Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)

1972-08-01 / 15. szám

1972. augusztus 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal----Az Egyesült Államok elnöke---­a moszkvai baptista gyülekezetben MAGYARORSZÁGI | I VENDEGEINK Két hivatalos vezető testvért üd­vözölhettünk a kanadai tábori bib­liai konferencián, Bridgeporton a szövetségi közgyűlésen, valamint több amerikai magyar baptista gyü­lekezetben: Palotay Sándort, a Sza­badegyházak Tanácsának az elnökét, nejét és Laczkovszki János pester­zsébeti lelkipásztort, a Magyarorszá­gi Baptista Egyház elnökét. Fentnevezett két testvérünk az Amerikai Magyar Baptista Szövetség meghívására érkezett testvéri látoga­tásra. Laczkovszki testvér június 26-án, Palotay testvér és neje pedig június 27-én érkezett Torontóba. Ér­kezésük utáni napokban dr. Goldie testvér vezetésével meglátogattak két torontói baptista gyülekezetét és bemutatkozó látogatást tettek az egyik ontarioi kormánytagnál és Torontó város polgármesterénél. A rámái baptista táborban mind a ket­ten szóltak a magyarországi baptista munkáról, ill. bibliai előadást tar­tottak. Palotay Sándorné testvérünk szép hegedűjátékán keresztül szólt többször a magyar szívekhez. A lap záróideje sürget, s vendég testvéreink további munkájáról a következő számunkban írunk töb­bet. Annyit már most közölhetünk, hogy Palotay és Laczkovszki testvé­reink elhozták a magyarországi bap­tista testvéreink szívének a melegét. Jól esett nekünk itt Amerikában él­veznünk a testvéri kézszorításokkal közvetített óhazai krisztusi lelkese­dést és szeretetet. Két rendszerben élünk. Az egyik az egyiket, a másik a másikat tartja jónak. De amikor a két vendég test­vérünk hangsúlyozta, hogy mindnyá­jan Krisztus evangéliumának a szol­gái vagyunk, egyszerre nem éreztük a 3—4000 mértföldes távolságot és nem láttunk rendszert, csak azt ta­pasztaltuk, hogy munkatársak va­gyunk az Úrban és a szeretet köte­léke összetart. A hideg kanadai tá­jon jó volt a krisztusi szeretet suga­raiban melegedünk. Vendégtestvéreink amerikai útjá­ra és evangéliumi munkásságára kí­vánjuk az Úr áldását és megőrző ke­gyelmét. Szeretettel üdvözöljük őket. U. B. Richard Nixon az Egyesült Álla­mok elnöke és felesége május hó 28-án, vasárnap résztvettek a moszk­vai baptista gyülekezet délelőtti Istentiszteletén. Nixon elnök világra szóló államközi csúcs tanácskozás céljából utazott Moszkvába, s fel­használta a vasárnapi alkalmat, hogy meglátogassa a moszkvai baptista gyülekezetét. Nixon Quaker vallás­felekezethez tartozik. Mivel Moszk­vában csak egy protestáns gyüleke­zet van, a baptista, mint protestáns csak ebbe az egy gyülekezetbe me­hetett. Az újságok nem jelentették, hogy Nixon elnök és felesége el fog láto­gatni a baptista templomba. Mégis a szemerkező eső és a reggeli 9 órai elég korai idő ellenére a templom megtelt. Valahogyan hírét vették, hogy az Istentiszteletre magasrangú vendégek érkeznek. Az imaház bejáratánál az orosz baptista szövetség elnöke Ivanov, főtitkára Bichkov és a gyülekezet pásztora Zhidkov fogadta az ameri­kai vendégeket. Az Istentisztelet azon részén, amelyen az elnök és fe­lesége résztvettek félóráig tartott. Zhidkov lelkipásztor imája után Bichkov olvasott a Szentírásból (Ap. cs. 2:1—18.), majd Ivanov testvér tartott rövid igehirdetést a galátzia­­beliekhez írt levél 5. r. 22, 23. versé­nek a szavai alapján. Ezt a bibliai texust olyan ügyesen, rejtett célzás­sal választotta ki Ivanov, hogy nem tudjuk kinek szólt a prédikáció: Nixonéknak, vagy a Kremlin veze­tőinek. Érdemesnek tartjuk azt a szöveget itt idézni: “De a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szíves­ség, jóság, hűség, szelídség, mérték­letesség. Az ilyenek ellen nincs tör­vény." Ivanov nem hangsúlyozta ki ezt a pontot, de abban a helyzetben, ami­kor Nixon hallgatta és az orosz nép vezetői olvasták az Istentiszteletről szóló híradást, különös jelentősége volt az Igének. Mivel azon a napon pünkösd ünnepét ünnepelték, Iva­nov testvér használt a prédikációban egy szép mondatot: “Pünkösd Krisz­tus földi egyházának a tavasza." A nyolcvan tagú énekkar is szere­pelt egy kórus-művel. Az orgona azonban — éppen akkor — nem mű­ködött. Viszont az orosz baptisták lelkesen szépen énekelnek orgona nélkül is. Az Istentisztelet után a gyülekezet megajándékozta a Nixon házaspárt egy szép festménnyel. Nixon elnök pedig egy hatalmas kristályból ké­szült vázát és Nixon nevével ellátott Parker tollat adott a gyülekezetnek. A befejező énekként a gyülekezet és az elnöki házaspár együtt énekelték: Ó mily hű barátunk Jézus c. éneket. Nixon elnök gyülekezeti látogatá­sának a jelentőségét értékelni tud­juk, ha meggondoljuk, hogy ő volt az első államfő, aki valaha is meg­jelent a moszkvai baptista templom­ban. Ezt a templomot 150 évvel ez­előtt a moszkvai német evangéliumi keresztyének építették. Ebben az épületben van az orosz baptista szö­vetség központja és irodahelyisége. Ez az egyetlen moszkvai baptista imaház. A gyülekezetnek kb. 5000 tagja van, akik vasárnaponként több csoportban gyűltek össze. Orosz­országban a kormány által elismert baptista gyülekezetekhez kb. 500.000 tag tartozik. Az el nem ismertek szá­mát nem lehet tudni. 500.000-től másfél millióra becsülik. A hétmilliós orosz fővárosban nem sokan tudtak arról, hogy ott egy baptista gyülekezet van. Most, Nixon elnök látogatása után ezt is megtudta minden moszkvai polgár. A hivatalos Marx—Lenin-i kijelen­tések, hogy a vallás a tudatlan nép­nek való, hogy az a népen uralkodó réteg elnyomó eszköze, Nixon gyüle­kezeti látogatása után sok orosz pol­gár gondolatában elavult kijelentés­nek fog tűnni. Nixon mégsem lehet olyan tudatlan, és országában a val­lás nem lehet a nép elnyomás eszkö­ze, hiszen a gyülekezeteket nem a nép vezetői, hanem a nagyon is jó­zan gondolkozású nép tartja fenn. Nixon elnök látogatása tekintélyt nyújtott a moszkvai baptista gyüle­kezetnek és az oroszországi baptis­táknak. Megújult erővel és lelkese­déssel folytathatják orosz testvé­reink a missziót abban a tudatban, hogy munkájuk “nem hiábavaló az Úrban". C. T. T.

Next

/
Thumbnails
Contents