Evangéliumi Hirnök, 1966 (58. évfolyam, 1-24. szám)
1966-02-01 / 3. szám
VOLUME 58, FEBRUAR 1, 1966 No. 3. szám — 1966. február 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America JÉZUS monda: “De előbb hirdettetnie kell az evangé-Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja liumnak minden pogány népek között.” (Márk 13:10.) ERŐ NÉLKÜLI VALLÁS Csel. 18:24, 19:7. Igénk először egy emberről, Apolósról, aztán 12 emberről beszél, akik csak keresztelő János keresztségét ismerték. Ápolást — aki egy igen bölcs és tehetséges szónok volt — Akvilla és Priszcilla tanította a mélyebb isteni ismeretre, a 12-nek pedig Pál apostol hívta fel a figyelmét arra, hogy nem elég csak megkeresztelkedni. Szentlélekre van szükség. Jézus azt ígérte tanítványainak: "Vesztek erőt, minek utána a Szentlélek eljön reátok. Az itt említett emberek vallásosak voltak (talán baptisták) de mivel Szentlélek nélkül nincs erő, vallásuk erőnélküli volt. Mi teszi a vallást erőssé, Az, hogy valaki jó akar lenni s bizonyos szabályok szerint akar élni? Ez mind fontos, de ez még nem erő. Amíg abba bízik az ember amit ő tesz, nagyon gyenge, de ha Isten cselekedeteibe és ígéreteibe bízik, akkor lesz erős. Mi az ami erőt önt a vallásba? I. AZ ISTEN LÉTEZÉSÉRŐL VALÓ MEGGYŐZŐDÉS. Enélkül a tudat nélkül hiába igyekszik az ember akár mennyi jóra, vallása erőtlen. Vallásunknak az a tudat ád erőt, hogy Isten létezik és Ö a mi Atyánk, “És mivel Énókh Istennel járt; eltűnt, mert Isten magához vette.” (Móz. I. 5 :24.) Mózes első könyve ötödik fejezete ismerteti velünk Ádám utódainak névsorát. Megkezdi Séthtel és befejezi Nóé fiaival, de mindről ugyan az van írva: élt, családot alapított s meghalt. Egyedül Énókh volt, aki kívül eset ennek a természeti töraki teremtett, megtart, segít, szeret, gondoz, megment és megbocsát. Mivel Istent csak az Ő Lelke által ismerhetjük, feltétlen szükségünk van a Lélekre, ,hogy erőt adjon vallásunkba. Nagyon sok vallásos egyén van Isten nélkül és így erő nélkül is. II. A JÉZUS KRISZTUSBA VETETT HIT. Ezt Ápolás csak aztán prédikálta, miután hitt benne és útaira meg lett tanítva. Előzetesen csak a János keresztségét ismerte s bizonyára arról is beszélt. A büntetés és halálfélelem, erőtlenné teszi az embert. Jézus ezektől megszabadította az embert s akik ezt hiszik, azoknak vallásuk erős. III. ÉLETÜNK VEZETÉSÉNEK A KRISZTUSRA BÍZÁSA. Az élet ma igen bizonytalan. Nem tudjúk, mikor lobban fel az egész világ. Ez sok erőtlent arra visz, hogy gondatlanul éljen a bűnben. Mert mit ér az élet — mondják. De akiket Isten irányít, azok erősek és tudják, hogy akár élnek, akár halnak, az Úr tulajdonai. A te vallásod erős? Molnár B. vénynek határain azért, mert minden napi életében is kimagaslott azok közül. Ő Istennel volt, amikor a többi egymás társaságát kereste. Őt az Isten veleléte elégítette ki, amig mások üresnek találtak egy ilyen társalgást, ő nem alkalmazkodott az Isten társaságába beilleszkedni, mert nem is érdekelte és nem is ismert más társaságot. Házas életével járó család alapítása, nem egy buja ömlengés volt, hanem szent abban a tudatl an, hogy azzal tartozik Istennek, a társadalomnak és magának... Ő meg volt győződve arról, hogy Isten az ő hatalmában mindenek fölött áll, bölcsességben utolérhetetlen és nem kutat a titkok mélységeiben ... Ezen isteni tulajdonságok felismerésében választotta örök barátnak, állandó utitársnak Istent. MIKOR KEZDJÜK EL AZ ISTENNEL VALÓ JÁRÁST? Egy bizonyos ideig másnak a vezetése alatt vagyunk, akit általában ‘szülő”-nek nevezünk, akinek, vagy akiknek jó belátásuk szerint kell haladnunk, de csak egy ideig és aztán egyénileg kell határozni abban, hogy kinek az útain járjunk. A jó Isten útja az egyedüli biztos és annyira jó, mint maga a Tulajdonos. Igazak az Úrnak útjai és az igazak járnak azokon — írja Hóseás próféta. Illő tehát, hogy a megigazítottak ezen az úton járjanak. Az csak természetes, hogy feltételekkel találjuk szembe magunkat s az első az, hogy azon az úton kell menjünk, amelyen Ö vezet. Nem mindig tetszik ez nekünk, de csak azért, mert nemismerjük, a jövőt, amelynek káros következményei elkerülése végett, kerülő útakon vezet bennünket Isten, vagy sok esetben megállít egy időre, hogy az előttünk levő veszély átvonuljon anélkül, hogy kárt tegyen bennünk. Aztán vigyázzunk arra is, hogy ne mi, hanem Ő fogja a mi kezünket. Ellenkező esetben az első botlásnál elesünk, mint a kisgyermek, ha gyenge ujjaival ő fogja a felnőtt kezét. Asáf afeletti örömében új jón-Hogy lehet a jó Istennel járni?