Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)
1965-01-01 / 1. szám
1965. január 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5-IK OLDAL kai több ember él kettős színei. Ezek azok, akik vasárnap egy, vagy két órát a templomban időznek és a többi időt a világ bűnös élvezetével töltik. Félig a Sátánnak és félig Istennek akarnak szolgálni. Jézus megmondotta: I\em lehet lelkileg két úrnak szolgálni (Máté 6:24.), de mégis milliók veszik azt a kockázatot, ami borzasztó veszélyes. Jakab apostol azért mondotta ezt: “Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez és Ö közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket ti bűnösök és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek." (Jak. 4:7-0.) Isten ezt mondja: “Adjad szerelmes fiam a te szívedet nekem...” (Péld. 23:26.) Ö nem fél szívet, hanem egész szívet akar. Ha nem tudjuk odaadni szívünket, vagy életünket egészen; egyáltalán nem fogadhatja el a mi szolgálatunkat. NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy Mária 105 Demott Lane, Somerset, N. J. Női konf. elnöke: Steg Mária Alelnök: Kocsis, Elizabeth Pénztáros: Hajdú, Elizabeth Jegyző: Szerencsy Mária ‘‘...kincsünk cserépedényekben van...” II. Korinthus 4:7. A legegyszerűbb, agyagból kiégetett edény a cserép; törékeny, gyenge, nem nagy erőpróbát bír ki... öszetörik ... Egyszerűségében, gyengeségében mégis növények bölcsője, majd törékeny testével körülzárja a virágok táptalaját képező anyagot, védi, őrzi a gyökeret. Alig észrevétlen szolgálatával a növények életét biztosító tényezők egyikévé válik. Fenti igét Pál apostol itt képletesen használja és II. Kor. 5:1 versben “ha a mi földi sátorházunk elbomol ...” kifejezéssel világosan utal a mi romlandó, törékeny testünkre, mert isteni törvény alapján “porból lett és újból porrá leszen.” (Préd. 12:9.) De ez a cserépedény, romlandó testünk Istentől kapott lelket és lett annak hordozójává. Ez a lélek tette erőssé a gyenge nőket “hogy amaz erőnek nagyvolta Istené legyen és nem magunktól való.” (II. Kor. 4:7.) Körülbelül 200 évvel Krisztus születése után, fiatal keresztény nő, az alig 22 éves Perpétua kerül börtönbe krisztusi hitéért. Gyermekét a börtönben szüli meg s így börtöne nem jelent már magányosságot. .. örömmel öleli kicsiny gyermekét magához ! De Krisztusát gyermekénél is jobban szerette, meg nem tagadta és így mártírsorsra jutott. Hálóba becsavarva — tízezrekre menő tömeg előtt — a cirkusz porondján vad bika elé dobták, majd tőrrel szívenszúrták. Krisztusi szeretet . . . hűség . . . kincsek a cserépedényben! Perpétua egy volt a sok mártír közül, sokan vannak, akiknek nevét nem a történelem lapjaira, hanem az égben jegyezték fel. Gondoltaim most visszaszállnak, a közelben keresem a cserépedényekben elrejtett kincseket. “Eljöttem az Ur házába . . . úgy érzem, talán utoljára ...” — suttogja elhaló hangon, kezem megszorítva Tokay Mártonná testvérnőm, pár hónappal ezelőtt. Ez volt vele utolsó találkozásom, azóta a cserépedény összetörött... De mit hordozott ez az egyszerű cserépedény ? Ha az imaház falai, vagy padjai beszélni tudnának, elmondanák, mit tett ő az Ur házáért... mennyire szerette az Ur hajlékát ... az Ur népét... pásztorát mily szeretettel vette körül. Imakamrája elbeszélné, mennyit tusakodott, mennyit imádkozott ott, nehéz próbái alatt... De ő tudta kiben hitt s minden üldözés ellenére ma 5 gyermeke dicséri az Urat. Az imaház lépcsői tanúi hányszor pihent meg, míg beteg testével felérkezett céljához, az Ur háza küszöbéhez . .. Áldozatban példamutató volt, szinte erején felül cselekedte, bizonyságtételre mindig kész volt ez a gyenge nő, akit olyan erőssé, szilárddá, hűségessé tett a benne lakozó Istennek lelke! Megüresedett a helyed Tokay Mártonná testvérem, de keresztyéni életednek itt maradt emléke azt hirdeti nekünk, hogy az egyszerű, gyenge cserépedény nagy kincseknek hordozója volt, mert hinni, imádkozni, tűrni, dicséretet énekelni tudtál a próbák között is. “... hogy amaz erőnek nagyvolta Istené legyen ...” Mária Szerencsy EVANGELIZÁLÁS CLEVELAND, FULTON ROAD-on Isten iránti hálával telik meg szívünk azért az evangélizáló estékért, melyeket nov. 9-től 15-ig tartottunk Rév. Molnár Antal detroiti prédikátor testvér közreműködésével. Akik az előadásokon résztvettek, úgy érezték mint az énekíró: “Itt jó nekünk Isten szent házában, az Ö népe között.” Gazdagon meríthettünk az életnek azon vizéből, melyet Jézus felkínált a samariai asszonynak. (Ján. 4:10.) Az Ur gazdagon megáldotta Molnár testvért, mint olyan szolgát, aki helyesen hasogatja az igazság beszédét. Sajnálattal gondolunk azokra, akik nem lehettek jelen. Nem volt hiány azok részéről sem, akik nem értették Isten drága üzenetét a mi édes magyar nyelvünkön, mert a helyi lelkipásztor, Morgan Mihály testvér által szólt azokhoz is. Persze nem volt az ilyeneknek száma nagy. Az Ur gazdagon megáldotta estéinket szóló énekesekkel is, úgy magyar, mint angol nyelven, amit nagy élvezettel hallgattunk. Sokszoros köszönet érte. Az utolsó napon, vasárnap délben a Fulton Road-i nőtestvérek szeretet-vendéglátásban részesítették az egész gyülekezetét, igen finom magyaros ételeknek voltunk az élvezői. Áldja meg az Ur a gondos női kezeket, hogy soha ne fáradjanak el az ilyen szolgálatban. Az evangélizálást záró estéje volt az egész lelki mozgalomnak a koronája, melyre az Ur küldött segítséget a Shaker-téri Gyülekezetből, midőn Rev. A. E. Orosz testvér is megjelent ének- és zenekarral és közreműködtek a tiszteleten. Tisztelet után ismét szeretet-vendégségben és kellemes szórakozásban volt részünk. Mindenért Istené a dicsőség, a mienk pedig örök hála jóságáért. Áldja meg az Ur az elhintett igemagvakat bőséges terméssel; hűséges szolgáit meg több lelki és fizikai erővel. Egy jelenlévő —0— HITMÉLYITö ESTÉK NEW YORKBAN Az lir gazdagon osztogatta lelki áldásait november 21-től november 29-ig közöttünk. 21- én Garfielden kezdődött és tovább New Yorkban folytatódott Dr. Udvarnoki Béla mélyen szántó előadásainak sorozata. Az előadások minden alkalommal magyar nyelven hangzottak — kivéve Garfielden és két alkalommal (vasárnap délelőtti istentisztelet) New Yorkban tartott előadásokat. Több volt a látogató, mint sokan várták és a záró estén a nagy imaházat teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség. A záró estén —a közönség nagy örömére — több esetben i
