Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1965-03-01 / 5. szám

VOLUME 57. MÁRCIUS 1, 1965 No. 5. szám 1965 március 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America JÉZUS mondá: “De előbb hírdettetnie kell az evangé-Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja liumnak mindden pogány népek között.” (Márk 13:10.) AZ ENGEDETLENSÉG BŰNE A VILÁG EREDETÉRŐL Évekkel ezelőtt beszélt a magyar tudomá­nyos élet egyik kitűnősége. A teremben szo­rongott a hallgatóság. Hat kit is ne érdekelne a tudománynak az a megoldatlan problémája, ez az örök kérdés, hogy hát voltaképpen hogy is volt, mikor is történt? És ami a legizga­­tóbb: feleletet kapni a tudomány segítségével, hogy mi, vagy éppen ki által jött létre? Goethe szerint aki el akar jutni a végtelen­be, az induljon el végesen. Laplace ködöt kért, hogy majd ő is teremt világot... de szeren­csére nem kapott és így nem tudott felelni a kérdésre. Talán utána kellene nézni, hogy miként vé­lekedtek a múlt század óriásai, mit mondott Kant és Schoppenhauer, Newton és Galilei, hogy gondolkodott Kepler és Kopernikus. De nem így történik, pedig a kérdés mind sürgősebb és égetőbb. Már kiszámították, hogy lassúbb a föld forgása, kisebb a mozgató ener­gia, alacsonyabb a hőfok és majd egyszer jaj! _ egyszer a nagy kultúrálódás, civilizá­ció, a szellemi alkotások és fellendülés köze­pette hirtelen megáll a föld! ... Mert megáll, bizonyos, hogy megáll — mondják a tudósok. És ha ez a katasztrófa nem is következnék be — vélekedik a modern ember, — még akkor is!... Egy kicsit már úgyis szégyen, hogy a másfél, vagy két billió éves föld keletkezésé­ről még semmi bizonyosat nem tudnak a nagy hódítók; a föld, tenger és levegő leigázói .. . A hasztalan kutató elmék a természettudo­mányon és filozófián túl szólni engedik azt a tudományt is, melynek alappillére a HIT. Szó­hoz juttatják, mert aki, vagy ami a világ ere­detéről valami bizonyosat tud, azt elfogadják. “És kezdetben teremté ISTEN az eget és a földet,” hangzik a rövid, tömör megállapítás. És a nagy gondolkozók — még ma is meghaj­tott fővel és tiszteletteljes alázattal hallgatják meg a hajszolt kérdésre a választ. Meghallgat­ják, mit is tehetnének egyebet? Tudják, hogy ez a megállapítás tudományos módszerrel so­ha sem lesz megmagyarázható. Tudják, hogy ezt a feleletet hiába vennék a bölcselet bonc­kése alá. Mindazt jól tudják a gondolkozó emberek és áhítattal ejtik ki a szót: ISTEN. Az engedetlenség bűne aszerint fokozódik, — amilyen hatalommal szemben van az elkövetve és milyen felelősségteljes állást tölt be az e­­gyén. Például a civilek bűne nem olyan nagy, mint a katonáké. A ka­tonák bűne sem olyan nagy béke­időben, mint háborúban. Különösen azoknak a bűne igen súlyos, akiknek feladatához több emberi élet fűző­dik, mint az őrtoronyban, a vasút­pályán, repülőgépen, hajón, autóbu­szon, stb. Nagy felelősséggel tartoz­nak azoknak vezetői a rájuk bízott életekért. Kötelesség múlasztás, ha­nyagság, vagy engedetlenségi vét­kükért szigorúan büntetik őket. Ezt teszik az emberek egymással szem­ben. A király, vagy más hatalomban lévők ellen elkövetett kötelesség nem teljesítésének a bűne sok eset­ben még akkor is halálbüntetést von magára, ha nem is esett életben kár, csak sok ember élete volt veszély­ben. Jézus ezt mondotta követőinek: “Ti vagytok a földnek savai; ... A világ világosságai” (Máté 5:13,14.) Ezen megbízatás szigorú kötelessé­get helyez a mi vállainkra! Az első feladatunk megízesíteni ezt az ízet­len világot, mely úgy beszédben, — mint cselekedetben értelmetlen, ízet­len, éktelen. Jézus komoly követőire itl nagy feladat vár. Ha nem mi, akkor ki fogja demonstrálni a mai társadalomban az igazi krisztusi éle­tet? Mint Pétert Jézus elfogatásá­­nak gyászos éjjelén a beszédéről is megismerték, hogy Jézus követő­je, azonképpen minket is meg kell a világnak ismerni. Második feladatunk megvilágíta­ni környezetünket ama lelki lámpás­sal, melyet Jézustól kaptunk azon célra. Lámpásainknak sugarai fény­ben különböznek. Az egyiké világo­sabb a másikénál, de bármilyen cse­kély is a fénye, sötétben a legkisebb gyertyafény is jó szolgálatot tesz. Mikor gyermek voltam, éjjel kinn az erdőben háltunk és valamikor o­­lyan koromsötét volt, hogy semmit nem lehetett látni. Ilyenkor még a szentjánosbogár fénye is segített. Isten nem azért adta nekünk e meny­­nyei fényt, hogy magunknál elrejt­sük, inkább felemeljük és bevilágít­suk vele környezetünket. Vegyük meg áron is a célra az alkalmakat, mert az időnk rövid, a napok gono­szak. Ha nem tesszük meg azt, amit Isten elvár tőlünk, haszontalan szol­gáknak és engedetlen fiáknak le­szünk nevezve a Sátán nagy örömé­re, aki nem törődik azzal, hogy nem fogadjuk el tanácsát, mert ha nem teljesítjük Isten akaratát, azzal el­éri célját. A Sátán ezen az alapon uralja és tartja hatalmában a vallásos meg­­téretlen csoportokat. Isten megmen­tő kegyelme által az Evangéliumban egyetlen egyszülött Fia által jelen­tett nyomatékos szavakkal: “Bizony, bizony mondom néked: ha valaki nem születik víztől és Szent Lélek­től, nem mehet be az Isten országá­ba.” (Ján. 3:5.) A harmadik vers­ben azt mondja Jézus: Nem láthatja meg az Isten országát. Mindennek ellenére óriási tömeg veszi magának a bizonytalan rizikót s reménykedik, ha majd odaér, nem lesz Isten olyan

Next

/
Thumbnails
Contents