Evangéliumi Hirnök, 1968 (60. évfolyam, 2-11. szám)
1968-05-15 / 10. szám
VOL. 60. No. 10. MAY 15. 1963 60. ÉVF. 10. SZÁM, 1968. MÁJUS 13. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America ------ Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja JÉZUS mondá: “De kell, hogy előbb hirdettessék az evangélium minden nép között.” (Márk 13:10.) Elmélkedésünk alapigéje a második korintusi levél első fejezetében, a 18. verstől a 20. versig van megírva és így hangzik: “Isten a tanúm, hogy a hozzátok intézett beszédünkben nem mindegy az “igen” és a “nem”. Mert az Isten Fia, Jézus Krisztus, akit közietek mi hirdettünk, — én, Szilvánus és Timotheus — nem volt majd igen, majd nem, hanem benne az "igen” valósult meg. Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igen és Ő általa ámen, az Istennek dicsőségére." Minden nemzet a maga nyelvén beszél és minden nyelvnek megvan a maga szókincse. Ez a szókincs lehet kisebb vagy nagyobb, aszerint, hogy az illető nép milyen kulturfokozatot ért el. A magyar nyelv szókincse körülbelül ötvenezer szóból áll. E tömérdek j^ientőr' ' és fontossága nem egyforma. Némelyik közülük egyértelmű és nagyjelentőségű, más szónak az értelme viszont ingadozó és nem sokra kötelez. Élő szóval lehet valamit tisztázni, vagy pedig homályba burkolni. Egy-egy kijelentés bajba keverhet, vagy megmenthet. De legyen valamelyik nyelv szókincse kicsiny, vagy nagy, álljon csak néhány száz szóból, mint a primitív néptörzseknél, vagy legyen sok ezer számú, mint a civilizált népeké, minden nyelvben van két szó, amelyek jelentőségük- és horderejűknél fogva kimagaslanak a többi közül, és ez a két szó az igen és a nem. A bíróságok ítéletében szereplő "nem” a vádlottra nézve sorsdöntő és életmentő lehet. A házasságkötéskor kijelentett "igen” egy életre szóló frigyet pecsétel meg. Igen vagy nem, e néhány betűből álló szócska számos esetben mindent, vagy semmit jelent és mint kapott válasz, néha kétségbeejt és összeroppant, vagy pedig reményt fakaszt és boldogságot vált ki. Ilyen fontos lehet egy szócska, mely az ember ajkáról hangzik el. De ennél sokkal fontosabb és százszorta nagyobb jelentőségű az isteni igen, melyről az imént olvastunk. Mennyi problémát vet fel az élet és mennyi töprengő és aggódó kérdés nyugtalanítja az ember szívét. Mi a helyes válasz ezekre, hol találunk kielégítő feleletet? A mai elmélkedésünk alapigéje rávezet. Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igen! — olvastuk Krisztus felől. Ez annyit jelent, hogy Jézus Krisztus a kegyelmes Isten igen-válasza, az ember szívének minden tépelődésére és aggódó kérdésére. Vessünk fel egy ilyen kérdést és keressünk rá választ Isten igen-jében, az Űr Jézus Krisztusban. Korunk emberisége a tudományos eredmények és technikai vívmányok korszakát éli. A kutatók és tudósok raja felhatolt a legmagasabb hegyek csúcsára és leszállt a tengerek titokzatos mélyébe. A sarkvidékek teljes felkutatásával valóra vált az emberiség egyik régi álma. Zseniális tudósok az ősanyagnak sok titkáról lefejtették a fátylat és az atom szerkezete szétbontásával félelmetes energiaforrást tártak fel. Az ember tudásszomja nem érte be ezzel. Feltárta a földünk sok titkát, felhatolt a föld atmoszférájának szédületes magasságú rétegeibe, majd azokon is áttörve, bámulatos szerkezetű gépezettel felhatolt a világűrbe. A sztratoszféra-repüléssel és műbolygókkal, majd világűr-rakétákkal a tudománynak egy új ága keletkezett: a világűr felkutatása. A materialista ember mind ezen vívmányokat a maga érdemének tudja be és részben jogosan, részben túlzottan büszkélkedik velük. De a töprengő elme mélyéből feltódul a kérdés: Mi rejlik mindez mögött? Mi van az érzékelhető anyag hátterében? Mi a természet csodálatos jelenségeinek a végső titka? És főleg, honnan, mitől, vagy kitől származik a létező világ legrejtélyesebb titka, az élet? A tudománynak minden elismerést érdemlő sok vívmánya a világproblémáknak csak egyik felét oldja meg. A tudó mán}'"'- ások tárgya az anyag, ... létező dolgoknak csak egyik részét képezi. E tény elől elzárkózni annyit jelent, mint egy csonka világnézet mellett kardoskodni. Aki azt vallja, hogy az anyagon kívül nincsen semmi, csak félszemmel szemléli a létező világot és a természetfölötti dolgokat azért nem látja, mert azok a szűkre szabott látóhatárán kívül esnek. De az igazság teljes megismerésére vágyakozó szív nem elégszik meg a féltudással és felveti a kérdést: Mi van az anyag felderíthető határán túl? Létezik valami, amit az ember, (Folytatás a 2. oldalon) AZ ISTENI IGEN
