Evangéliumi Hirnök, 1966 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1966-01-15 / 2. szám

VOLUME 58, JANUAR 15, 1966 No. 2. szóm — I960, január 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America JÉZUS monda: “De előbb hirdettetnie kell az evangé-As Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja Huninak minden pogány népek között.” (Márk 13:10.) ISTEN GONDOSKODIK RÓLUNK Szabolcsba Mihály: NEHÉZ IDŐKBEN De jó hinni most az erős Istenben Szent bizonyossággal, örök rendü­letlen. Tudni, hogy mindig az Ő szeme vi­gyáz ránk, Ha százszor a halál útain is járnánk, S akaratja nélkül világokon végig Semmi sem történik. * * * De jó is hinni most és bízni ma­gunkban. Tudni, hogy lessz jövőnk, mert hi­vatásunk van Jövendő századok békés versenyé­ben ... S hogy SZÁM VAGYUNK ISTEN nagy SZÁMVETÉSÉBEN Szüksége lehet még — próbásabb napokba’ — Ránk, hű magyarokra. * * * Isten ki gyakorta lehajoltál hozzánk, Légy velünk, hogy bízvást nézhes­sünk előre Az örök jövőbe ! AZ IMA KÖVÉN Szavakból építsek éneket mikor a szavak csak simított kövek? A hang is bár röppen mint a madár, lehet, hogy pára csak, ha célhoz ér. Értelmem bizonytalan, mint a gyermek lépte. A többet keresem, magamnak elégtelen: térden járok, az ima kövén. Cser László "Áldott legyen az Úr! Napról-napra gon­doskodik rólunk a mi szabadításunk Iste­ne!" Zsol. 68:20. Kedves Testvéreim! Jöjjetek velem a Szentige mezejére lel­ki kalászokat szedegetni. Nagy szükségünk lesz erre ebben az esztendőben. Harco­kat kell végig kűzdenünk, melyeket szürke szárnyai alatt takargat a jövő. Megpróbál­tatásokat kell kiállanunk, amelyektől meg­rémülnénk, ha mostan megláthatnánk. Bá­natokat kell elviselni, amelyeknek fájdal­mai alatt összeroskadnánk ma. De meny­nyire jó a mi mennyei Atyánk, aki ha el­lenálló képességét meghaladó anyagot önt is cserép edényünkbe, olyan mennyi­ségben önti bele, hogy az edény dacol­hasson annak erejével. Nem állunk szemben egyszerre évekkel, hónapokkal és hetekkel, hanem csak nap­ról-napra. De aki a holnapot nem Ígéri, hanem csak a mát adja, gondoskodik ar­ról is, hogy egy nap harcainak küzdésé­hez megadja a szükséges erőt is. Egy nap csak egy napnak a múnkájót végezhetjük el. Egy napnak a terhét hordozhatjuk, Egy napnak a bánatát viselhetjük. Sem szellemi, sem fizikai erő nem hal­mozódik fel bennünk egy egész életre, ha­nem tartalékolva van mennyei Atyánknál annyi, amivel szíveinket és kezeinket meg­töltse nap-nap után. Példa erre a pusztai mannahúllás is. Naponta adta Isten, hogy éreztesse a néppel tőle való függését. De jó volt azért is, mert nem kellett éléskam­rákat építeni. Nem terhelte őket, amikor tovább kellett menni. Leikeiket pedig köz­vetlen mondott beszédeivel táplálta >ten. Mennyivel könnyebb volna a mi életünk is, ha nem volnánk tehetetlenek. Ami pe­dig lelki tárházunkat illeti, sokkal gazda­gabbak vagyunk mint ők voltak. Gazda­gabbak vagyunk négy Evangéliummal, Egy Apostolok cselekedeteiről írott könyv­vel, Huszonegy apostoli levélnek tartalmá­val és egy a múlt, jelen, jövő eseményei­nek és a Mennyország szépségének leírá­sáról való könyvvel. Ezeknek tartalmát naponta adja nekünk Atyánk anélkül, hogy ennek csak kicsinyke híja is mutat­kozna. A baj az, hogy. ennek az éléskam­rának tartalmát csak beelmézzük de nem merjük gyakorolni. Beiratkoztunk az új­­testamentomi iskolába és diplomázás nél­kül tanulunk benne évtizedeken keresztül. De miért? kérdezzük csodálkozással. Nem jól számláljuk napjainkat és nem jutunk bölcs szívhez s így rósz matematikusok va­gyunk? Kifogás alá esik építészeti osztály­zatunk? Nem jól építjük lelki házunkat? Elégtelen földrajzi ismeretünk? Nem ta­láljuk a mennyei városba vezető utat? Vagy azt a forást, amelyben meg kellene tisztuljunk, hogy oda mehessünk? Nem va­gyunk jó asztrológusok? Nem tudjuk az égi jelekből megállapítani az utolsó idők elérkezését? Nem vagyunk jó geológusok és a föld lökéseiből nem tudjuk megálla­pítani a krisztusi jövendölések teljesedé­seit? 0 nem! A baj ott van, hogy nem ta­nuljuk meg: "NE AGGODALMASKODJA­TOK... A HOLNAP FELŐL, ELÉG MINDEN NAPNAK A MAGA BAJA". Minden napi kenyeret kérünk reggel s mire a nap leál­­dozik, szeretnénk még unokáink jövőjét is biztosítani. Pedig arra vagyunk felszólít­va: Ha eledelünk és ruházatunk van elé­gedjünk meg. Minden gondotokat Öreá vessétek, mert neki gondja van reátok — kiáltja felénk Péter apostol. Ezek azok, amiket csak jól beelmézünk, de nem visszük át a gyakorlatba s így nem tudjuk letenni a vizsgát. Pedig ha ezeket gyakorolnánk,

Next

/
Thumbnails
Contents