Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1965-03-01 / 5. szám

VOLUME 57. MÁRCIUS 1, 1965

No. 5. szám

1965 március 1.

Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America JÉZUS mondá: “De előbb hírdettetnie kell az evangé-Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja liumnak mindden pogány népek között.” (Márk 13:10.)

AZ ENGEDETLENSÉG BŰNE

A VILÁG EREDETÉRŐL

Évekkel ezelőtt beszélt a magyar tudományos élet egyik kitűnősége. A teremben szorongott a hallgatóság. Hat kit is ne érdekelne a tudománynak az a megoldatlan problémája, ez az örök kérdés, hogy hát voltaképpen hogy is volt, mikor is történt? És ami a legizgatóbb: feleletet kapni a tudomány segítségével, hogy mi, vagy éppen ki által jött létre?

Goethe szerint aki el akar jutni a végtelenbe, az induljon el végesen. Laplace ködöt kért, hogy majd ő is teremt világot... de szerencsére nem kapott és így nem tudott felelni a kérdésre.

Talán utána kellene nézni, hogy miként vélekedtek a múlt század óriásai, mit mondott Kant és Schoppenhauer, Newton és Galilei, hogy gondolkodott Kepler és Kopernikus.

De nem így történik, pedig a kérdés mind sürgősebb és égetőbb. Már kiszámították, hogy lassúbb a föld forgása, kisebb a mozgató energia, alacsonyabb a hőfok és majd egyszer jaj! _ egyszer a nagy kultúrálódás, civilizáció, a szellemi alkotások és fellendülés közepette hirtelen megáll a föld! ... Mert megáll, bizonyos, hogy megáll — mondják a tudósok. És ha ez a katasztrófa nem is következnék be — vélekedik a modern ember, — még akkor is!... Egy kicsit már úgyis szégyen, hogy a másfél, vagy két billió éves föld keletkezéséről még semmi bizonyosat nem tudnak a nagy hódítók; a föld, tenger és levegő leigázói .. .

A hasztalan kutató elmék a természettudományon és filozófián túl szólni engedik azt a tudományt is, melynek alappillére a HIT. Szóhoz juttatják, mert aki, vagy ami a világ eredetéről valami bizonyosat tud, azt elfogadják. “És kezdetben teremté ISTEN az eget és a földet,” hangzik a rövid, tömör megállapítás. És a nagy gondolkozók — még ma is meghajtott fővel és tiszteletteljes alázattal hallgatják meg a hajszolt kérdésre a választ. Meghallgatják, mit is tehetnének egyebet? Tudják, hogy ez a megállapítás tudományos módszerrel soha sem lesz megmagyarázható. Tudják, hogy ezt a feleletet hiába vennék a bölcselet bonckése alá. Mindazt jól tudják a gondolkozó emberek és áhítattal ejtik ki a szót: ISTEN.

Az engedetlenség bűne aszerint fokozódik, — amilyen hatalommal szemben van az elkövetve és milyen felelősségteljes állást tölt be az egyén. Például a civilek bűne nem olyan nagy, mint a katonáké. A katonák bűne sem olyan nagy békeidőben, mint háborúban. Különösen azoknak a bűne igen súlyos, akiknek feladatához több emberi élet fűződik, mint az őrtoronyban, a vasútpályán, repülőgépen, hajón, autóbuszon, stb. Nagy felelősséggel tartoznak azoknak vezetői a rájuk bízott életekért. Kötelesség múlasztás, hanyagság, vagy engedetlenségi vétkükért szigorúan büntetik őket. Ezt teszik az emberek egymással szemben. A király, vagy más hatalomban lévők ellen elkövetett kötelesség nem teljesítésének a bűne sok esetben még akkor is halálbüntetést von magára, ha nem is esett életben kár, csak sok ember élete volt veszélyben.

Jézus ezt mondotta követőinek: “Ti vagytok a földnek savai; ... A világ világosságai” (Máté 5:13,14.) Ezen megbízatás szigorú kötelességet helyez a mi vállainkra! Az első feladatunk megízesíteni ezt az ízetlen világot, mely úgy beszédben, — mint cselekedetben értelmetlen, ízetlen, éktelen. Jézus komoly követőire itl nagy feladat vár. Ha nem mi, akkor ki fogja demonstrálni a mai társadalomban az igazi krisztusi életet? Mint Pétert Jézus elfogatásának gyászos éjjelén a beszédéről is megismerték, hogy Jézus követője, azonképpen minket is meg kell a világnak ismerni.

Második feladatunk megvilágítani környezetünket ama lelki lámpással, melyet Jézustól kaptunk azon célra. Lámpásainknak sugarai fényben különböznek. Az egyiké világosabb a másikénál, de bármilyen csekély is a fénye, sötétben a legkisebb gyertyafény is jó szolgálatot tesz. Mikor gyermek voltam, éjjel kinn az erdőben háltunk és valamikor olyan koromsötét volt, hogy semmit nem lehetett látni. Ilyenkor még a szentjánosbogár fénye is segített. Isten nem azért adta nekünk e menynyei fényt, hogy magunknál elrejtsük, inkább felemeljük és bevilágítsuk vele környezetünket. Vegyük meg áron is a célra az alkalmakat, mert az időnk rövid, a napok gonoszak. Ha nem tesszük meg azt, amit Isten elvár tőlünk, haszontalan szolgáknak és engedetlen fiáknak leszünk nevezve a Sátán nagy örömére, aki nem törődik azzal, hogy nem fogadjuk el tanácsát, mert ha nem teljesítjük Isten akaratát, azzal eléri célját.

A Sátán ezen az alapon uralja és tartja hatalmában a vallásos megtéretlen csoportokat. Isten megmentő kegyelme által az Evangéliumban egyetlen egyszülött Fia által jelentett nyomatékos szavakkal: “Bizony, bizony mondom néked: ha valaki nem születik víztől és Szent Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” (Ján. 3:5.) A harmadik versben azt mondja Jézus: Nem láthatja meg az Isten országát. Mindennek ellenére óriási tömeg veszi magának a bizonytalan rizikót s reménykedik, ha majd odaér, nem lesz Isten olyan