Evangéliumi Hirnök, 1962 (54. évfolyam, 1-18. szám)
1962-04-01 / 7. szám
2-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1962 ÁPRILIS 1 Régi és új ösvény Két út ágazik előttünk, melyeknek egyikére tövisek, a másikára pedig virágok hajlanak. Az egyik a hamisságnak, a másik pedig az igazságnak útja. Sokan gondatlanul lépnek a virágok közzé, melyeknek illatárja elhódítja szivüket. Többékevésbbé mi is jártunk megtéretlen korunkban a bűnnek virágokkal behintett útjain. Igen! Jártunk azokon az utakon, melyeken az alacsony örömök, az élvezetek iránt való erős vágyakozás, a jólét, a kényelemszeretet és a hiúság vezetett bennünket. A bűn rózsás utain mindig magasabbra tornyosul sokakban az elégedetlenség. Némely országok nagyjait, vezéreit megszállja az irigység, féltékenység, kapzsiság és hatalomvágy szelleme. Részben ezek segítették elő a két világháborút is! Aki az igazság útjára akar lépni, az igazak csoportjába, dobjon el magától minden igazságtalanságot, inzést, alacsony örömöket, vetélkedést, rossz szokásokat, csalárd álutakat istenkáromlást, hazugságot, kevélységet, kicsapongó világi élvezeteket és közömbösséget. Igyekezzen összhangzásba hozni életét a Krisztus szellemével és ezáltal biztossá teszi saját részére az örök boldogságot. Mi tudjuk, hogy eme rögös, küzdelmes és fáradságos út végén örökélet és üdvösség várakozik reánk, emezen pedig ítélet és örökkétartó gyötrelem és mégis oly sokan az utóbbit választják. Inkább akarják testüknek, mint lelkűknek javát, inkább szolgálnak a világnak, mint Istennek. Pedig voltak a lefolyt esztendő történetében olyan események, melyek még felemlíteni sem kívánatosak ... Az emlékezet hívatlanul is megszállja lelkünket és elénk tárja az utakat, melyeken eddig jártunk, melyeken, ha visszatekintünk, megborzadunk önmagunktól. Bár minden bűnös lélek megbánná, megútálná az eddig követett ösvényt és lépnének s haladnának ezután azon az úton, melyen lelkünk üdve terem. Ez az út az örökélet Fejedelmének, az Ur Jézus Krisztusnak az útja. Ha valaki megtér és Krisztus útjára lép, lehámlik róla az átoknak minden neme. Az örökkétartó gyötrelembe vezető úton az emberi szív vágya a nagyság, hírnév, dicsőség és hatalom után való epekedés. Az üzleti életben is mindenütt az önzés, kapzsiság és bizalmatlanság szelleme uralkodik sokakban. Mindegyik felül akarja múlni a másikat. Sok azoknak a száma akik a pénzt és az aranyat imádják. Milliók rohannak a pénz istene után expresszen, autón, repülőgépen, hogy minél előbb utolérjék. A gonosz lelkületű emberek egymást leverik, sőt meg is ölik a pénzért és más egyéb kellékekért. Sok helyen leselkednek a gonoszok, hogy hol tudhatnának sikeresen zsákmányolni. Számos helyen véres csatamezők, ahol a bennszülöttek vadul verekednek egymással a hatalomért. A gyűlölet eluralkodik ezen a földön . . . Nem csoda, ha a háború sötét fellege folytonosan fenyegeti a művelt világot. A nagy országok vezérei atomháborúval fenyegetik egymást. Pedig az ilyen háború fergetegei szörnyű rombolást és világégést idéznek elő, ha útját nem állják békességes megértéssel. Az esetben, ha felszabadítják az atomerőket, izzó tüzével együtt irtózatos rombolásokat visznek végbe: hegyeket megszaggatják, kősziklákat meghasogatják, falvakat, városokat Hiroshima módjára népestől együtt pusztítják el. A nagy erőtől földrengések és szélviharok is keletkeznek a tengeren, melynek vizeit vadul ostorozva felzavarják űgyannyira, hogy a magasra emelkedő nagy hullámok maguk alá temetik a part mentén lévő néplakta helyeket. A nagy pusztítások elől nincs menekülés. A világ elnéptelenedik. Az emberek gyújtják meg maguk alatt a romboló tüzet. Ha Krisztus útján haladunk, akkor el fognak simulni lelkűnkben a múlt háborgó emlékei, a jelen küzdelmei véget érnek és nyugodt lélekkel fognak a jövőbe tekinteni, tudván, hogy az idők és életünk eseményei felett Isten atyai tekintete őrködik. J. S. Faze. Olvasóink figyelmébe! Ha valaki nem kapná a lapot, vagy a Biblia Magyarázót, NEM A SZERKESZTŐNEK, STEG testvérnőnek vagy FÜLÖP testvérnek kell írni vagy megreklamálni, hanem SZÁSZ JÁNOS pénztáros testvérnek, kinek pontos címe a lapunkban található. A legjobb tudomásommal a lapot minden előfizetőnek pontosan küldjük, de megtörténhet, hogy a helybeli posta valamilyen oknál fogva nem szolgálja ki. Akik nem kapják a lapot rendesen, a helybeli postairodán tegyék szóvá, mert gyakran megesik, hogy az újságok és az ilyen lapok a postán elkallódnak! SZERKESZTŐSÉG Dániel imája Dániel fogságban van Babilóniában . . . Ott volt a Nabukodonozor első foglyai között mint komoly, hithű zsidó fiatalember. Már az úton, mint fogoly eltökélte szivében, hogy nem fertézteti meg magát pogány ételekkel. A kísértés jött . . . Negyedmagával (Sidrák, Misák, Abednego) a király udvarába kerül, ahol a király ételével és borával akarják táplálni. De Dániel hű marad Istenhez, az Isten által adott törvényhez és lemond a királyi ételről és borról. — Zöldségféléket eszik negyedmagával. Isten hű volt Dánielhez és társaihoz. Tíz nap múlva szebbek, kövérebbek voltak minden más, jól táplált ifjúnál. Megáll Dániel a kísértés tüzében . . . Nem fertőzteti meg magát a világ ételével, italával ... És mi? Megálljuk-e helyünket? Nem vágyódunk-e a világ szórakozásai, örömei, mulatozásai, könynyű regényei stb. után? Megvalljuk-e Istenünket, mint Dániel Babilóniában is megvallotta? Mily biztató ez ének: “Bátor légy, mint Dániel, Bátor, vitéz légy, Istenről és hitedről Tanúságot tégy”. “Aki hű a kévésén, a sokon is hű az“ — mondja Urunk. így volt ez Dánielnél is. Hű volt, amikor étellel nem fertéztette meg magát, de éppen ezért hű tudott lenni, amikor pogány isten imádására akarták kényszeríteni. Inkább az oroszlánvermet választotta. Mi adta Dánielnek az erőt? Az Isten Igéjének olvasása és az imádság! Dániel; de sokan, nagyon sokan mások is hűségesek voltak az élő Istenhez a fogságban is. Isten bocsát próbákat gyermekeire, sőt csapásokat is, ha erre isteni, atyai szive szükséget érez a mi lelkünk javára, de el nem hagyja sohasem az övéit. Vele volt népével a fogságban is. Sok lánglelkű prófétát éppen a fogság idejében ad. Esdrás, Nehémiás, Eszter, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Aggeus, Zakariás mind a fogság idejében működnek. Dániel is egy a próféták közül, aki szereti az Urat, Izráel Istenét. A 9. rész szerint olvassa a könyveket, az Igét, amit az Ur mond Jeremiásnak, hogy a fogság ideje 70 esztendő lesz (Jer. 25, 12; 29, 10.). És mit tesz Dániel igeolvasás után? Azt, amit minden hívőnek tennie kell! És minden hívő, ha nem csak a neve az, tesz is! “És orcámat az Ur Istenhez emelém” — mondja őmaga (Dán. 9, 2—3). De vájjon minden igeolvasás után lehetséges ez? Nemde hallottuk már mondani, hogy jó volna, ha egyes dolgok nem lennének megírva a Bibliában? Dehát miért vannak megírva? A teljes írás ihletett Is
