úgy hogy ezt az ösztönt másban is felkeltse az már bűnt követett el. A régi zsidó rabbik mondása szerint: "A szemek és a kezek eszközök a bűn elkövetésére”. Nem egy idejét múlt, ósdi dolog ilyesmiről beszélni, amikor könyvek, színházak, filmek, a televízió, magazinok, sőt még hirdetések is azt a célt tűzik maguk elé, hogy az emberek nemi kívánságait felgerjesszék és mi ebben a világban élünk, itt nőnek fel gyermekeink, ahol szinte mindig mindent szabad megtenni. Magyarok, akik ebben az országban élünk, vajon igazodjunk ehhez a határtalan szabadsághoz, amely az elemi iskolától kezdve az egyetemekig mételyezi gyermekeinket, vagy különcködjünk, képviseljük a maradi régi felfogást, az egyház idejét múlt gyakorlati élettel nem törődő tanításai szerint éljünk? A válasz a kérdésre nem egyszerű. Egy híres görög tanítóról jegyezték fel, hogy tanítványai bármit kérdeztek tőle, mindig értelmesen logikusan megfelelt és minden feladatot megoldott. Egyszer egyik tanítványa egy kis madarat tartott a kezében és azt kérdezte, hogy él e a madár vagy halott, amit a kezében tart, a kérdés igen fogas volt, mert ha a tanár azt mondja, hogy él a madár, a tanítvány megfojtja mielőtt a kezét kinyitja, ha a tanár azt mondja a madár halott akkor a tanítvány élve elengedi a madarat, a tanár átlátott a helyzeten és annyit mondott: "tanítványom a felelet a te kezedben van”. Igen a felelet a mi kezünkben van, úgy, amint a kérdést, úgy a feleletet is magunkban hordozzuk. Isten igéje itt először is a férfiak felé szól, azok felé, akik feleségüktől, leányaiktól, leány testvéreiktől megkövetelik az erkölcsi tisztaságot, de saját maguk abba a vendéglőbe mennek inni, mulatni, ahol másnak a felesége vagy leánya meztelenül táncol, akik kéjelegve nézik a képes újságokat, ahol mások leányai vagy felesége van mutogatva ruha nélkül, de azonnal válnának vagy kitagadnák leányukat, ha az ő képük kerülne a képes újságba Kedves férfi hallgatóim mielőtt másokat elítélnél nézz magadba, te ki vagy? De egyoldalú lennék, ha csak a férfiakról beszélnék. A háború alatt egy iskolában azt olvastam a falon: "A világ akkor lesz erkölcsileg tiszta, ha a nők teszik azzá!” Sok nő csodálkozik azon, hogy a férfiak úgy viselkednek, de öltözködésükkel, viselkedésükkel kétértelmű szavaikkal egyáltalában nem segítik elő azt, hogy a férfiak többet lássanak bennük, mint vágyaik kielégítőit. Gyermekeink nevelése igen fontos feladat. A családi nevelést a helyes nemi életre vonatkozóan nem pótolja senki és semmi, de ha a család nem törődik vele, akkor majd a “jó” barátok, a televízió, a magazinok, a könyvek elvégzik. Sok vita van ma az ifjúság nemi neveléséről és igen sok visszaélés van ezzel. Meggyőződésem, mint három gyermeknek édesapja az, hogy a gyermek nevelése ezen a téren a szülő feladata és, ha a szülő ezt nem végzi el, mások majd jól vagy rosszul, de legtöbbször károsan elfogják végezni. Szülők nem tehetjük a fejünket a homokba és nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a kérdést. Az egyháznak is fontos feladata van itt abban, hogy az ifjúságot összefogja, foglalkoztassa az egyházban, érezzék gyermekeink otthon magukat az egyházban és ne legyen idejük arra, hogy életükre káros dolgokba merüljenek. Egyházi, társadalmi vezetőink, akik annyira harcolnak, hogy Magyarok maradjunk, vajon mit tesznek gyermekeinkért. Szeretném minden család könyvtárába a bibliával együtt elhelyezni Dr. Tóth Tihamér volt veszprémi katolikus püspök ifjúsági könyveit a "Tiszta férfiúság” vagy a "Krisztus és az ifjú” című könyvét. Kísértések-