Evangéliumi Hirnök, 1965 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1965-11-01 / 21. szám

4-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1965. november 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 225 E. 80th St. New York 28, N. Y. Editor — Szerkesztő: Rev. ANTON MOLNÁR 1370 Michigan Blvd. Lincoln Park Michigan, 48146 Entered as second class matter at the Post office of New York, N. Y., undei the Act of March 3. 1879. Accepted foi mailing at the special rate of postage as provided in Section 1103, Act of October 3, 1917 Subscription fee: $3.00 per year Előfizetés, címváltozás erre a címre küldendő: Mr. John Szász 1619 Edward Ave. N. E. Canton 5, Ohi« SZERKESZTŐ LELKI KALÁSZ SZEDEGETÉS “És ültete az Ur Isten egy kertet Édenben, napkelet felől és abba he­­lyezteté az embert, akit formált”. Mózes 1. 2:8. Az ember élete egy kertben vette kezdetét, amelyet nevezhetünk Ár­tatlanság kertjének. Az itt való élés volt a legkedvesebb életideje az em­bernek. De ebben nem csak az első emberpár részesült, hanem kivétel nélkül minden e világra született ember. Gyermekkorunknak ártatlan évei ezek, amikor még nem ismer­tünk bűnt s kevésbbé cselekedtük azt. Ebben a kertben nem saját aka­ratunk kívánsága által kerültek be ős-szüleink és mi sem. Közülünk senki nem mondta azt: én akarok születni. Jöttünk, mert küldtek ide bennünket. Őseink boldogok voltak, amig ártatlanságukat megőrizték, de amikor azt elvesztették, elvesztették az Istennel való békességet is... Ha­sonló képen mi is... S amint ők, úgy mi is, innen be­léptünk a Gécsamáné, vagy Küzde­lem kertjébe. Ez egy olyan hely, a­­mit szintén nem kerülhet el senki s itten vagy győznek a belépők, vagy legyőzetnek. Aki imádkozva éli éveit itten, az győztesen kerül ki innen, mig azok akik itten zúgolódnak s engedetlenkednek, ott maradnak a küzdő téren legyőzve... Ne félj et­től a kerttől testvérem. Jézus meg­előzött itt téged s ismeri az itteni harcot és azt is, akivel harcolnod kell itt... Van aztán még egy harmadik kert is, a Temetés ésFeltámadás kertje. Ezt a kertet még csak ketten kerül­ték el amióta emberek lakják a föl­det. Énók és Illés. Ezeken kívül, aki született, annak be kell lépjen ebbe a kertbe is. Éljünk úgy, hogy bol­dogan halhassunk meg és együnk ott az először feltámadottak között. Csak igy mehetünk be a negyedik kertbe, a Mennyei Paradicsom kert­be. Ideragadtatott el Pál és hallott “kimondhatatlan beszédet”. Fájdal­mas, de ebbe a kertbe nem mehet be mindenki, hanem csak az, aki készségesen fogadja az Isten által küldött kegyelmet a Krisztusban. Fogadd ezt a kegyelmet testvérem. Krisztus átszegzett kezekkel nyújt­ja ezt feléd. Rév. Molnár Antal ÜZENET: K. H. F. A Tóth S. testvér által küldött anyagot örömmel fogadtuk és készséggel felhasználjuk. Köszön­jük, hogy volt kedves őt bemutatni. üdvözlet. N. L. Kérelmét teljesítettük. A tévedésért elnézést kérünk, üdvözlet. H. E. Köszönjük, hogy a téves névírásra felhívta figyelmünket. Kértük kiigazítását, üdvözlet. B. A. örömmel vettük a testvér megszólalását. A küldött jó mondá­sokat leközöljük, üdvözlet. F. Á. Nem baj, hogy temetési be­szédet küld a testvér. Arra felé va­gyunk utón mindnyájan. Minden e­­setre jobban szeretnénk, ha meny­­nyegzői, alámerítési beszédeket kap­nánk. Hisszük, hogy a testvérek is. üdvözlet. K. E. Levelét és kérelmünkre át­írt dolgozatát is megkaptuk. Rávo­­natkozóan levél megy. üdvözlet. S. F. Tartalom dús levelét meg­kaptuk. A Ráma-i tábornak jó hire van. Sajnáljuk, hogy a záró ünne­pélyről nem kaptunk jelentést. De miért is kellett a tábort lezárni ? Té­len is lehetne ott hólabdázni és a le­vesgőzt párolgó konyha mellett az igét hallgatni. De ha már lezárták is, miért csak a jövő júliusban nyit­ják meg? Talán sok van a tábor fü­le mögött amiért egy évi lezárásra ítélték, vagy csak azt akarják, hogy jól kipihenje magát? Ha igy van, ez jó gondolat, mert nagy feladat előtt áll. Sokan már táskázzák ruháikat... Jövőre annyian leszünk, hogy nem­csak az imaház lesz kicsi, hanem a tábortelep is. Már látom amint haja­­közé kapar az elnök. De hiába. Ő is igy akarta. Levelére válasz megy. üdvözlet. A JÓKEDVŰ ADAKOZÓ “Azt mondom pedig: Aki szűkén vet, szűkén is arat; és aki bőven vet, bőven is arat”. (II. Kor. 9:6.) Pál a fenti igében természetes ké­pet használ az adakozásnak megvi­­lágosítására s fel tünteti benne az egyéni előnyt. Ez a kép nagyon vi­lágos a földműves ember előtt. Jé­zusnak ezen szavai: “Amilyen mér­tékkel mértek, olyannal mérnek nek­tek”, szintén fényt vetnek erre a képre. De ezt igazolja az ember gya­korlati élete is. A szerető szív és szívesen adakozó lélek, megtermi a­­dakozásának bőséges gyümölcsét. Krisztus tanította a jószivü adako­zás fontosságát és annak előnyére úgy mutat rá, hogy nevében egy pohár víz adásáért is jutalom jár s ezzel rámutat arra, hogy a jószivü adakozásban magát gyakorló egyén ne embertől, hanem őtőle várja a jutalmat, melynek első tétele a tisz­ta szív, amelynek indítása alatt cse­lekszik. A keresztyén ember adakozik jó­szívvel, mert ő is kapott sok jót az Úrtól és tudja, hogy milyen sok ö­­röm van a jószivü adomány elvételé­ben. A barátságnak is az egyik is­mertető jele. Az ettől vonakodó em­ber nem lehet jó barát. A jókedvű adakozás derülté teszi a lelket. Nem is gondol arra, hogy ezáltal szegé­nyebb lesz, hanem tudja, hogy ezzel Istennek ad kölcsön. A gazdagság csak akkor nem lesz kárára a léleknek, ha tudja, hogy csak sáfára annak amivel bír. A ránk bízott javakkal lehet jól élni, de lehet vissza élni is. Pál dicsekedett a koríntusiakkal, mert megértették, hogy mit jelent szeretetből adakozni. Mennyire örülnék, ha én is dicse­kedhetnék a hivő táborral az IRO­DALMI NAP után. Irodalmunkon keresztül küldjük legmesszebb a bib­liai tanítást. Ennek olvasó tábora a legnépesebb gyülekezet. De ezt ne­künk nem csak tudnunk kell, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents