Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1967-06-01 / 11. szám
1967. június 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5. oldal DR. KIRÁLY FERENC: EMLÉKEZÉS DR. KISS FERENC ORVOSPROFESSZORRA Budapesten, 1966. április 7-én jelentette a Magyar Távirati Iroda, hogy szerdán délután, április 6-án meghalt dr. Kiss Ferenc, Kossuth-díjas orvosprofesszor, a Budapesti orvostudományi egyetem anatómiai intézetének 27 éven át, 1934-től 1961-ig volt igazgatója. 77 évet élt. Kiss professzort a Budapesti Orvostudományi Egyetem saját halottjának tekinti. Temetése 14-én, csütörtök du. fél 4 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Kiss Professzornak úgyszólván az egész fiatalabb orvosgeneráció tanítványa volt vagy közvetlenül, vagy sok hazai és külföldi kiadást elért tankönyvei és anatómiai atlasza révén. Szinte élete utolsó pillanatáig foglalkozott tudományos kutatással és a felsőoktatás kérdéseivel. Néhány nappal halála előtt fejezte be Tájantonómia című kiváló tankönyve kiadásának sajtó alá rendezését. Munkásságának elismeréséül számos hazai és külföldi tudományos társaság tagjává választotta. 1952-ben Kossuth díjat kapott; 1959-ben és 1961-ben Munka érdemrenddel tüntették ki. Eddig a jelentés. Hivatalos és nem hivatalos újságok is közölték a nagy veszteséget. A Hazai Tudósítások című folyóirat többek között ezt írta: “Dr. Kiss Ferenc úgyszólván az egész magyar, a szülőhazában és a nagyvilágban élő orvostársadalomnak professzora volt. Munkásságának elismeréséül számos hazai éskülföldi tudományos társaság tagjává választotta... Számos monográfiát, tanulmányt, és tankönyvet publikált. Anatómiai atlasza eddig huszonhat; 2 angol, 1 bolgár, 1 cseh, 1 francia, 1 kínai, 4 magyar, 9 német 5, orosz, 2 spanyol kiadásban jelent meg. A számos országban egyetemi tankönyvként használt Anatómiai Atlaszt a Magyar tudományos Akadémia kiadója idén újabb; 2 görög, 2 német, 1 orosz, 1 szerb-horvát és 1 szlovén kiadásban publikálja.” Az első világháború után nevét ismeri a magyar tudományos világ, de a külföldi is. Nem akad ezután magyar lexikon, ahol neve ne szerepelne. Az Űj Lexikon 1936-ban így emlékezik: A szegedi (1929) majd a budapesti egyetemen (1924) az anatómia tanára s az anatómiai intézet igazgatója. Legfontosabb kutatásait az autonom idegrendszer körében végezte. Főbb művei: Tájantonómia (1922), Übed die Zusammensetzung der pepipherischen Nerven ... (1928), Anatomie medico-chirurgiale des pédicules nerveux de Tappareil viscéral (1933)." Az Üj Magyar Lexikon 1961-ben hozzáteszi még, hogy a nagy tekintélynek örvendő akadémiai cím birtokosa, az orvostudományok doktora, az angol orvosi akadémia külső tagja... Kossuth-díjas. Ez a változatos ismertetés is nagyon hiányos lenne, ha nem említenénk meg, hogy tanítványai közül — akikről tudunk —, 11 egyetemi tanár működik magyarhonban és külföldön. Könyvei több mint 200,000 példányban forognak szerte a világon. A Budapesti Orvostudományi Egyetem saját halottjának minősítette és ehhez méltóan képviseltette magát. Temetésén felvonultak a volt professzortársak, vidékről éppúgy, mint a fővárosból, felvonultak az utódok, orvosok és a hallgatók nevében is búcsúztak a nagy tudóstól. Az állami vezetés valóban szépen emlékezett meg. Szinte mindenki érezte, hogy e férfiú temetésén egy társadalom búcsúzik és zokog. Ezek az adatok híven igazolják a magyar tudományos és társadalmi életben betöltött nagy jelentőségét. Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor és volt dékán temetésén ott voltak nemcsak tisztelői, hanem búcsút vettek tőle azok is, akiket szíve utolsó dobbanásáig szeretett, akiknek szívét ajándékozta, és akik cserébe szívüket adták, a hívők. És ez kényszerít ellenállhatatlan erővel, hálával, hogy mi is, baptista hívők, emlékezzünk ... Szomorú, nagyon is bánatos kötelesség. De ismerjük meg közelebbről ... Kiss Ferenc 1889-ben Nagyszalontán született. Rokonságát faluja nagy szülöttjével, Arany Jánossal, büszkén vallotta. A nagyszülők háza egymás mellett állt. Még büszkébb volt, hogy Kornya Mihály is ott látott napvilágot. Református, magyar család sarja. Ősei verekedtek tatárral, törökkel és évszázadokon keresztül a katolikus Habsburg-zsoldosokkal. Igazi hajdú ivadék. Ezt a szívósságot, keménysége, az elnyomottakért, azok szabadságáért rendületlenül küzdő igazságszeretetét örökölte. Apja kis szőlő, gyümölcstermelő paraszt, kevés földdel, sok gonddal. Rokonsága, ezek a tősgyökeres magyar parasztok még ma is ott élnek az ősök földjén. Szüleiről, a bibliás parasztokról mindenkor nagy szeretettel beszélt. Tőlük örökölte az 1902-ben nyomtatott nagyváradi Biblia iránti tiszteletét, szeretetét. Ezt a Bibliát főleg téli estéken nagy áhítattal vette körül a család. E környezetből hozta magával az egyszerű parasztok iránti szeretetét, zamatos, bihari nyelvjárását, ami nem gátolta meg később, hogy németül, franciául és angolul is hirdesse Isten Igéjét. Középiskoláit Székelyudvarhelyen, Kolozsvárott pedig orvosi tanulmányait végezte az 1908 és 1913 közötti években. Erdély fővárosában tanársegéd az anatómiai tanszéken. 1917-ig működött ott. Ebben az időben ismerte és szerette meg igazán Erdélyt. Itt az ország kellős közepén. Jól ismerte történelmét. Szerette, magáénak vallotta. Keményen bírálta könnyelmű fejedelmeit. Erdély bukásának okát II. Rákóczi Györgyre hárítja. Ez a fejedelem nyomta el a puritánok erdélyi ágát. Könyörtelen maradt édesanyjával, Lórántffy Zsuzsannával szemben is, aki a puritánok legfőbb támasza volt. A fejedelem szerencsétlen lengyelországi hadjárata, Isten figyelmeztető ujja történelmünkben. (Folytatás a 6. oldalon)
