Evangéliumi Hirnök, 1963 (55. évfolyam, 1-16. szám)

1963-04-01 / 7. szám

1963. április 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5. oldal Levél a sz Kedves Szerkesztő Testvér! Az Evangéliumi Hírnök 1962. de­cember l.-i számában a „Mi újság” rovatban „Budapest” cím alatt jelen­tést hozott a magyarországi baptista mozgalom és Meyer Henrikre vonat­kozólag. Szerény véleményem szerint az adatok nem helytállók és a jelentés nem tárgyilagos. Ellenben igen tárgyi­lagosnak és helyesnek tartom a „Bé­„JUBILEUMI ÉV ELÉ" — Az 1963. évet már közösségünk több fórumá­ban — így a Békehírnökben is — jubileumi évnek hirdettük meg. A jövő évben lesz ugyanis 90 esztendeje annak, hogy Meyer Henrik Magyar, országra költözött és megkezdte a szervezett baptista missziót. „Az 1873-as dátummal kapcsolato­san az utóbbi időben valóban többen vetették fel azt a kérdést, hogy helye­sen cselekszünk-e ha közösségünk ki­alakulásának dátumát Meyer Henrik Magyarországra költözködéséhez köt­jük. Nem tehetnénk ugyanilyen jog­gal, Rottmayemek és társainak misz­­sziós kezdeményezését — vagyis 1846- ot#— a kezdő dátumnak? A Békehir­­nök f. év jul. 1. számában már ki­tértünk erre a kérdésre, de most idő­szerű, hogy amennyire lehetséges rész­letesebben tisztázzuk. Először is meg kell állapítanunk, hogy a jelenkori magyarországi bap­tista misszió kezdetének dátuma va­lóban nem 1873, hanem 1846. Azóta folyamatosan van baptista misszió or­szágunkban. Tudott erről dr. Somogyi Imre is, aki mégis először hirdette meg az 1873-as évnek, mint kezdő dátumnak a jelentőségét. 1948-ban, az általa sok­oldalúan és kiválóan megszervezett 75 éves jubileumi év alkalmából megje­lent „Emléklapok” 2. füzetében ifj. Rottmayer Jánost szólaltatja meg. Rottmayer itt előadja, hogy az 1860-as években Budapesten több ízben volt baptista bemerítés. Azt is elmondja, hogy házuknál, Kolozsvárott, a 60-as évek legvégétől vasárnapi iskolát és baptista istentiszteleteket tartottak német nyelven. Somogyi Imre is tud­ta, hogy még rokonsági kapcsolat ré­vén is meg volt a folyamatosság Rott­mayer és a jelenlegi misszió között; az 1865-ben bemerítkezett ifj. Rott­mayer János leányát a későbbi időben oly szépen munkálkodó vezető embe­rünk, Csopják Attila vette el felesé­gül. Bizonyára nem volt előtte isme­retlen az sem, hogy az a Novák Antal, aki Nagyszalontán Krisztushoz vezet­te Komyát és társait — a legeredmé­nyesebb úttörő parasztprofétákat — Rottmayer gyümölcse volt. erkesztőhöz kehímök” 1962. december 15,-i szá­mában megjelent „Jubileumi év elé” című cikk adatait. Ennek a cikknek egy részét gépírással lemásolva mellé­kelem és kérem, hogy azt az igazság és az Evangéliumi Hirnök jó hírneve érdekében teljes egészében nyomtassa ki az Evangéliumi Himökben. Tisztelettel: Galambos Pál, prédikátor (Buffalo, N. Y.) Esetleg arról lehet szó, hogy 1948. óta több ilyen adat került elő, amely kiszélesítette az 1846—1873 közötti baptista misszióra vonatkozó ismere­teinket és még világosabbá tette misz­­sziónk megszakítatlan folyamatossá­gát egészen 1846 óta. Meyer Henrik a közelmúltban lefordított önéletraj­zában annak bizonyítására igyekszik, hogy 1873. előtt nem volt baptista misszió Magyarországon. Ennek elle­nére elmondja, hogy milyen botrányt okozott, amikor a skót misszió buda­pesti gyülekezetébe járó Rottmayer többeket elvezetett a baptista hitigaz­ságokra és azok 1865-ben bemerítkez­­tek. Elmondja azt is, hogy az 1846-ban Rottmayerrel Hamburgból visszatérő Homung Antal, egy bizonyos Homung Istvánnal együtt a budapesti gyüle­kezet tagjai lettek. ír arról, hogy több ízben látogatást tett Kolozsvá­rott Rottmayemél és ott gyülekezet­ről beszél, sőt Rottmayer mellett mű­ködő missziómunkásról tesz említést (Gromen). Ehhez hozzátehetjük, hogy a jelenkori kolozsvári magyar gyüle­kezet is Rottmayer működésére vezeti vissza keletkezését. Ugyancsak Meyer számol be arról, hogy amikor 1875-ben, az ő aktív bap­tista missziómunkája miatt (1874. de­cember 27-én bemerítette az első 4 tagot) elbocsátották állásából, a jel­zett év júniusában tanácskozást tar­tott az akkor 6—8 tagú — de számos érdeklődővel rendelkező — budapesti gyülekezet, „vendég testvérek” bevo­násával. Ezek a „vendégek” a Ma­gyarországon élő régebbi baptista testvérek voltak, akik erre az alka­lomra — mert nagyjelentőségű alka­lom volt — Budapestre utaztak. Töb­bek között Novák Antal és Rottma­yer is résztvett ezen a tanácskozáson. Itt Rottmayer javaslatára Meyer Hen­riket függetlenített missziómunkás­ként állította be a kis nyáj, havi 50 Gulden fizetéssel. Rottmayer — Meyer Henrik beszámolása szerint nemcsak javasolt, hanem hozzájárulást is adott az első magyarországi függetlenített munkás beállításához. A két misszió (Rottmayer és Meyer) egy forrásból való elindulásának és egybekapcsoló­dásának gyönyörű, ünnepélyes és jel­képes jelentőségű jelenetére került sor 1877-ben Nagyszalontán. (Kimer A. Bertalan által felderített adatok szerint). Kornya és Tóth Mihály fel­avatásának az ünnepe volt ez, mely alkalommal hárman tették fejükre ke­züket: J. G. Oncken, a németországi baptista misszió vezetője, hamburgi lelkipásztor, Rottmayer, az első ma­gyarországi baptista tanúbizonyság és Meyer Henrik, a magyarországi bap­tista misszió megszervezője. Mindezek után jogos a kérdés, mi­ért tekintette mégis dr. Somogyi Imre és miért tekintjük mi is országos közösségünk jelentős jubileumi alap­dátumának az 1873-as évet? És még jogosabb a másik kérdés: miért nem az 1846-os esztendőt? Az 1873. év jelentősége vitathatat­lan. Hiszen bármennyire is jelentős­nek tartjuk Rottmayer és társai misz­­szióját, és ha ki is mutatható a fo­lyamatosság egészen 1846 óta, 1873 előtt, vagyis Meyer Henrik ideérke­­zése előtt, mégis csak szórvány jelle­gű volt a baptista misszió országunk­ban. Jellemző erre, hogy 1869-ben J. G. Oncken megszervezte a bécsi gyü­lekezetét és annak tagjaiként veszik nyilvántartásba a Magyarországon szétszórtan élő baptistákat; így pl. Novákot és Rottmayert is. Meyer előtt tehát voltak baptisták és volt baptista misszió országunkban, de nem volt egyetlen önálló baptista gyülekezet sem. Rottmayer áldozatkész, hűséges hívő ember volt, de missziója inkább csak kuriózumnak számított az akkori Magyarországon, mint tudatos vezér­­ségnek, vagy egyházépítésnek egy új misszióban. Meyer Henrik viszont bá­mulatos hittel és bátorsággal szánta oda magát a magyarországi baptista misszióra és már 4 tag bemerítése után önálló gyülekezetét szervezett, függetlenített missziómunkás lett és olyan tudatossággal fogott hozzá a baptista közösség megépítéséhez, „mintha látta volna a láthatatlant". Nem tévedett tehát dr. Somogyi Im­re, amikor közösségünk elindulásának kiemelkedően jelentős dátumaként hirdette meg az 1873-as évet. Megálla­píthatjuk, hogy lényegében ekkor in­dult el a szervezett baptista misszió országunkban. Helyesen ünnepeltünk tehát jubileumi évet 1948-ban és tesz­­szük ezt 1963-ban is. Az 1846-os dátummal — tehát Rott­­mayerék missziójának elkezdésével — kapcsolatban pedig meg kell állapí­tanunk, hogy eddig valószínű elegendő ismeret hiányában helytelenül eiha­­nyalogtuk jelentőségét. 1875-ben, mint láttuk, Rottmayer szerényen felsora­kozott Meyer mögé, elismerve az ő vezetését és támogatást nyújtott az ő missziómunkásként való beállításá­hoz. Ezt a szerény, de hűséges, áldo­zatkész és tántoríthatatlanul fáradozó (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents