Evangéliumi Hirnök, 1962 (54. évfolyam, 1-18. szám)
1962-01-15 / 2. szám
VOLUME 54. ÉVFOLYAM NO. 2. SZÁM — 1962 JANUÁR 15 JÉZUS mondá: “De előbb hirdettetnie kell az evangé- Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja linmnak minden pogány népek között.” (Márk 13:10) Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Csak előre Krisztussal a cél felé... Londonban a Westminster Egyház előtt Dávid Livingston szobra díszeleg, melynek alsó részén ezt az igét lehet olvasni: “Azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, melyek előttem vannak, neki dőlvén . . Az élet egy nagy harc. Naponta szembe kell nézni a tényekkel. Keresztelő János, az Ur Jézus előhírnöke kiáltó szó volt a pusztában, aki népét előkészítette a Messiás eljövetelére, kemény, kitartó, áldásos munkával, i A mi Szövetségünk évi nagygyűlése Bridgeporton (Conn.) öt hónappal ezelőtt zajlott le s hadd kérdezzem, mit végeztünk el az elmúlt közel félesztendő alatt? — Magamról csak annyit mondhatok : Szövetségünk nevében sok levelet írtam, nem tudom, milyen eredménnyel? Erről még nem tudok szólni. A magyarnak van egy jó közmondása: “Végén csattan az ostor”. Amidőn e sorokat írom, a nagy karácsonyi ünnepnek a fénye ragyog fejünk felett, s nemcsak nálunk, hanem mindenütt felhangzik az ünnepi üzenet: “Békesség e földön és jóakarat az emberekhez”. (Lukács 2:14.) Vájjon a világ kétezer esztendő alatt megtanulta-e ezt az isteni üzenetet, vájjon megtanultuk-e mi, keresztyének? Ha körültekintünk a világ és magunk között, azt látjuk, hogy békételenséggel s háborús felhőkkel vagyunk elborítva. Az Ur Jézus születése idején a világ el volt foglalva a mindennapi élet aggo-Filippi 3:14: dalmas problémáival. Heródes, a zsidók királya felháborodva fogadta a keleti bölcseket, amikor azok egy megszületett új Királyról beszéltek. Trónja elvesztésének sötét gondolata foglalkoztatta s elrendelte a Bethlehem és környéki fiúgyermekek legyilkoltatását, azt remélve, hogy az Ur Jézus is azok közé esik. De Isten gondoskodott a gyermek Jézusról, mert ö tényleg Király volt, az Isten országának nagy Királya s a világ egyetlen reménye és Megváltója. Akik ötét befogadják, azok Isten fiaivá válnak Kr. nagy érdemében. Az öreg, minden bajjal ellátott esztendő elmúlt s mire e sorok napvilágot látnak, már benne leszünk az 1962-ik esztendőben. — Mindannyian lélekzetünket is viszszafojtva, kérdezzük: Vájjon mit hoz reánk s az emberiségre az új esztendő? Mi fog történni e világgal, országunkkal, Szövetségünkkel s gyülekezeteinkkel s mi fog történni mi velünk? A nemzetek hatalmas atombombákkal fenyegetőznek és versenyeznek, s a világ nem messze van egy újabb, de rettenetesebb, elképzelhetetlenebb kirobbanó háborútól! Mikor az Ur Jézust a zsidók királlyá akarták koronázni, az Ur tiltakozását ebben fejezte ki: “Az én országom nem e földről való.” Az Ő országa a szeretetnek és békességnek az országa. Az Ur Jézus nem pénzzel, erőszakkal, fegyverrel, hanem jóakarattal, közmegértéssel és szeretettel bírja az ötét szerető sziveket s akinek életében pedig ö uralkodik, azoknak szivéből kihal a bosszúállás és gyűlölet. A Jelenések könyvében az Ur beszél a Mennyeknek Országáról, melyet szem nem látott, fül nem hallott s amit az emberi elme felfogni nem képes. Ez a felfoghatatlan Ország nagyon szép lehet, mert már majdnem kétezer éve készíti az övéi számára az Ur. Erről az Ur azt tanítja: “Nem megyen oda bé semmi tisztátalan, vagy megfertéztetett, aki szereti és szólja a hazugságot.” Nem mehetnek bé a Mennyeknek Országába azok, akik gyűlölik és rágalmazzák atyjokfiait. Péter apostol arról tesz bizonyságot, hogy még az igazak is alig állhatnak meg Isten előtt és vájjon milyeneknek kell lenni az Isten gyermekeinek az ő szent életükben? Ott nem lesz szenvedés, halottas kocsi, könny, sírás, mert Isten letöröli a könnyeket azoknak szemeiről, kik megmosattak a Bárány vérében. Szeretteinket ott meglátjuk. E cél felé futott a nagy apostol s e cél felé kell futnunk nekünk is. Vájjon mit hoz reánk az 1962-ik esztendő? A költő így énekelt: “Ki tudna belátni a jövő titkába? Ki azon töri fejét, az csak kába”. A híres methodista misszionáriust, Dr. Stanley Jonest valaki megkérdezte: Mit hoz reánk a jövő? A felelet ez volt: Nem tudom, de egyet tudok s ez az, hogy Isten kezében van a jövő s én öreá bízom magamat. Drága Testvére
