Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1967-02-01 / 3. szám
1967. február 1. Evangéliumi Hírnök 5. oldal Női konf. elnöke: Bányai Sándorné Pénztáros: Mrs. Elizabeth Haydn Aleluök: Németh Lajosné Rovatvezető: Szerencsy Mária, 105 Demott Lane, Somerset, N. J. Vándorok... Nők rovata Utazás közben fiatal diáklány ült mellettem, nagyobb és apróbb csomagokkal megterhelve. Mikor csomagját kibontotta, diáktársa felé fordulva kihangsúlyozta: “Édesanyám adta útravalónak!" Minden élő ember élete utazás... bölcsőtől a sírig, kinek-kinek menynyi időt ad kegyelméből a Mindenható! A mögöttünk levő esztendővel is, Isten minden teremtményének földi élete egy évvel közelebb jutott a befejezéshez. Az évszámok — mint mérföldkövek az útszélen — jelzik, meddig jutottunk el idáig Isten kegyelméből, de egyet fenntartott az Ő bölcsessége magának, hogy meddig juthatunk el. Az Úr Jézus földi élete is csupa vándorlás, utazás volt. Betlehemből Egyiptomba, majd Názáretbe, Kapernaum, Bethánia... minderről így ír Lukács evangélista: “Ö jár vala városonként, falunként, prédikálván” (Lukács 8:1.) "Csak vándorok vagyunk ..." sokszor felsóhajtott lelkünk az énekíróval együtt és még és még sóhaj is felszakadt ajkainkról, mert nehéz az út. Nehéz, mert sok-sok terhet cipelünk magunkkal. Súlyos a tarisznya vállainkon. Az 1967-es mérföldkőnél üljünk le egy kicsit megpihenni s közben nézzük meg, mitől olyan súlyos a tarisznyánk. Mi az, ami megnehezíti utunkat, ami sokszor elviselhetetlenné teszi vándorlásunkat? Tele van gonddal a tarisznya; mert nem vetettem az Úrra terhemet! Már hogyne lenne súlyos teher, mikor segítség nélkül csak magam akarom cipelni. Mennyi keserűséget találtam, meg sok-sok csalódást! Mert emberekben bíztam! Megfeledkeztem csak Ő reá tekinteni! Neheztelést is találtam, megbántottságot, ami komorrá, lehangolttá tette utamat s nem tudtam énekszóval, vígan vándorolni... s titokban még a könnyem is kicsordult, mert nem gondoltam Ő reá, hogy értem mennyit tűrt el, és hányszor bántottam meg szerető szívét annak, Aki értem életét is kész volt feláldozni. Megálltam és visszanéztem... kerestem emlékeim között, valami biztatót, valami fényességet a még előttem álló, sötétnek látszó vándorútra. Üjjongtam, amikor lélekben megláttam azt az otthont, ahol Isten békessége, szeretete betöltötte a légkört, ahol olyan őszinte szívvel együtt tudunk imádkozni... Visszanéztem ... láttam egy halk, csendesen szolgáló édesanyát... minden lépése mint angyali szárnysuhogás, s úgy átfogta telkemet bensejének csendje, békessége ... Emlékeim közt találtam egy feledhetetlen imaórát, ahol éreztem a Lé(Folytatás a 3. oldalról) Mi is a Biblia? A Biblia kinyilatkoztatja Isten gondolatát; az ember állapotát elesettségében és megmutatja az utat vissza az Istenhez. A Biblia összetör, ha gőgös vagy; felemel, ha csüggedsz; bátorít, ha félsz; vigasztal, ha szomorú vagy. A Biblia utat mutat földi életedben, ihlet egy szentebb életre; előkészít az örökkévalóságra ... Minél többet olvasod naponta a Bibliát, annál áldottab lesz életed ... Járj Istennel a te Bibliáddal; egykor így Isten magához vesz mint Énokot... Kora reggeli órákban pillanatok alatt tűz borította el egy New York belterületén levő bérpalota egyik lakását. A család minden tagja kisebbnagyobb égési sebekkel kiszaladt az égő lakásból, csak egy 11 éves lányka maradt bentrekedve az egyik szobában. A leányka jobboldalán fal, baloldalán fal, mögötte fal és előtte fal, melyben egy ajtó állt, de az már kílek jelenlétét! Milyen felemelő, menvnyei érzés volt! Találtam testvéreket, akik nem szűnnek meg áldozni, munkálkodni, akikben még ég a felelősség embertársaik iránt. Láttam megtört szívű édesapát, aki hálás szívvel emlékezett meg Isten ígéretéről: ". . hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek..." (I. Kor. 10:13.) Nem tudnék vándorutamon tovább menni, ha nem lennének értem imádkozó testvéreim és nem lennének oly térdek, akik nem hajoltak meg a Baál előtt. Aztán útravalót is kaptam az én Uramtól: "Ne félj, csak higgy!” — hangzik felém az Ige s ez a biztatás fényt vetít vándorútamra, megmutatja a lehetőséget a győzelemre, mert a hit Őbenne biztos győzelem! Uram, óh add, ha vándorútam majd végetér, itt a borúban, Elérjek Hozzád S Te fényes orcád Hadd lássam én. vülről égett. A leányka ismerte a Bibliát. Gondolatába ez az Ige ötlődött: "Hívj engem segítségül a te nyomorúságod idején és én megszabadítalak téged." Aranymondat volt ez és a kislány jól megtanulta... És most letérdelve kiáltotta: “Ür Jézus, ne hagyj elégni a lángok között! Ür Jézus, ments meg engem!” Két tűzoltó rohant keresztül az égő lakáson; a leányka kiáltását meghallották és kimentették az égő lakásból... Látjátok, mit jelent a Biblia ismerete? ... Testvéreim, ha eddig nem olvastátok a Bibliát naponta; olvassátok és tanításait tartsátok meg ezután; akkor boldog lesz már itt e földön életetek és egykor az örök üdvösség vár reátok a mennyek országában. Ámen. AZ OLYAN EGYÉN, aki nem megtért, hanem csak eltért, rendszerint álszenteskedő. (Vilhelm Mlaviaara) ’4 BiM Fülöp Árpád angol nyelvű igehirdetésének rövidített fordítása
