Evangéliumi Hirnök, 1966 (58. évfolyam, 1-24. szám)
1966-02-15 / 4. szám
6-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1956. február 15. ÉV ELEJÉN Ruhája köd, kendője dér Utcánkba könnyesen betér Két néma vándor: Január, Február. A lépcsőnk alján nesztelen megül... Csönd van. A beszéd elhalt itt belül, Gyors ketyegéssel, lázas érverésként Csupán az óra jár. Mig elszökik perc, perc mögött, Hozzám lopózilc az újévi köd S jelenné vált jövendőnk felett Látok roppant kérdőjelet, Mit elmém meg nem ért. Benne ezer “Honnan? ... Hová?... Miért?”.. . A csöndbe halkan zizzen most bele A karácsonyfa lepergő levele. Csillogó ága szárazzá fakult. Messziről, mintha válasz hangzanék: “Kóróvá foszlik lám a tarka múlt. A jelen: hűtlen percek elfutása, Levélhullásban alápergő élet. S a jövendő: a közelgő ítélet. Mert egyszer minden futás véget ér. Megáll a szív, kihűl a vér, Lomb nem zizeg és nem ketyeg az óra. Felharsan a vitás világ fölött — Ronggyá tépve a kétkedő ködöt — Az arkangyal riadója.” Az óra jár, a percek csak peregnek. És folytatása jő az üzenetnek: “Halad az év, tavasz jő, s újra nyár. Még hajt a lomb, Isten törvénye vár. Bűnbánó szívre nem száll átok, Felel, mielőtt még kiáltanátok!” Az óra jár, de mintha ütemében Most Isten szívverését hallanám... És odaomlok irgalmas karodba, Én mennyei Atyám! Dr. KIRÁLY FERENC LEVELE VÉR TESTVÉRHEZ Drága Vér Testvérék az Úrban ! Nagy hálaadással és köszönettel vettem szeptember 2-án írt levelét. És itt mindjárt egy érdekes tényre kívánok kitérni. A- mikor emberektől levelet kapunk, még mielőtt a levelet felbontjuk, már előre remegünk, vagy örülünk. Ezt egyszerűen az író személye okozza. Megfigyeltem magam. Amikor Vér tv. hosszúkás levélborítékját megpillantom postánk között (mert ez naponként nagyon is vaskos) félretolok mindent és kezdem ezen. Hát miért? Mert ezek a Vér levelek nekem még mindenkor csak nagy örömet és boldogságot hoztak. Micsoda áldás, hogy az Úr nekünk ilyen testvéreket ajándékoz. Úgy érzem az én ősz testvéreim közelében, mintha valami nagy veszélyben a biztonságot jelentő épület. Mintha az Úr védőpajzsát tartanák ezek az idősebb testvérek. Úgy érzem magam, amint Thimótheus Pál közelében. . . Én nem vagyok híve, hogy embereknek hízelegjünk. Nem is tettem és nem is teszem soha. Falusi paraszt gyermekként, vasárnapi iskolában nőttem és ott nem igen tanultunk urizálni. De a szívem, a becsületem diktálja, hivő testvéreinkért legyetek hálásak. És itt úgy örülök, hogy Ismét a Vér tv. az elnök. Legyen áldott az Úr érte! Jól tudom, hogy mig Vér tv. kezeit emelni tudja, nem lesz baj a magyar baptista missziónk frontján. Hát legyenek is ezek a kezek erősek. Imára kulcsolni és áldani. Én nagyon kritikusan figyelem az életet. Hisz történész a szakmám. És én soha Vér tv.-t nem láttam, de úgy érzem, nagyon is ismerem. Ismerem az Evangéliumi Hírnök hasábjain, elbeszélésekből, leveleiből. Olvasom a menháztámogatóinak szürke szerény névsorában. Ez nekem sokat mond. És itt és ezért az a nagy szeretet, amivel a testvért körül kell vennem. Példaképemet látom Vér tv. körül. Áldja meg új elnökségét az Úr gazdagon !..... Király Testvér leveléből ennek a résznek leközlését mi kértük Vér testvértől. M. A. A Keresztyén ember hivatása Isten arra hívta el gyermekeit, hogy Krisztust képviseljék itt ezen a földön. A- hogy Krisztus kinyilatkoztatta nekünk az Atya személyét, úgy kell nekünk is Krisztust kinyilatkoztatnunk a világnak, mely nem ismeri irgalommal teljesen szeretetét. A keresztyének hivatása az, hogy a mennyfelé vezető úton a világosság hordozói legyenek és ezáltal Krisztusról és szolgálatáról az emberek helyes fogalmat nyerjenek. Mert sokan tévesen képzelik el Krisztus jellemét és életét. Azt képzelik, hogy életében nem volt melegség és napfény, hogy minden csak komor, szigorú és örömtelen volt s azt hiszik, hogy a keresztyén életforma is ehhez hasonló. Bár Üdvözítőnk tényleg a fájdalmak embere volt, mert ismerte a gondot és szomorúságot, hiszen szíve hányszor megesett minden emberi nyomorúság előtt, kedélye azonban nem volt nyomott, inkább béke, nyugalom és derű ömlött el rajta. S azok, akik Őt mintaképül választják, a tiszta és komoly célok felé lesz vonzódásuk és többé nem találnak örömet hangos mulatozásokban és nyers tréfákban. Lassan átformálódnak és az öröm fénye nem hervad el arcukon. Embertársaink szeretetlen, rosszakaratú eljárásai csak irgalmat és megbocsájtást váltanak ki belőlük és önmagukon gyakorolják az alázatosságot. Gyönyörű jellemvonás, melyet Istennek ereje formálhat ki rajtunk, uralkodva emberi gyengeségeink felett. És így iátják meg a hitetlen emberek is rajtunk keresztül Isten boldog világát, ahová öröm tartozni. Dr. Kovács Vilmosné HITPRÓBÁK HÁZASSÁGBAN ÉS HÁZASSÁGON KÍVÜL Dr. Haraszti Sándor neve nem ismeretlen a hivő magyarság körében. Akik némileg is összeköttetésben állottak az óhazai testvériséggel, ismerik őt már évtizedek óta. Hallotttak, olvastak áldásos igehirdetéseiről, Írásairól. Dr. Haraszti Sándor többféle talentummal megáldott férfiú. Orvos, író, tanár és lelkipásztor. Eljövetele előtt Budapesten orvosi praxist folytatott, a teológiai szemináriumban tan'tott; a különféle lapokban állandóan írt és lelkipásztora volt előbb az újpesti, majd az első budapesti baptista (Wesselényi-utca) gyülekezetnek. Az Egyesült Államokba érkezése után itt folytatja, amit az óhazában abbahagyott. Bár itt jelenleg nincs gyülekezete, de prédikál, tanít, orvosi praxist folytat és ír. Most egy rendkívül érdekességű és mindenki részére fontos könyve jelent meg Németországban, a Magyar Baptista Irodalmi Kiadó kiadásában. (A könyv felelős kiadója: Dr. Király Ferenc.) A könyv címe: Hitpróbák házaságban és házasságon kívül A könyv a kiadó előszavával kezdődik, majd az író tanulmányával folytatódik és ezek után következik a roppant nagyfontosságú téma tárgyalása az alábbi címekkel egyes tanulmányok előtt: 1. Testi alkalmatlanság, 2. Áldozatvállalásból nem házasodik, 3. Későn házasodok. Második fejezet: 1. Hivő és nem hivő fél házassága 2. Az elválás kérdése. 3. Mit tegyen a gyülekezet, ha valame-
