Evangéliumi Hirnök, 1966 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1966-01-15 / 2. szám

2-IK OLDAL

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK

I960, január 15.

LEVÉL EGY ÉLETÉVEL ELÉGEDETLEN, DE TELJESEN ÁTADOTT ÉLETET KÍVÁNÓ HÍVŐNEK ...

nem kellene anny.i sok álmatlan éjszakát átvírasztani. A rólunk gondoskodó menynyei Atyánkat is megtisztelnénk a benne vetett bizodalommal és Ígéretére való támaszkodásainkkal. Aggodalmaskodásainkkal soha nem fogjuk elérni azt, hogy az O végzése szekerének kerekei letérjenek pályájukról azért, hogy a mi kívánságainkkal találkozzanak.

Azzal is bizonyítja mennyei Atyánk rólunk való gondoskodását, hogy Jézus személyében egy páratlan vezetőt küldött ihozzánk, aki az élet sötét s viharos éjszakáin át vezessen bennünket. Ö elibünk áll és kiáltja: "Jöjjetek hozzám mindnyájan!" "Én vagyok a világ világossága: Aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága!"

Ebben a csodálatos vezetésben is az a feltűnő, Jézus nem világítja meg előttünk az egész utat egyszerre, hanem csak egy olyan távlatba, amennyire O előttünk halad. Isten emberi fenséges alakjával mindig elfedi előttünk a jövőt. Célja az, hogy szemeink csak addig lássanak, ahol Ö van. S amikor addig elértünk, akkor ismét tovább, de úgy, hogy mindig láthassuk Őt.

így van a mindennapi életben is. Kocsinknak lámpái nem világítják meg előttünk egyszerre azt az utat, amelyen végig akarunk menni, hanem csak nagyon rövid távolságra, de aztán tovább, egész a kitűzött célig.

Bízzuk magunkat a gondviselő Istenre és járjunk Jézussal minden nap s Ö addig vezet, amig el nem érünk abba az országba, ahol azt mondja majd nekünk: "A te napod többé nem száll alá".

Isten legyen velünk Krisztusért.

M. A.

CSILLAGOS ÉG ALATT

Jajok és zajok

bús gyermeke, ember...

Egyedül vagyok.

Hallgat az este és nézem a csillagot, rendet keresve.

Itt a világon

lenn, annyi a zűrzavar.

Sehol se látom.

Ó, megvan, ott van !

Ragyog fejem felett a csillagokban.

Azon a renden

mig ámulva békülök,

nagy csend lessz bennem. T. E.

Kedves Testvérem !

Az a tény, hogy testvérem teljesen kiszolgáltatott életet kíván, már az első fontos lépés, ill. döntés. Hogy a fejlődés miért nem megy gyorsabban? Azt így messziről nehéz megállapítani.

Magamról csak annyit mondhatok, hogy az én szívemben is ott volt a vágy sokáig, hogy egészen az Úrnak éljek, és Ő az Ő saját akarata szerint használja életemet, ott» és úgy, ahogy eredetileg tervezte, de mégsem láttam életem határozott célját, sem azt, hogy Uram valamilyen formában is használna. Évek múitán jöttem rá arra, hogy bár döntöttem Krisztus mellett és vállaltam, hogy csakis az O útján akarok járni, mégis nagy ismeret-hiányban, hithiányban szenvedtem. T. i. nem fogtam fel, hogy kérésemre bűneim valóban teljesen eltöröltettek, nem fogtam fei, hogy Jézus valósággal szívemben van és onnan nem megy ki még akkor sem ha vétkezem, csupán telj-hatalmát veszti el életem felett, s nem fogtam fel, hogy mivel hiszek Jézus Krisztusban, mint az Isten Fiában és vérének áldozatában, így ÖRÖK ÜDVÖSSÉGEM VAN! (I. Ján. 5:13) Csak életforma mellett döntöttem és nem fogtam fel az ezzel járó értékes előbb említett következményeket.

Azonban, amikor egy testvérem a Bibliából bebizonyította, hogy kérésemre bűnöm megbocsájtatott (I. Ján. 1:19), Jézus szívembe jött (Jel. 3:20) és ki nem megy (I. Pét. 1:15/a), mert hisz Ő nem csak Megváltó, hanem MEGTARTÓ IS, és hogy örök ÜDVÖSSÉGEM VAN, akkor megváltozott egész életem! Az üdvösség feletti öröm, bizonyosság és békesség, mely számomra azt jelentette, hogy nincs mit félnem a halál utáni állapottól, nagy fordulatot jelentett élelemben. T. i. annyira örültem ennek a kegyelemnek, hogy arra vágytam, hogy ezt az örömhírt másnak is elmondhassam, úgy hogy ők is elfogadják Krisztust és az örök élet részeseivé legyenek. (Nem csak eredménytelenül elmondani). Újra bizonyságtételek, olvasottak és az IGE alapján megértettem, hogy "ÉN" nem vagyok képes úgy bizonyságot tenni, hogy annak alapján emberek Jézushoz jöjjenek, erre csak a Szent Lélek képes. A Szent Léleknek kell szólni, kigondolni a mondanivalót és meggyőzni az elveszettet. Bár megtéréssel a Szent Lélek bejött életembe, mégis teljes uralmat akkor még nem nyert. így most' megértettem, hogy győzelmes lélekmentő élet titka az, hogy életemet a Szent Lélek teljes uralma alá helyezzem. Azaz döntenem kellett a hivő életben, hogy most testemet, agyamat1, időmet, szívemet, kezemet, pénzemet, vágyaimat, terveimet, mindenemet az Ö uralma alá helyezem, hogy Ő megtisztítson és használjon a JÉZUS KRISZTUS DICSŐSÉGÉRE. (A Szent Lélek Jézust dicsőíti). Ezt megtettem, s kértem erejét, mert ezen az úlon van sok lemondás, de kibeszél hetetlen öröm is, melyet senki más nem élvezhet, csak az odaszánt életű hivő. Ezután ill. ettől kezdve a Szent Lélek az Igéből és más úton egyenként felfedte és most is felfedi bűneimet, nyomorúságaimat, melyek a lélekmentő élet akadályai. Szabad volt és szabad most is egyenként dönteni a megítélt bűnök letevése mellett az Ő erejét igényelve. Ugyanakkor, mivel Övé volt a nyelvem, agyam stb., elkezdett használni, és azt vettem észre, hogy amikor csak annyit mondtam el, ami velem történt, csak azokat az igéket idéztem, amelyek engem meggyőztek; emberek felfigyeltek és ugyanolyan újjászületésen, üdvbizonyosság, bűnbocsánat elnyerésen mentek át, mint én. Tudtam, hogy nem "ÉN" végeztem el ezt életükben, mert akkor előző életemben is történhettek volna ilyen csodák, azonban most az agyamat nyelvemet stb. használó Szent Lélek szólt és győzte meg az elveszetteket.

Életemben, mint említettem a megítélés még most is tart és tartani fog míg élek. (Megszenfeiődés folyamata). Szabad letenni egyenként minden bűnt az Ő segítségével. Ha azonban valamikor valamelyik bűnt, vagy kedvenc foglalkozást, szórakozást stb. kedvesebbnek tartanák annál, semhogy letegyem, akkor megfosztanám a Szent Lelket teljes uralmától. Nem megy ki életemből, csak nem uralkodik és nem használ. Azonnal elmenne a Lélek öröme, s ebben a keserves, nyomoréit, sínylődő hivő életben nem lenne más megoldás számomra, mint csökönyösségemet megbánva, bocsánatot kérve, bűntől megválva újra trónra helyezni a trónfosztott Szent Lélek Istent, hogy feltétel nélkül uralkodhasson életemben, testem felett és általam.

Nem kívánok azonban soha a magam útján járni, nem szeretnék valamihez jobban ragaszkodni, mint Krisztushoz, mert tudom, hogy akkor megszakad közöttünk az élő kapcsolat, megszűnik örömem, meg