Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)

1972-11-01 / 21. szám

Vol. 64, No. 21, NOVEMBER 1, 1972 64. ÉVF., 21. SZÁM, 1972. NOVEMBER 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja "Az Evangélium Istennek hatalma" (Róma 1:16) FÖLDI BÉKESSÉG ÉS ISTENI SZERETET "Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít." (Kor. I. 8:1) VILÁG VILÁGOSSÁGA Magas állványon nyitott Biblia — Mögötte szikár gyertyaláng lobog. Ember sehol. Ez az Ige. — Ketten vannak csak: a Könyv és a Fény — Akit talán mindenki elhagyott. Ez az Ige — Világ végén talán, Vagy kezdetén, Úgy érzem most: Világ végén talán. Ez az Ige: Társtalan Fölség, fölséges Magány. Ki bírja ki? Poéta nem bírja ki, Ezt a magányt. — Csak a Világ Költője, Ki verseit a végtelenbe írja. Ez az Ige. Nem a megszokott kép. Nincsen gyülekezet. A családi kör nem üli körül. Nézd, be szikáron lángol, Félelmesen világol. Önmagának örül. Világok tornyosodtak fel Öléből S vissza világok hullanak Ölébe. S nézd: mily magára van: Még egy szerzetes sem hajol fölébe. Költő—ha egyszer minden elhagyott, S nyitott lélekkel magadra maradsz, Magadra, mint a nyitott Biblia, Magas polcon és olvasatlanul: Szövétnek légy, ki ég. Önmagának elég — S egyedül lenni Istentől tanul. Reményik Sándor I. Ritkán olvasunk Pál apostol gyü­lekezetalapítói munkásságának a ter­jedelméről és bonyolultságáról, pe­dig apostoli leveleiben sok bajra és gyarlóságra mutat rá. A gyülekezet­ben akkor is volt baj. Nem csoda. Az első keresztyén gyülekezetek nagy területen szétszórva működtek. Jeruzsálem, Szíria, Kisázsia, Görög­ország, Róma és a hagyomány szerint Spanyolországban lévő gyülekezetek bajos ügyeivel ő foglalkozott legtöb­bet. Ezeknek a szétszórtan működő gyülekezeteknek az egyike szíriai, a másika zsidó, a harmadika görög, vagy római származású tagokból állt. Minden csoportnak meg volt a maga népi hagyománya és szokása. A gyülekezetek műveltségi színvo­nala nagy mértékben különbözött. Más volt a jeruzsálemi gyülekezetek tagjainak a kultúrája, más volt a korinthusi gyülekezet élete, más volt a rómaié. Nyelvükben sem voltak egysége­sek az újszövetségi gyülekezetek. Je­ruzsálemben a héber nyelv uralko­dott. Antiókhiában görögül, Kisázsiá­­ban görögül-latinul beszéltek. A gö­rög nyelv szerencsére annyira elter­jedt volt, hogy Pál apostol minden helyen használhatta ezt a nyelvet. A köznép, otthon aligha beszélte min­denütt a görög nyelvet. Az első század keresztyén gyüle­kezeteinek a tagjai zsidó és külön­böző pogány vallás gyakorlatából tértek meg. A volt vallásból maguk­kal hoztak bizonyos szokásokat é° hitelveket. Ebben a tekintetben a zsidók első helyen álltak. A zsidók­ból lett keresztyének magukkal hozták a zsidó tanítás és gyakor­lat egy részét. Ezek között a követe­lések között volt a körülmetélkedés, a szombat megtartása, a disznóhús evésétől való tartózkodás és a zsidó ünnepek megünneplése. A pogányokból és bálványimádók­ból lett keresztyének is hoztak ma­gukkal sok olyan szokást, ami a ke­resztyéni élet zavartalan gyakorlatát akadályozta. Egyik ilyen szokás volt a bálványoknak áldozott húsból való evés. A pogányok nem égették el az egész állatot az oltáron. Amikor ök­röt áldoztak, az ökör fejét, belső ré­szeit és lábait ajánlották fel áldoza­tul, s a hús javát, a "steak"-et meg­ették a "bálvány tiszteletére”. A ke­resztyénné lett pogányok elvetették ugyan a bálványt, de nem vetették meg a jó sült húst, s közülük egyik­másik részt vett a nagy lakomán. Az ésszerűsítő kifogás úgy hangzott: nem a bálványt tiszteljük, viszont semmi vallásos szempont nem kö-NOVEMBER MÁSODIK VASÁRNAPJA IRODALMI NAP.

Next

/
Thumbnails
Contents