Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)
1972-12-15 / 24. szám
4. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1972. december 15. ságtól, rabságtól, nyomortól, éhségtől. Legyen ez emberek közötti kapcsolat békés, tükrözve Isten és az ember kapcsolatát, hassa át a szeretet és igazságosság. Ezt akarja egyházaitól is. Az egyházak és tagjaik sokszor eltértek a küldetéstől. Pedig Krisztus az ő gyermekeire bízta a békéltetés igéjét és szolgálatát, a szabadítás és az új teremtés beszédének hirdetését. A keresztyéneknek tudniuk kell: "újjá lett minden”, s ebből a valóságból él a világ és az emberiség már most. ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten Krisztusban megbékélt velünk és a világgal; megtisztítja és megszabadítja a bűn által megrontott emberi életet, hogy ennek hirdetésére és a békéltetés szolgálatára hívta el népét. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy gyakran vagyunk önzőek, csak magunkra vagyunk tekintettel s nem vesszük komolyan, hogy Isten Krisztusban a világot váltotta meg és békéltette meg magával; nem érzünk kellő felelősséget az emberiségért; restek vagyunk a békéltetés szolgálatában; magunk is békétlenség forrásai vagyunk. ADJUNK HÁLÁT, a keresztyén egyházak engedelmességéért az új teremtésről szóló bizonyságtételben, a békéltetés szolgálatában; szolgálatunkért az igazságtalanság, a faji megkülönböztetés, az éhség, a nyomor, háborúk és a nemzetközi feszültség ellen, a békéért, indenkiért, aki ezek érdekében tevékenykedik. Ötödik nap______Január 12. Péntek "SZERETETTEL SZOLGÁLJATOK EGYMÁSNAK” (Gál 5:13/b) Bibliai rész: És 58:6-12; Gál 5:13--26. Pál arra tanítja a gyülekezetét, hogy az ajándékba kapott szabadság nem válhatik az önzés prédájává. Tartalma, és rendeltetése a másik embernek való szolgálat. Az emberiség Isten szerinti életrendje szeretetben, egymás iránti felelősséggel, egymást szolgálva, egymásért élni. S akik ezt gyakorolják, tudják, hogy ezáltal nem szegényebb lesz valaki, hanem gazdagabb, nem veszít, hanem nyer, nem korlátok közé szorul, hanem az igazi emberi élet távlatai tárulnak fel előtte. ADJUNK HÁLÁT Isten szabadításáért, az ajándékba és szolgáló szeretetre kapott szabadságért, amely igazi tartalmat ad emberi életünknek és keresztyénségünknek; a nagyobb felelősségért, amit a gyülekezeten belül testvéreinkért és azonkívül embertársainkért hordozhatunk; hogy szeretetben szolgálhatunk, mert erre maga Isten tesz szabaddá bennünket. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy óemberünk és bűneink miatt a szabadság kísértéseket is jelent. A szabadságot félreértettük és felebarátunktól való függetlenségnek, uralkodási alkalomnak tekintettük; nem szolgáltunk szeretettel felebarátainknak és embertársainknak; nem harcoltunk eléggé az önzés és igazságtalanság ellen. KÖNYÖRÖGJÜNK a szeretet, szabadság és szolgálat leikéért, indulatáért és valóságáért életünkben; hogv embertársainkért, az emberiségért is érezzünk felelősséget és vállaljuk a szeretet szolgálatát; tudjunk az önzés ellen harcolni és a jó ügyek és képviselői mellé állani. Hatodik nap Január 13. Szombat "MINDENKIVEL SZEMBEN SZABAD ... MINDENKINEK SZOLGÁJÁVÁ” (1 Kor 9:19) Bibliai rész: Jer 34:8—11; 1 Kor 9:19—22; 10:32—33. Isten népét története során sokszor megkísértette az, hogy a szabadságra való elhívást és kiválasztást félreértse és uralkodásra próbálja felhasználni. Ennek a kísértésnek az egyház is áldozatául esett. Az egyház nem vette komolyan, hogy Krisztus követése a szolgai formát jelenti, az elesettek és kicsinyek gyámolítását. Helyette uralkodott. Isten korunkban kegyelmes ítélettel hívja és vezeti vissza egyházait a szolgálat útjára, hogy Krisztus küldetésében részesedve juttassák el mindenkihez az ő szabadító kegyelmének, jóakaratának üzenetét. ADJUNK HÁLÁT, hogy követve Krisztust, részesedhetünk a küldetésében és szolgálatában; hogy Isten szeretete, kegyelme, jóakarata és szabadítása hírnökei és eszközei lehetünk. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy gyakran megkörnyékezett bennünket a kísértés, hogy a szabadságot mindenkitől: Istentől, testvéreinktől és az emberektől való függetlenségnek értelmezzük; az egyházak uralkodni akartak és nem Krisztust követni a szolgai formában; így nem gyógyították, hanem növelték az emberi élet sebeit. KÖNYÖRÖGJÜNK áldásért a szolgálatban, a kicsinyekért és elesettekért; a szolgai forma és a szolgálat vállalásáért mindenki iránt, az egyházak útjáért; szolgálatunkért magyar népünk és társadalmunk életében és az egyházak nagy családjában. Hetedik nap Január 14. Vasárnap “AZ ISTEN FIAI DICSŐSÉGÉNEK SZABADSÁGA" (Rám 8:21) Bibliai rész: És 45:18—24; Rám 8:14—25. Isten azt tanítja, hogy az egyházak egységét nem az szolgálja, ha ki-, vagy elvonulnak a világ, a társadalom életéből, s maguknak élnek; hanem ha benne élnek ezek életében és szolgálnak azzal a szabadsággal, amelyet Isten gyermekei, mint az ő fiai tőle kaptak. így: a szolgálat szabadságában válnak Isten munkatársává annak a jó tervnek a megvalósításában, amelyet a teremtett világ javára elkezdett. Krisztusban munkál és megpecsételt, és egykor a teljességben megvalósít. ADJUNK HÁLÁT, azért az egységért, amelyet Isten a teremtésben és szabadításban ajándékozott az emberiségnek; Krisztus teste egységéért, mint az övéi egysége ígéretének hitben már most megtapasztalható valóságáért; a szolgálatban való egység ajándékáért. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, kísértésünket, hogy el akarunk különülni a világtól, hogy az egyházak sokszor nem vállalták a közösséget a világ mai állapotával, s ennek kísértése ma is megtalálható életünkben. KÖNYÖRÖGJÜNK az emberiség egységéért, az egyházak egységéért az engedelmességben és szeretetben, a közös felelősségben és szolgálatban, hogy már most ebben keressék és találják meg eljövendő teljes egységük ígéretének valóságos beteljesedését.
